Az ellenzék tömbként nem létezik. Éppen ez volt az egyik probléma: az ellenzéki pártok soha nem tudták hitelesen képviselni azt, hogy egységesek – kezdte Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője arra a kérdésünkre, hogy a június 9-ei választási eredmények tükrében milyen jövőképet lát a „hagyományos” ellenzék, azon belül a baloldal számára.
Mindenki külön gondolkodik a saját sorsáról és jövőjéről, egyénileg küzd a túlélésért – folytatta Győri Gábor. Vannak pártok, amelyeknek szinte biztosan végük – jelentette ki. A Jobbiknak például nincs sem meghatározó vezetője, sem ideológiai üzenete, ami markánsan megkülönböztetné a többi párttól. Az LMP is hasonló helyzetben van. Ungár Péter pártja abban bízik, hogy képes megnyerni magának olyan ismert külső szereplőket, amilyen Vitézy Dávid, és ezzel sikerül életben tartania magát.
A Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „billeg”, esetükben még nem dőlt el, lesz-e reális esélyük a megmaradást jelentő ötszázalékos parlamenti küszöb elérésére. Mindkét párt szerzett fontos pozíciókat a fővárosban, de mindkettő meggyengülve került ki az EP-választásból. Magyar Pétert nem lehet kihagyni a képből. A Tisza Párt esetleges további erősödése ezeknek a pártoknak a rovására fog történni – hangsúlyozta Győri Gábor. A legjobban még a Mi Hazánk járt – tette hozzá. Bár Magyar Péter megjelenése a Mi Hazánkat is zavarta, Toroczkaiék nemcsak 2019-hez, hanem valamelyest a 2022-es parlamenti választáshoz képest is erősödtek. Ami a baloldalt illeti, az elemző szerint
Magyarországon most következik be az, ami több más kelet-európai országban, például Lengyelországban már lejátszódott. Eltűnni látszik a baloldal, a nagyon erősen jobboldali, populista kormánypárttal szemben létrejött egy mérsékelten jobboldali ellenzék.
Az MSZP eljutott oda, ami a Demokratikus Koalíciónak már a megalakulásakor az elképzelése volt: a szocialistáknak előbb vagy utóbb be kell olvadnia a DK-ba. Úgy tűnik, hogy az MSZP ezt csendben elfogadja – fogalmazott Győri Gábor.
A választási eredmény a DK-t is megtépázta, de Gyurcsány Ferenc pártjának még mindig maradt akkora bázisa, amire országgyűlési bejutást lehet alapozni. A Párbeszéd mindeddig nem tudta feloldani azt a paradoxont, hogy miközben országosan ismert és viszonylag népszerű politikusai vannak, pártként soha nem volt képes felküzdeni magát 1-2 százalék fölé és önállóan elindulni. A Párbeszédnek tényleg csak annyi választása marad, hogy csatlakozik egy erősebb párthoz.
„Köszönjél szépen kezét csókolommal, jó?!” – Gyurcsány Ferenc szerint érdektelen Magyar Péter pártjának harminc százalékos választási eredményeAzok az ellenzéki pártok, amelyeknek most sikerül túlélniük, a kivárásra játszanak és abban reménykednek, hogy a Tisza Párt a gyors felfutás után kártyavárként összeomlik. Sok más lehetőségük nincs, hiszen: ha sok éven át nem tudtak jelentős szavazótábort kiépíteni, valószínűtlen, hogy ez pont most lenne megvalósítható. Győri Gábor ráadásul úgy látja, ha a Tisza Párt összeomlása valóban bekövetkezik – nagy kérdés, hogy így lesz-e –, abból az ellenzéki pártok keveset fognak profitálni.
Megváltozott a magyar politika – magyarázta. Megdőlt az a hit, hogy új politikai alakulatok pár hónap leforgása alatt, infrastruktúra nélkül nem tudnak komoly áttörést elérni. A Tisza Párt bizonyította, hogy ez Magyarországon is lehetséges. Megvan a precedens. Ha tehát Magyar Péter valamilyen oknál fogva megbukna, akkor jó eséllyel jönne egy új Magyar Péter – jelentette ki Győri Gábor. Nagyon nagy ugyanis a választói igény arra, hogy ne az eddigi ellenzéki pártok legyenek a színen. Távolról sem magától értetődő, hogy például azok a DK-s szavazók, akik átpártoltak a Tiszához, amennyiben Magyar Péter háttérbe szorulna, visszatérnének a DK-hoz.
A politikai helyzet túlságosan kiforratlan ahhoz, hogy az ellenzéki pártok egy része már most lehúzza a rolót – vélekedett Győri Gábor. Ha viszont a Tisza Párt erős formációként fennmarad, akkor rájuk a „csendes halál” vár, más ellenzéki pártok pedig azért fognak küzdeni, hogy egyáltalán bekerüljenek a parlamentbe, és – ha úgy alakulnak az eredmények – koalíciós partnerként szóba jöhessenek.
Baloldali szemmel szomorú fejlemény, hogy Magyarországon a jelek szerint nincs komoly választói igény baloldali pártra, és nincs is olyan sikeres párt, amelyik képes lenne népszerű baloldali perspektívát kínálni. Győri Gábor némi vigaszként említette, hogy az összes ellenzéki párt politikájában megjelennek baloldali nézetek. Szerinte főként abban lehet bizakodni, hogy a legerősebb ellenzéki erő, amely kihívója lehet a Fidesznek, széles körben integrálni fogja a baloldali gondolatokat.
Lemondások, maradások
Az EP-kudarc hatására Donáth Anna, a Momentum elnöke a választás másnapján bejelentette lemondását, és távozott a párt elnöksége is. Posztjára Fekete-Győr András exelnök és Tompos Márton alelnök pályázik. Mint arról írtunk, puskaporos a hangulat a pártban a két aspiráns küzdelme, főleg előbbi „agresszív” kampánya miatt. Több meghatározó politikus (Soproni Tamás, Hajnal Miklós, Orosz Anna) bejelentette, nem indul újra a Momentum elnökségében.
Szintén lemondott az MSZP két társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre is. Igaz, utóbbi közölte, hogy amennyiben a társelnöki rendszer helyett egyetlen vezetője lesz a szocialista pártnak, elindul a tisztségért. Távozott Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke is, helyére – a vásárosnaményi Adorján Béla személyében – egy kevésbé ismert politikust választottak pártvezetővé a tisztújításon. A Demokratikus Koalíció ellenben arra a megállapításra jutott, hogy nem követett el súlyos hibát a kampányban és a személycserék se kecsegtetnének több sikerrel: Gyurcsány Ferenc marad pártelnök. Az LMP-nél Ungár Péter társelnök már jóval a választások előtt azt nyilatkozta, hogy rossz eredmény esetén se készül lemondani. A Párbeszédből kilépett Tordai Bence: nem értett egyet azzal, hogy a Párbeszéd a DK-val és az MSZP-vel közös listán indult.