Titkolja az Orbán-kormány, találtak-e pedofil intézményvezetőt a gyermekvédelmi átvilágításon

Bár csaknem három hete lezárult az állami gyermekvédelmi intézmények vezetőinek két hónapon át tartó átvilágítása, amelyet az elnöki kegyelmi botrány nyomán indítottak, ennek eredményét egyelőre titkolják, így azt sem tudni, van-e egyáltalán olyan, aki megbukott a teszteken.

A munkáltató dönt majd annak a gyermekvédelmi intézményvezetőnek a sorsáról, akinek az alkalmasságával összefüggő minősítése ezt indokolja – ezt válaszolta Komjáthi Imre szocialista parlamenti képviselő írásbeli kérdésére a Belügyminisztérium államtitkára. Rétvári Bence a „Hol tart és mit mutat a gyermekvédelmi intézményvezetők és intézmények átvilágítása?” címmel megfogalmazott érdeklődésre azt is leírta, hogy az április 15-étől június 14-ig tartó, két fordulós átvilágítás kizárólag az állami fenntartású intézmények vezetőire terjedt ki, az egyháziakra nem.

Az összesen 273 szakembert érintő pszichológiai vizsgálat elsődleges célja a „gyerekek védelmének legmagasabb szintű szakmai garanciájának biztosítása” volt. A vezetői kompetenciákat tesztekkel, helyzetgyakorlatokkal, interjúkkal, a pszichológiai minimumfeltételek vizsgálatával nézték. Végül, az alkalmasságot „a folyamatban közreműködő klinikai szakpszichológusokból álló bizottság” minősíti.

Rétvári Bence a válaszban kitért arra is, hogy az egyházi intézmények irányítóit egy másik jogszabály, a július 1-től hatályos törvény alapján világítják át, ám ennek a „feltételrendszerét” még nem dolgozták ki. A válaszból kiderül az is, hogy

 Komjáthi Imre parlamenti irományában, lapunk pedig a Belügyminisztériumnak címezve további kérdéseket is feltett a témában, ám ezekre nem érkezett válasz.

Szerettük volna konkrétan megtudni, hogy van-e olyan vezető, aki nem „ment át”, vagyis nem teljesített jól a teszten, és mi az ő sorsa. Milyen problémák, alkalmatlansági tényezők derültek ki?

Ha igen, azok hol történtek? Indított-e a vizsgálatot bármelyik kormányhivatal az ellenőrzés során feltárt bűncselekmény miatt? Azért vártunk választ ezekre a kérdésekre, mert Rétvári Bence azt mondta, a vizsgálatok arra koncentrálnak, hogy „ha volt korábban ki nem derült gyermekbántalmazás vagy szexuális visszaélés, az most bukjon ki”, a módszertant pedig olyan szakemberek állították össze, akik ismerik a gyerekvédelem minden területét, és a cél az, hogy bármilyen kockázatot ki tudjanak szűrni, ami a gyermekek számára veszélyt jelenthet.”

A gyermekvédelmi intézményvezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálatát – mint arról írtunk – nem sokkal a bicskei pedofilüggyel kapcsolatos kegyelmi botrány nyomán rendelte el kapkodva a kormányzat, hogy enyhítse a politikai károkat, ám a döntést, eljárást erős fenntartásokkal fogadta a szakma.

Lapunk írta meg elsőként egy érintett vezető beszámolója alapján, hogy a tavasszal indult vizsgálatok első fordulója kétnapos volt, ekkor főként vezetői kompetenciákkal kapcsolatos teszteket írtak, szituációs helyzeteket oldottak meg a vezetők, a második fordulóban egy 500 kérdéses amerikai személyiségtesztet töltöttek ki, amelyben a többi között arra kellett igaz-hamis választ adni, hogy „fél-e a sötétben, lenne- e könyvtáros, vagy vadász, előfordul-e, hogy nyom a halántéka vagy szúr a feje, illetve egyedülálló, vagy párkapcsolatban él”. A teszt után egy klinikai szakpszichológus a magánéletéről és szakmai életútjáról kérdezte, arra is válaszolnia kellett, hogy töltött-e le pedofil tartalmú videókat, esetleg nézegetett-e ilyen témájú képeket. A pszichológus azt is hozzátette: bátran és őszintén válaszolhat ezekre a kérdésekre, mert ami ott elhangzik, az köztük marad.

Eközben a már említett, másik, július elsejétől hatályos jogszabály szerint már nemcsak a gyermekvédelemben dolgozó vezetőket, hanem a beosztotti munkakörben dolgozókat is vizsgálat alá vetik, esetükben „kifogástalan életvitelüket” ellenőrzi a kormány, és a „rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” is bármikor ellenőrizheti őket.