Szexuális beállítottságukról, párkapcsolataikról, félelmeikről, de esetleges pedofília iránti érdeklődésükről is vallaniuk kell a gyermekvédelmi intézményvezetőknek az alkalmassági vizsgálat második fordulóján – erről számolt be a Népszavának egy érintett.
A gyermekvédelmi intézményvezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálatát – mint arról többször írtunk – nem sokkal a bicskei pedofilügy, a kegyelmi botrány nyomán rendelte el kapkodva a kormányzat, hogy enyhítse a politikai károkat, a döntést, eljárást erős fenntartásokkal fogadta a szakma. Lapunk írta meg elsőként egy érintett vezető beszámolója alapján, hogy a tavasszal indult vizsgálatok első fordulójában főként vezetői kompetenciákkal kapcsolatos teszteket írtak az érintettek. A második forduló már másról szólt.
Az érintettek semmit sem tudnak a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó pszichológiai vizsgálatrólKimerítő teszteknek vetik alá a gyermekvédelmi intézmények vezetőit, ám az első körben szóba sem került a szexuális devianciaA lapunknak nyilatkozó intézményvezető elmondta, hogy a második forduló a Belügyminisztériumban volt, ahol először egy 500 kérdéses kérdőívet töltöttek ki. Többek között arra kellett igaz-hamis választ adni,
hogy fél-e a sötétben, lenne- e könyvtáros, vagy vadász, előfordul-e, hogy nyom a halántéka vagy szúr a feje, illetve egyedülálló, vagy párkapcsolatban él.
Az elmondottak alapján az alapvetően pszichiátriai betegségek, tünetek beazonosítására szolgáló, például a fegyveres-rendvédelmi területen használt úgynevezett MMPI (Minnesota Multiphasic Personality Inventory) tesztet tölthették ki. A lapunknak nyilatkozó intézményvezető megjegyezte: sok tájékoztatást ugyan nem kaptak, de annyit elmondtak nekik a vizsgálat előtt, hogy a tesztből azt szűrik le a pszichológusok, mennyire eltérő az átlagtól a személyiségük. Az MMPI feladatsorból lapunk által kiválasztott kérdésekre ráismert, például arra,
hogy „néha oly rossz gondolataim vannak, hogy jobb nem is beszélni róluk”, „ritkán van székrekedésem”, „nemi életem kielégítő”, „néha megszáll a gonoszlélek”, „előfordul, hogy furcsa, idegenszerű élményeim vannak”, „sohasem voltak kellemetlenségeim nemi magatartásom miatt”.
A teszt kitöltése után egy klinikai szakpszichológus előtt jelentek meg, aki a kiértékelt kérdőívvel várta őket. Beszéltek az intézményvezető magánéletéről és szakmai életútjáról is. A pszichológus rákérdezett arra, hogy töltött-e le pedofil tartalmú videókat, esetleg nézegetett-e ilyen témájú képeket. A pszichológus azt is hozzátette: bátran és őszintén válaszolhat ezekre a kérdésekre, mert ami ott elhangzik, az köztük marad.
Ez utóbbi meglepő, hiszen a teszt célja épp az, hogy kiszűrjék és eltávolítsák a pedofil hajlamú dolgozókat.
Szóba került párkapcsolata is, illetve arra is kíváncsi volt a vizsgálatot végző szakember, hogy homo-vagy heteroszexuális. Megkérdezte, találkozott-e a gyermekvédelemben szexuális abúzussal, dolgozó és nevelt között kialakult szerelmi viszonnyal, illetve ha igen, miként kezelték ezeket az eseteket.
Az MMPI teszttel összefüggésben megkerestük Hoyer Mária klinikai és addiktológiai szakpszichológust. Elmondta, hogy egy amerikai találmányról van szó, alapvetően jó személyiségteszt, sok kutatásban alaptesztként használják klinikus szakemberek. Általános képet ad a személyiségről, de csak más tesztekkel együtt, diagnosztikai kérdésekkel kiegészítve ad pontosabb képet. Példaként elmondta, hogy az MMPI-n adott válaszok alapján például kiderülhet, hogy magasabb a depressziós szintje a vizsgált páciensnek. Ha ezt több más vizsgálat is megerősíti, akkor nagy valószínűséggel kimondható a diagnózis. Megjegyezte: minden ilyen esetben illik felajánlani a segítséget, ez az etikája a klinikai pszichológiának. Hoyer Mária kijelentette:
egy teszt alapján semmilyen véleményt nem lehet, nem szabad és nem is szoktak mondani a szakemberek.
Arról nincs tudomása, hogy gyermekvédelmi intézményvezetőknél mi a vizsgálat pontos menete, milyen mutatókat vesznek figyelembe, és minek mi a következménye. Az azonban, hogy bárkinek az állása múlhat egy teszt eredményén, nem pszichológiai, hanem jogi kérdés – tette hozzá.
Azt is mondta: a módszertant olyan szakemberek állították össze, akik ismerik a gyermekvédelem minden területét, és a cél az, hogy bármilyen kockázatot ki tudjanak szűrni, ami a gyermekek számára veszélyt jelenthet. Úgy fogalmazott:
„Emeljük ki nagyon gyorsan és küldjük börtönbe azokat, akik pedofil hajlamuk miatt mentek be ezekbe az intézményekbe, és így próbáltak gyermekek közelébe kerülni.”