Régóta nem szivárgott ki annyira izgalmas olvasmány a kormány háza tájáról, mint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFK): ha valaki arra kíváncsi, mit gondol valójában Orbán Viktor és szűkebb köre Magyarországról, annak tényleges helyzetéről és jövőjéről, ebből a dokumentumból megtudhatja. Persze nem abból a változatából, amelyik majd nyilvánosságra kerül, publikálás előtt ugyanis minden árulkodó elemet eltüntettek belőle.
Lapunkhoz azonban eljutott a munkaanyag, vagyis az eredeti verzió, amelyet az egyes szaktárcák, illetve azok felkért szakértői készítettek, illetve a húzott változat is, amely már azt a képet tükrözi, amelyet az Orbán-kormány láttatni szeretne.
Az NFFK-ban, amelynek időről időre történő elkészítése egyébként uniós kötelezettség, így az a legérdekesebb, amit kitöröltek belőle. Az áthúzott szövegrészből feketén-fehéren kiderül, mi az, amivel a jelenlegi hatalom pontosan tisztában van – például a korrupció valós mélységével, az egészségügy állapotával, az oktatási rendszer hiányosságaival kapcsolatban –, ám még beszélni sem hajlandó róla, a változtatáshoz pedig sem ereje, sem motivációja nincsen. A szerzők olyan közcélokat is azonosítottak, amelyek megvalósítása elemi nemzeti érdek lenne (a 18 éves tankötelezettség visszaállítása, a nem hagyományos családformákban élők diszkriminációjának felszámolása), ám amelyeket a kormány ideológiai okokból végül mégis ignorál, tekintet nélkül a következményekre.
Hogy csak egyetlen tanulságos példát említsünk: az összes olyan elemet kisatírozták (pedig volt bőven), ahol a korrupciós esetek felderítéséről van szó. A kormányzat kizárólag a megelőzés eszközével kíván küzdeni a korrupció ellen, ami két dolgot jelenthet: vagy azt hiszik, hogy idehaza még nincs korrupció – ezt az értelmezést a későbbi szöveghelyek kizárják –, vagy pedig azt gondolják, hogy aki már korrupt, az valamiért érinthetetlen, nekik tehát csak arra van lehetőségük, hogy megelőzzék, hogy mások is bekapcsolódjanak a korrupcióba.
Az alábbiakban, illetve két részes cikksorozatunk második részében szöveghű idézeteket közlünk az új, 2024-től hatályos, és elvben az ország fenntartható fejlődési pályáját kirajzoló NFFK azon részeiből, amelyeket az olvasó egyébként soha nem ismerhetne meg.
Néhol minimális értelmező kiegészítéssel, a legtöbbször azonban kommentár nélkül: a kihúzott szövegek nem igényelnek magyarázatot.
„A demográfiai stabilitás elérésében a születések növekvő számát elősegítő támogató környezet kialakításán túl érdemes lehet nagyobb figyelmet szentelni a halálozások csökkentésére, a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött évek számának növelésére, vagy a kivándorlás mértékének csökkentésére.”
„Jelentősen erősíteni kell az innovációs képesség megalapozását a 18 éves kor előtt, mert annak hiányait felsőoktatási reformokkal és a kutatás-fejlesztési intézményrendszer korrekcióival már nem lehet utólag bepótolni.”
„Az innovációra alapozni kívánó gazdasági fejlődésünk érdekében az oktatásban töltött átlagos időnek növekednie kellene, de csak a felnőttképzésben résztvevők száma emelkedett kis mértékben, az oktatást idő előtt elhagyók aránya továbbra is nagyon magas, s a mutató távolodik az EU-átlagtól, valamint lemaradunk európai összehasonlításban a felsőoktatásban részt vevők arányában is.”
„A magyarok egészségi állapota a legtöbb mutatóban jelentősen elmarad az európai átlagtól. Ennek elsődleges oka az egészségkárosító életmódok és szokások elterjedtsége, másodlagos forrása pedig az egészségügyi ellátórendszer alacsony hatékonysága.”
„A magyarok kis arányban vesznek részt szűrővizsgálatokon. Ennek megfelelően az egyének nem egészségtudatos magatartása, életvitele megmutatkozik a megelőzhető halálozások EU-ban második legnagyobb arányszámában. Az egészségügyi ellátórendszer sem működik hatékonyan.”
„A háztartások jövedelme és fogyasztása tekintetében Magyarország az Európai Unió egyik legalacsonyabb értékeivel rendelkezik. Ugyanakkor súlyos az anyagi és társadalmi depriváció. még mindig minden tizenegyedik magyart érinti, az itt is megmutatkozó javulás ellenére a 9,1%-os arány (2022) az EU-tagállamok negyedik legrosszabb értéke.”
„A gazdaságszervezés néhány területén (…) a korrupció magas érzékelési szintjét mutatják a vonatkozó szubjektív felmérések. A magas kockázatú területek közé tartoznak az Európai Uniós források felhasználásának egyes formái, a közbeszerzések, a közvetlen gazdasági támogatásokra fordított költségvetési kiadások magas aránya, a valódi tulajdonosok kilétének elrejtését lehetővé tevő egyes tőkeakkumuláló formák elterjedése (…) , valamint a kivételes és felgyorsított engedélyezési eljárások számának növekedése.”
„A jóllét tartósan magas szintjének fenntartását alapvetően nehezítik a megvalósítás lehetséges eszközei: a hirtelen demográfiai változások, Magyarország esetében az évtizedek óta tartó népességfogyás, s ennek következményeként a népesség fokozatos elöregedése.” (A cél eléréshez a szakpolitikák összehangolására van szükség, amely tartalmazza) „kellő létszámú bölcsődei férőhely fenntartását (…) és a magyar társadalom integrációs kapacitását nem túlterhelő, tervezett bevándorlás lehetővé tételét”.
„A családalapításához szükséges lakhatási feltételek támogatásán és a gyermeknevelés költségeit támogató adókedvezményeken túl a vonatkozó intézményrendszer további elemeinek – munka és család összeegyeztethetősége, bölcsődék rendelkezésre állása, oktatási és egészségügyi ellátás magas minősége és elérhetősége – is olyan minőségűeknek és elérhetőségűeknek kell lennie, hogy az ne akadályozza a családok gyermekvállalási terveit.”
„Az elmúlt években a járványhelyzet következményei, a gazdasági helyzetből fakadó bizonytalanság, valamint a háborúk által okozott rossz közérzet is jelentős hatást gyakorolt a fiatalok mindennapjaira.”
„Az egészségügyi ellátórendszerben fontos a szerkezeti aránytalanságok, az alacsony működési hatékonyság, a humán erőforrás hiányainak, a rendszeres alulfinanszírozásnak – ezzel együtt a magas közvetlen lakossági fizetés – és a nem hatékony irányítási-igazgatási megoldásoknak a kezelése.”
(Az oktatásban a célok elérésének eszköze) „az iskolakötelezettség 18 éves korra való visszaállítása feltételeinek megteremtése.”
„A fogyatékosság jelenléte alapvetően meghatározza egy egyén és a család működését. A családok a legtöbb esetben magukra maradnak, nem kapnak szakértő segítséget. Nehézségeket okoz számukra a munkahelyen való megfelelés és a munkahely megtartása is. Az állandó jelenlétet igénylő gondozási feladatok miatt kiszorulnak az egészségügyi, kulturális, illetve egyéb tevékenységekből, kapcsolataik beszűkülnek, társadalmi aktivitásuk csökken, ami a későbbiekben a szociális ellátórendszer terhelését vonja maga után.”
(A szegénység csökkentésében a megvalósítás eszközei) „A köznevelési és szakképző intézmények megerősítése; a lemorzsolódással különösen veszélyeztetett roma lányok hangsúlyosabb támogatása prevenciós programokkal.”
„Noha a magyar társadalomban jelentős az állami szerepvállalás iránti igény, tudatosan törekedni kell a helyi, térségi döntési szintek megerősítésére.”
„A korrupció jelenléte – ha nem sikerül kordában tartani – az emberek értékrendjében is tükröződni fog, s együtt jár a munka, a vállalkozói kockázatvállalás és a kitartás értékeinek erodálódásával, holott ezek az értékek a fenntartható társadalom alapját képezik.”
„A korrupció jelenléte veszélyt jelent a társadalom egészére. Korlátozza a szereplők közötti természetes versenyt, növeli a költségeket, valamint rombolja az intézményrendszerbe vetett közbizalmat. A tisztességesség és a becsületes munka, amik egy fenntartható társadalom alapjai, hosszabb távon sérülnek.”
„Az optimálisnál nagyobb államadósság a jövő eladósítását jelentheti, amikor a jelenben élők jólétét a jövő generációk kárára finanszírozzuk (…) A költségvetés kialakítása során ezért a kormánynak felelőssége van azt illetően, hogy milyen mértékben terheli a következő generációkat az adósság megfizetésével. A költségvetés kialakítása során a kormánynak felelőssége van az önkormányzati feladatok finanszírozását illetően is. Ha a kötelező feladatok költségei meghaladják az önkormányzatok finanszírozó képességét, az szintén az adósság növekedéséhez vezet. A központi szinten nem fedezhető feladatok források nélküli átadása már középtávon is hozzájárul az önkormányzati rendszer működésének ellehetetlenüléséhez.”
„Az exportorientált, jelentős mértékben külföldi tőkeberuházásra építő gazdaságpolitikánk hosszú távon nem lehet fenntartható, ha a külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállalatok termelése döntő részben importra támaszkodik, s a hazai hozzáadott-érték nagyon csekély; ha a hazai kkv-k elenyésző arányban exportálnak; ha a szolgáltatások exportja nem jelentős a kivitelen belül.”
