Két nappal azt követően, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, Orbán Viktor arra utasította három miniszterét, vizsgálják meg, mi történne, ha Magyarország egyedüli EU-tagként kilépne a büntetőbíróság kötelékéből – értesült a 24.hu.
A lap felidézi, hogy az ICC korábban a miniszterelnök egy másik barátja, Vlagyimir Putyin ellen is elfogatóparancsot adott ki, emiatt pedig az Orbán-kormány nehéz helyzetbe kerülne, ha az orosz elnök hazánkba óhajtana utazni.
A kormány május 22-ei ülésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Tuzson Bence igazságügyi miniszternek és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek jutott az a feladat, hogy vizsgálja meg, milyen következményekkel járhatna a nemzetközi büntetőtestületből való kilépés, különös tekintettel az európai uniós következményekre.
Mint ismert, két nappal előtte az ICC főügyésze Benjamin Netanjahu mellett Joáv Gallant izraeli védelmi miniszterre, valamint a palesztin szélsőséges Hamász három vezetőjére kért nemzetközi körözést a 2023. október 7-ei terrortámadás és az azóta elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A nemzetközi büntetőbíróság ezt megelőzően 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyinra az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt.
A 24.hu mindkét ügyre rákérdezett a kormánynál, mire a következő választ kapta a Miniszterelnöki Sajtóirodától: „Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat”. Azt a válasz nem részletezte, hogy a jelzett intézkedések pontosan mitől politikaiak, azon túl, hogy történetesen az Orbán-kormány partnerei érintettek az adott ügyekben. A bíróság az izraeli-palesztin konfliktus ügyében kért elfogatóparancsok kiadásáról egyébként még nem döntött.
Hogy a kormány kezdeményezi-e az Országgyűlésnél az ICC-ből való kilépést, arra a Miniszterelnöki Sajtóiroda nem válaszolt. A sajtóiroda válszában ugyanakkor előállt azzal, hogy bár Magyarország elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokra hivatkozva nem hirdette ki, így az állításuk szerint nem lett a magyar jogrend része. Ezért Magyarországon a sajtóiroda szerint ma nem is hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban. Csakhogy a bökkenő az, hogy a nemzetközi jogot nem különösebben érdekli, hogy Magyarország kihirdette-e a nemzetközi szerződést, ha azt egyszer aláírta, tehát a nemzetközi bíróság döntéseit ennek értelmében mégiscsak végre kellene hajtani – tehát akár Vlagyimir Putyint is le kellene tartóztatni, ha Magyarországra jönne.
Ami a statútum kihirdetését illeti, a lap forrásai szerint még 2001-ben az okozott problémát a Mádl Ferenc vezette Köztársasági Elnöki Hivatalban, hogy ellentétes volt az alkotmánnyal azon része, mely szerint a köztársasági elnököt érintő büntetőügyekben csak az Alkotmánybíróság járhat el. Igaz, szerencsére eddig egyetlen magyar államfő sem követett el népirtást, illetve háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket az elmúlt 23 évben.
Az első Orbán-kormány a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát mindenesetre 1999. január 15-én aláírta, majd az Országgyűlés 2001. november 6-án ratifikálta azt. Orbán Viktor is igennel szavazott rá. A statútum megerősítéséről a Magyar Közlöny 2001. évi 123. számában számoltak be.
Orbán Viktor idén májusi utasításával kapcsolatban egy munkaanyag jutott el a 24.hu-hoz. Ebben jelezték, hogy a statútum ratifikálása nem követelmény az EU részéről, nincs is ilyen jogszabályi kötelezettség, de kiemelték azt is, hogy Monaco, a Vatikán, Törökország és Belarusz kivételével minden európai állam ratifikálta, illetve életbe léptette azt. Ráadásul „a statútumból való kilépés nemzetközi visszhangja feltehetően kedvezőtlen lenne, és az Európai Unió kötelezettségeinek a teljesítése szempontjából visszásnak minősülne.”
Elfogatóparancs kiadását kezdeményezi Benjamin Netanjahu és a Hamász vezetője ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészeHáborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság