„Megalakult, aztán szétesett” – A jelek szerint vége az DK-MSZP-Párbeszéd összefogásnak

A Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd-ZÖLDEK március végén jelentette be, hogy közös listán indul június 9-én az EP- és a fővárosi önkormányzati választáson. A „politikai, stratégiai” megállapodás elvileg 2026-ig szólt: a szövetségre lépett pártok megegyeztek abban, hogy a következő országgyűlési választásra is közös listát – és közös miniszterelnök-jelöltet – állítanak.

A hármas szövetség az EP-választáson kifejezetten rosszul szerepelt, csupán 8 százalékot kapott, és a Budapesten elért nem egészen 17 százalék is jócskán elmaradt várakozásaiktól.

A DK-s kommunikáció szerint a választások után egyetlen baloldali párt, a Demokratikus Koalíció maradt talpon. Gyurcsány Ferenc pártelnök – aki mostanában feltűnően sokat szerepel a közösségi médiában – említést se tesz arról, hogy létező formációként tekint az MSZP-vel és a Párbeszéddel kötött szövetségre.

Kerestük Barkóczi Balázst, a DK szóvivőjét. Szerettük volna megtudni, a DK tervezi-e, hogy bejelenti a szövetség megszűnését, ellenkező esetben milyen formában kíván nyomatékot adni az együttműködés létezésének. A szóvivő a párt sajtóosztályára irányított kérdéseinkkel, ahonnan viszont nem érkezett válasz.

Az MSZP két társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre a választások után leköszönt tisztségéről. Komjáthi azonban kész ismét elindulni a tisztújításon, feltéve, hogy az MSZP-ben újra bevezetik a pártelnöki rendszert.

A kérdésnek, hogy létezik-e még a hármas szövetség, van egy jogi és egy politikai aspektusa – nyilatkozta lapunknak Komjáthi. Jogi szempontból a megállapodást az MSZP kongresszusa hagyta jóvá, ezért az addig érvényben van, amíg a kongresszus másként nem dönt. Ami a politikai részét illeti – folytatta –, Gyurcsány és a DK valóban úgy kommunikál, mintha ez a szövetség már nem létezne. – Várjuk a megkeresést a DK-tól. A szövetség legerősebb pártjának természetesen szíve joga felmondani a szerződést. Az MSZP a maga részéről hagyományosan be szokta tartani az ígéreteit – jelentette ki a volt társelnök.

– fogalmazott a szocialista politikus. Az MSZP pillanatnyilag elsősorban önmagával, a választások után kialakult helyzet értékelésével foglalkozik. – Egyelőre túl sok hozadékát nem látjuk ennek a szövetségnek, annak viszont jelentősége van, hogy az MSZP-nek hogyan sikerül rendezni a sorait – mondta.

Az EP-választás eredményének tükrében még az sem egyértelmű, hogy az MSZP képes lesz-e önálló pártként megmaradni. Előző cikkünkben Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője arról beszélt, hogy a nagyon erősen jobboldali, populista kormánypárttal szemben létrejött egy mérsékelten jobboldali ellenzék. Magyarországon szerinte eltűnni látszik a baloldal. Az elemző úgy látja, az MSZP eljutott oda, ami a DK-nak már a megalakulásakor az elképzelése volt: a szocialistáknak előbb vagy utóbb be kell olvadnia a Demokratikus Koalícióba. Bár Komjáthi Imre fellépéséből pont ellentétes következtetés adódik, Győri Gábor számára úgy tűnik, az MSZP ezt csendben elfogadja.

Ha a három párt tartaná magát ahhoz, hogy közösen indul a 2026-os országgyűlési választáson, akkor a bejutáshoz 15 százalékos küszöböt kellene átlépnie. Komjáthi Imre ezzel összefüggésben kitért arra, hogy amikor megállapodást kötöttek egymással, még egészen mások voltak a politikai erőviszonyok: a mérések alapján akár hat EP-mandátum megszerzésére is esély látszott a közös baloldali lista számára. (Végül kettő lett belőle.) Szerinte jelenleg teljesen irreális arról beszélni, hogy mi lesz 2026-ban.

Az MSZP ősszel két kongresszust tart: az egyiket szeptemberben, amikor az új alapszabály elfogadása szerepel a napirenden – ekkor dől el az is, hogy a társelnöki intézmény megszüntetésével visszatérnek-e a pártelnöki rendszerhez –, a másikat októberben, amikor a tisztújítást rendezik. Összegzésként Komjáthi Imre elmondta: „ha ősszel olyan lesz a helyzet, hogy egyértelműen lehet dönteni arról, fennmaradjon-e a szövetség, akkor a kongresszus meg fogja hozni a döntést. Akár azt, hogy maradjon fenn, akár azt, hogy engedjük el”.

Nemrég tartott kongresszusán a Párbeszéd egyértelművé tette, hogy nem a hármas szövetség keretein belül képzeli el a jövőt, hanem „egy megújuló baloldali, progresszív erő kialakításán és megerősítésén kíván dolgozni”. A félreértések elkerülése érdekében Barabás Richárd társelnök közölte, hogy elképzelése szerint ennek a megújulásnak Gyurcsány Ferenc nélkül kell végbemennie. Az egyik párbeszédes kérdésünkre név nélkül nyilatkozva röviden összefoglalta, hogy értelmezésében mi történt a DK, az MSZP és a Párbeszéd szövetségével: „megalakult, aztán szétesett”.