A Türk Államok Szervezetét (TÁSZ) a Kelet és Nyugat közötti együttműködés létfontosságú pillérének nevezte Orbán Viktor miniszterelnök szombaton az azerbajdzsáni háborús agresszió keretében elfoglalt hegyi-karabahi Susában, ahol a szervezet informális csúcstalálkozóját tartotta.
A találkozón a féléves magyar EU-s elnökségről szólva Orbán Viktor elmesélte, hogy azt békemissziónak tekinti. Ezzel összefüggésben felidézte kijevi és moszkvai útját. A hegyi-karabahi háborút követően 2020 novemberében ismét azeri ellenőrzés alá került Susa városát „reménykeltőnek nevezte a béke szempontjából Magyarország számára”, s ezt egy nem akármilyen retorikai fordulattal összefüggésbe hozta az ukrajnai háború jelentette problémákkal.
Orbán Viktor tisztelettel adózott Ilham Aliyev azeri diktátornak, az MTI szerint arra hivatkozva, hogy „a kaukázusi térség több százezer lakójának visszaadta a békés élet lehetőségét”. Ehhez a valósággal önmagában köszönőviszonyban sem lévő megállapításhoz még hozzátette azt is, hogy „reméljük, hamarosan Európában is megtaláljuk ezt az ösvényt”.
Az önmagát előszeretettel keresztényként meghatározó miniszterelnök nem először gratulál nyíltan a hegyi-karabahi, zömmel keresztény örmények ellen elkövetett azerbajdzsáni háborús agresszióhoz. Tavaly novemberben a Türk Tanács állam- és kormányfői szintű asztanai ülésén fejezte ki gratulációját Ilham Aliyevnek az örmények ellen elkövetett etnikai tisztogatásért. „Szeretném megragadni az alkalmat, hogy sok sikert kívánjak Ilham Aliyev elnök úrnak a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához és sok sikert a karabahi újjáépítési munkálatokhoz is. Gratulálunk, mélyen tisztelt elnök úr!” - fogalmazott akkor.
Hegyi-Karabah de facto függetlensége 1993-tól 2023-ig tartott azután, hogy az enklávé örmény vezetése 1991 szeptemberében önkényesen kivált Azerbajdzsánból. Ezt az azeriek katonai erővel próbálták megakadályozni, ami a hegyi-karabahi háború kitöréséhez vezetett. Az azeri örmény enklávé függetlenségét hivatalosan soha egyetlen ENSZ-tagország sem ismerte el, ami azonban az Orbán Viktor által említett „stabilizálást” illeti, 2023 szeptemberében a következő eseménysor zajlott le: Azerbajdzsán „terrorellenes akció” felkiáltással villámháborút indított a főként keresztény örmények lakta Hegyi-Karabah ellen, amelynek következtében mintegy százezer ember volt kénytelen elmenekülni a térségből. Hegyi-Karabah fővárosa, Sztyepanakert gyakorlatilag teljesen kihalt, az autoriter azeri vezető pedig október 15-én ünnepélyesen megtaposta a hegyi-karabahi zászlót és felhúzta az azerit.
Vége Hegyi-Karabahnak, már szinte minden örmény elmenekült a területrőlVideón, ahogy az azeri diktátor katonai egyenruhában megtapossa a hegyi-karabahi örmények zászlajátAz azerbajdzsáni blokádnak tudható be a többi között az is, hogy egy üzemanyagtározónál történt detonáció következtében legkevesebb 125-en meghaltak és több százan megsérültek. Az azerbajdzsáni agressziót az Európai Unió határozatban ítélte volna el, ezt azonban az Orbán-kormány megvétózta, mondván, a szövegben úgymond „azeriellenes” állítások vannak.
Orbán Viktor gratulált az azeri elnöknek a Hegyi-Karabah elleni háborús agresszióhozBeszédében ma Orbán Viktor elmondta még azt is, hogy az orosz-ukrán háború következményeként ismét hatalmi blokkokra szakadhat a világ. –Tekintettel a szomorú történelmi tapasztalatra, előnyben részesítenénk az összefonódás és a globális együttműködés helyreállításán alapuló jövőképet. Ezért a Kelet és Nyugat közötti együttműködés fenntartásának létfontosságú pilléreként tekintünk a Türk Államok Szervezetére - hangsúlyozta.
A találkozó előtt egyébként Orbán Viktor és Savkat Mirzijojev üzbég elnök kétoldalú megbeszélést folytatott egymással Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerint. Megállapították, hogy a magyar-üzbég együttműködés látványosan fejlődött az elmúlt években, 2021-ben stratégiai partnerségi szintre emeltük kapcsolatainkat, és számos gazdasági projekt indult el a két ország között. A szombati megbeszélésen újabb együttműködési pontokban állapodtak meg - mondta Havasi Bertalan.