Visszautasítja a Magyar Bankszövetség, hogy a magyarországi pénzintézetek extraprofitra tettek volna szert a háborús időkben - derül ki a szervezet által kiadott közleményből.
Mint korábban mi is hírt adtunk róla, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, az Orbán-kormány minden olyan multinacionális vállalatot, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert, védelmi hozzájárulás fizetésére kötelezi. Ebből 400 milliárd forintos bevételt várnak, Gulyás Gergely pedig közölte, a hitelintézeteket egy kiskapu bezárásával a teljes bankadó megfizetésére kényszerítik.
Gulyás Gergely szavait úgy lehet értelmezni, hogy a már 2022-ben kirótt „extraprofitadók” mértéke nem változikA Magyar Bankszövetség szerint a háborúban nemhogy extraprofitra tettek szert, szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viselik.
Kitérnek arra is, hogy a Magyar Közlönyben hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét. Az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben.
Mindeközben a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában: a pandémia kezelésétől a családpolitikán át, a KKV finanszírozásában, digitalizációban, infrastruktúraépítésben egyaránt igazolta, és nap mint nap igazolja az elkötelezettségét - zárul tájékoztatásuk.
Végső soron a lakosság fizeti meg a védelmi pénzt