Az utóbbi időben a szövetségen belüli viták egyik fő forrásává vált, hogy Kijevnek milyen erős garanciákat kell kapnia a szövetségtől. Miután az Oroszország által 2022 februárjában lerohant Ukrajna a 2023-as vilniusi csúcson nem kapta meg a hőn áhított meghívást, Kijev az elmúlt hónapokban ismét reményét fejezte ki, hogy a július 9-11-i NATO-csúcs – amelynek legfelső szintű találkozói magyar idő szerint ma éjjel kezdődnek meg Washingtonban – határozottabb jelzést ad majd jövőbeli csatlakozásáról.
A CNN tudósítása szerint a végleges szöveg még változhat, de a csatlakozás visszafordíthatatlanná nyilvánítása "fontos jelzés lenne Kijev és Moszkva számára", s ezt a Fehér Ház is támogatja. A hír kapcsán a Kyiv Independent hírportál felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök, aki többször felszólította a partnereket, hogy adjanak tagsági meghívót Kijevnek, kijelentette: Ukrajna csak azután csatlakozik a NATO-hoz, ha a teljes körű orosz invázió véget ér.
A lépés így szorosan összefügg az orosz-ukrán háború lezárásnak módjával. Mégpedig azzal, hogy Kijev belenyugszik-e megszállt területei átmeneti elvesztésébe az ország nagyobbik része feletti szuverenitásának megerősítése, Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása érdekében.
A CNN szerint a szövetség "fontos új bejelentéseket fog tenni arról, hogyan növelik a NATO katonai, politikai és pénzügyi támogatását Ukrajnának". Julianna Smith amerikai NATO-nagykövet szerint ezek "kedvező híreket" fognak tartalmazni további hét Patriot légvédelmi rendszer átadásáról is.
A 75 éves védelmi tömb évfordulós csúcsértekezletén téma lesz az is, hogy ha Donald Trump volt amerikai elnök novemberi újraválasztása esetén az USA nem akarja az ukrajnai támogatás koordinációját vállalni, akkor ezt a szerepet a többi tagállam átvegye. Az előkészületek már megtörténtek: a fegyverszállítások, kiképzések és más védelmi szolgáltatások koordinációjának parancsnoksága Németországban, Wiesbadenben lesz, német vezetés alatt.
A NATO-csúcs egy nappal azután vette kezdetét, hogy Moszkva hétfőn újabb tömeges rakétatámadást hajtott végre ukrán városok ellen, 42 civil halálát és 206 sebesülését okozva. Csak Kijevben 31 ember halt meg, köztük négy gyermek. A kijevi Ohmatgyit kórházat, az ország legnagyobb gyermekorvosi központját ért rakétacsapás helyszínén kedden értek véget a mentési munkák. Az intézményben két ember halt meg, 32-en megsebesültek. Viktor Ljasko egészségügyi miniszter közlése szerint a támadás pillanatában több mint 600 beteg és ugyanennyi alkalmazott tartózkodott az Ohmatgyitban, s a kórház közelében található Ukrán Gyermekszívsebészeti Központban.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának (HRMMUN) közlése szerint a bizonyítékok alapján a kórházat „nagy valószínűséggel” egy H-101 típusú orosz cirkáló rakétával végrehajtott közvetlen találat érte. Vitalij Klicsko kijevi polgármester egynapos gyászt rendelt el a fővárosban. Joe Biden amerikai elnök „az orosz brutalitás borzalmas emlékeként” ítélte el a támadást. Zelenszkij elnök X-bejegyzésében "hatalmas csalódásként és a békeerőfeszítésekre mért súlyos csalódásként értékelte", hogy a Moszkvában Putyin orosz elnökkel találkozó Narendra Modi indiai miniszterelnök, "a világ legnagyobb demokráciájának vezetője egy ilyen napon Moszkvában megölelte a világ legvéresebb bűnözőjét".
Magyar Kijevbe siet, Szijjártó az Orbán-féle békemissziót folytatja
„Holnap hajnalban a TISZA Párt és a magyar emberek képviseletében Kijevbe utazom. Apaként nem tehetek másként. A tegnapi szörnyű orosz rakétatámadás a kijevi gyermekkórház ellen mindenkit megdöbbentett...” – posztolta tegnap a Facebook-oldalán Magyar Péter. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője azt írta, a Medspot Alapítvány segítségével egészségügyi és orvosi eszközöket juttat el a legjobban rászoruló helyi kórházaknak, és magánszemélyként 1 millió forintot ajánl fel az alapítványnak.
A történtekre reagálva Szijjártó Péter külügyminiszter az Orbán-kormány elmúlt napokban csúcsra járatott "békemissziójának" folytatását ígérte a NATO-csúcson, melynek Ukrajnát támogató határozattervezetei szerinte "a belátás teljes hiányáról tanúskodnak". "A helyzet egyre durvul az ukrán-orosz háborúban. Láthatjuk a tragikus eseményeket, a halottakat, köztük a gyerekeket (...) S a helyzet romlani fog. Egyre több a fegyver, egyre erősebb a háborús propaganda, durva, súlyos eszkalációs veszély leselkedik. (...) egyetlen módon lehet elejét venni a még durvább eseményeknek: fegyverszünettel és béketárgyalásokkal. Ezért indultunk békemisszióra. S ezért megyünk most Washingtonba is" - írta a miniszter.
