Mélyen hallgat az iparűzési adó általa belengetett reformjáról Lázár János. A hivatalosan önkormányzati ügyekkel nem foglalkozó építési és közlekedési miniszter az önkormányzati választás után arról beszélt, hogy véget kell vetni annak a „káros” gyakorlatnak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet, mert elfogyott a pénz. Azt is közölte, hogy javasolni fogja a kormánynak, reformálja meg országosan a helyi iparűzési adót (HIPA), mert a településeknek és az országnak is érdeke, hogy iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket.
A tárcavezetőnek hiába küldtük el a részleteket firtató kérdéseinket, választ nem kaptunk. Így kérdéses, hol tart a javaslat kidolgozása, ahogy az sem világos, hogy az iparűzési adóbevétel teljes eltérítéséről lenne szó vagy csupán egy részét nyelné le az állam. Arra sincs válasz, hogy a reform után hogyan és mennyit osztana vissza az állam az önkormányzatoknak.
Az iparűzési adó reformjának az ötlete nem először kerül elő kormányközeli körökből. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, akit mostanság a miniszterelnök egyik legfontosabb gazdasági tanácsadójaként emlegetnek, már a Covid-járvány idején arról beszélt a Népszavának, hogy a jelenlegi iparűzési adórendszer nem igazságos. „Van egy ipari centrum, amely egymaga fölözi le az ott megtelepedett gyárból származó nyereséget, miközben az ott dolgozók nem csupán ott élnek, hanem a közeli településeken is, de azok mégsem kapnak semmit, miközben a gyár munkaerő vonzása miatt növekvő lakosságnak nyújtott közszolgáltatásokat – út, óvoda, háziorvosi rendelő – nekik is működtetni kell.”
Parragh László: A tanároknak ott a szabad nyár, a tűzoltóknak az adrenalin-löket, a kassza persze mindenkinek egyformán csörögMint mondta: „Az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. A jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését és az önkormányzatok számára sem kedvező, így ezt előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni”. Most Lázár húzta elő a kalapból a HIPA ügyét.
Akkor úgy tűnt, hogy az iparűzési adó teljes elvonásától nem kell tartani. Az Alkotmánybíróságnak a gödi különleges övezettel kapcsolatban hozott határozata szerint a kötelező feladatok fedezetét megteremtő helyi adóbevételeket még veszélyhelyzet idején is legfeljebb csökkenteni lehet, a teljes elvonás alkotmányossági aggályokat vetne fel. De azt már akkor sem tartották elképzelhetetlennek, hogy az adót a központi államháztartásba szedjék be és onnan osszák szét. Ennek előjele lehet, hogy 2021-től már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül kell bevallani az iparűzési adót. A kormánynak tehát teljes rálátása van a HIPA bevételek alakulására.
„A települési önkormányzatok alapvető feladata – a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett – a helyi közszolgáltatások biztosítása, amihez elengedhetetlen a gazdasági önállóság. Ennek egyik eszköze a helyi adók rendszere” – válaszolta a Népszava kérdésére Magyar György ügyvéd. Mint mondta: a helyi adókról szóló törvény biztosítja a jogot a képviselő-testületnek, hogy rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat vezessenek be. Természetesen bizonyos törvényi korlátok között. Ennek a helyi adórendszernek a része a településen végzett vagy bejegyzett székhelyű vállalkozási tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adó. Az ebből származó bevételt elsődlegesen és általában működési költségekre fordítják azok a szerencsés települések, amelyek rendelkeznek ilyennel.
„A helyi adók rendkívül fontosak az önkormányzatoknak, mert ezek biztosítják a gazdasági önállóságukat, és csupán ezek felhasználásával tudják gyakorolni a helyi közhatalmat. Ha ettől megfosztják a településeket, vagy aránytalanul csökkentik az ebből származó bevételt, akkor az önkormányzatok önállósága és hatékonysága vész el”
– mutatott rá Magyar György.
Az önkormányzatok által ellátandó kötelező és önként vállalt feladatokat törvény szabályozza. A kötelező feladatok ellátását az állam a jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő feladatalapú támogatással kellene, hogy biztosítsa. De az ügyvéd szerint ez sosem volt így. A NER alatt pedig különösen nem, hiszen amikor államosították az alapfokú közoktatást, valamint a kórházakat, többet vontak el az önkormányzatoktól, mint amennyit azok az intézményeik működtetésére központi – esetleg saját – forrásból korábban biztosítottak. Azután jöttek az önkormányzatok ellehetetlenítésére vonatkozó további lépések. Elvették a településektől a gépjárműadó előbb hatvan százalékát, majd utóbb az egészet, ami éves szinten 2023-ban nagyjából százmilliárd volt. „Most jöhet az iparűzési adó rekvirálása?”– tette fel a kérdést Magyar György.
„A helyi iparűzési adó nagyjából az egyetlen forrás, amiből – a hiányos működési támogatás kiegészítése mellett – a szerencsésebb települések fejlesztésre is költhetnek. Amennyiben ezt is államosítják, az önkormányzatiságnak vége, mert érdemi saját bevétel nélkül minden település az állam kénye-kedvétől függ” – vélekedett az ügyvéd, aki szerint Lázár János valótlanságot állít, amikor azt mondja, hogy a településeknek és az országnak is az az érdeke, hogy az iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket. A helyi önkormányzatoknak ugyanis jelenleg semmi közük az iskolákhoz, a kórházakhoz, az ipari park fejlesztésekhez. Az óvodák, bölcsődék és a helyi közösségi közlekedés működtetése, a helyi közterületek és az úthálózat fenntartására viszont másból nem jut.
„Lázár János a kormány tagjaként bármilyen előterjesztést tehet, még az önkormányzatokért felelős belügyminisztert sem kell bevonnia az előkészítésbe. A kormány pedig a parlamenti kétharmaddal bármikor módosíthatja az alkotmányt, az önkormányzati, a költségvetési vagy éppen az adózás rendjéről szóló törvényeket. Az Európa Tanács önkormányzati chartája, amelyhez 1997-ben csatlakoztunk, legfeljebb ajánlásként értékelhető” – vázolta a jogszabályi hátteret Magyar, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok működése, illetve az adókivetés egyértelműen tagállami hatáskör, így az Európai Bizottság érdemben nem szól bele. Az Orbán-kormány azt tesz ez ügyben, amit akar.
Támogatás, hozzájárulás, beszedés
A települések a Pénzügyminisztériumtól származó adatok szerint 2023-ban összesen 1178 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak feladataik ellátására. Az idén összesen 1050 milliárd jut az önkormányzatokra. Ám ebből csak 740 milliárdot fizet az állam, a többit a szolidaritási hozzájárulásból fedezik. Az idén ezen a címen összesen 848 önkormányzattól 310,6 milliárd forintot szednének be.