;

igazságszolgáltatás;Európai Bizottság;panasz;fizetések;bírói függetlenség;Budapest Környéki Törvényszék;

- Az alacsony fizetések miatt bepanaszolta a magyar államot egy bíró az Európai Bizottságnál

Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója szerint a hatályos javadalmazási szabályozás veszélyezteti a bírói függetlenséget, és lehetőséget ad, hogy a hatalom nyomást gyakoroljon az igazságszolgáltatásra.

Elege lett Oláh Gasztonnak, a Budapest Környéki Törvényszék bírójának abból, hogy a harmadik éve nem emelkedtek a fizetések az igazságszolgáltatásban, ezért az Európai Bizottsághoz fordult panaszával – írja a 24.hu egy  dokumentum alapján. A beadvány célja, hogy hatékony lépéseket sürgessen a magyar bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében.„A bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó törvényi szabályozás elégtelensége miatt Magyarországon az uniós joggal ellentétes módon, tartósan és rendszerszinten sérül az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége” – derül ki a panaszból,  amely alapján akár egy újabb Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás is indulhat.

„A bírói és ügyészi kar évek óta kényszerű szemlélője annak, hogy az illetményekben megnyilvánuló társadalmi megbecsültsége hogyan süllyed egészen méltatlan mélységekbe, és jelenleg is döbbenettel nézi, ahogyan a bírósági szervezet teljes vezetése hasztalan próbál fellépni a jelenséggel szemben. Elég volt. Soha nem lehetett és nem is lehet költségvetési kérdés a hatalmi ágak méltó javadalmazása. Ahogy ez a másik két hatalmi ág, az Országgyűlés és a kormány esetében soha nem is volt az” – közölte a lappal Oláh Gaszton.

A törvényszéki bíró szerint aki azt állítja, hogy egy nagyságrendileg 40 ezer milliárd forint főösszegű magyar költségvetésben éppen a legalapvetőbb demokratikus intézmény megfelelő működésére nincs pénz, az térjen magához. Panaszában érveket sorolt fel amellett, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség elvével:

  • Nem biztosít a bírói hivatás jelentőségéhez méltó javadalmazást a magyar bírák és igazságügyi alkalmazottak számára,

  • nem tartalmaz olyan korrekciós mechanizmust, amely garantálja a bírói és igazságügyi alkalmazotti fizetések reálértékének megőrzését,

  • nem biztosítja a bírói hatalmi ág elválasztását a másik két hatalmi ágtól, mert nem tartalmaz olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazásának a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független, önkényes beavatkozástól mentes, objektív és ellenőrizhető kritériumok alapján történő meghatározását, és teljes egészében a végrehajtó és a törvényhozó hatalom politikai akaratától teszi függővé a bérek meghatározását,

  • ellentétes a hatalmi ágak egyensúlyának követelményével, figyelemmel arra, hogy mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom képviselőihez képest számottevően alacsonyabb javadalmazást határoz meg a bírák számára.

„A probléma rendszerszintű jellegét igazolja, hogy a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer alulfinanszírozottsága nem először sodorja kritikus helyzetbe a harmadik hatalmi ágat. A szabályozás intézményes szinten veszélyezteti a bírói függetlenséget, és lehetőséget ad arra, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom tendenciózusan, ismétlődően és tartósan nyomást gyakoroljon a bíróságokra a javadalmazás útján” – szögezte le Oláh Gaszton.

Utóbbi frontáttörésnek számít, mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, amely ezért elméletileg nem is köteles eljárni. Végül mégis az a belső döntés született, hogy az uniós források tekintetében mindig van hatásköre.