- Franciaország ezentúl minden afgán nőt befogad, aki nem hajlandó alávetni magát a tálib uralomnak

Történelmi jelentőségű döntést hozott a francia nemzeti menekültügyi bíróság (CNDA) minap. A döntés szerint menekültstátuszt kaphat minden afgán nő, aki veszélyben érzi magát hazájában és/vagy nem hajlandó alávetni magát a tálibok ellenük hozott intézkedéseinek. A la Cour nationale du droit d'asile bírói a „nők jogai és szabadsága" elleni tálib akciókra hivatkoztak e döntés alapjaként és minden afgán nőt menekültként védelemre jogosult társadalmi csoportként ismert el.

A bíróság közleményében azt is megjegyezte, hogy mióta a tálibok 2021 augusztusa óta átvették a hatalmat a közel-keleti országban, folyamatosan "megsértik a gyereklányok és a nők alkotmányos és alapvető szabadságjogait", valamint kitért arra is, hogy egyre több a büntetlen családon belüli erőszak. Hangsúlyoza: a nők helyzete kriminális az országban.

A francia Nemzeti Menekültügyi Bíróság júliusi döntése egyébként az Európai Unió Bíróságának egy korábbi esetén nyugszik, amelynek során az EU ítélőtáblája egyértelműen kimondta ítéletében: a nők menedékjogot kérhetnek, ha „nemük miatt fizikai vagy lelki erőszaknak vannak kitéve származási országukban".

A bírósági közleményben azt is részletezik, hogy a genfi egyezmény értelmében a nők elleni tálib akciók, mint például az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása, a szabad mozgás, valamint a kormányzati struktúrákból való kizárás „súlyos megkülönböztetésnek" és „üldözésnek" minősülnek- így gyakorlatilag minden afgán nő kérelmezheti, hogy Franciaországban menedékjogot kapjon.

Erre minden esélyük meg is lenne, hiszen az elmúlt 6 évben több afgán folyamodott menedékjogért és kapott is Franciaországban, mint bármely más állampolgár, viszont a gyakorlati kivitelezés nem csupán bürokratikus okokból bonyolult, eleve ördögi körben vannak az afgán nők, menekülésük is szinte lehetetlen.

Hiába tudja a világ, hogy a tálibok 2021-es hatalomátvétele óta rémisztő mennyiségben megnőtt a nők elleni diszkrimináció, illetve hogy a tálibok üldöztetései közepette, rettegésben élnek, épp a tálib kormány törvényei nehezítik meg a menekülést.

Afganisztánban a nők nemhogy nem utazhatnak - még országon belül sem - férfi kísérő, azaz a férjük, apjuk, testvérük nélkül, az utcára sem léphetnek ki egyedül, útlevelet csakis akkor kaphatnak, ha a férjük engedélyezi, ugyanez vonatkozik az utazásokra is. Az engedélyt a férj bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja, és bármikor, ugyancsak magyarázat nélkül elveheti felesége útlevelét. Tehát a tálib konzervativizmus szinte bebetonozta a nőjogok és alkotmány eltörlését, a nemzetközi felháborodás, annak ellenére, hogy egyre hangosabb és egyre összetettebb, még az ilyen bírósági döntéssel sem hozhat belátható időn belül megváltást az afgán nőknek.

Korábban Svédország, Dánia és Brazília is bejelentette, hogy automatikusan menedékjogot adnak az afgán nőknek, most pedig a CNDA törvénybe is foglalta, hogy az afgán nők helyzete kimeríti az üldöztetés fogalmát - a genfi egyezmény értelmében.