Q szuverenitást nem csak az Európai Unió és más államok vonatkozásában kell megvédeni, létrejött egy olyan szuverenitási szürke zóna, amelyben „szabadon grasszálnak” különböző politikai nyomásgyakorló szervek. Ez a hálózat nem csupán Magyarországon és az EU területén, hanem az Egyesült Államokban is működik, és arra törekszik, hogy befolyásolja a politikai közbeszédet és a közhatalom gyakorlását. Erről a szürke zónáról eddig „szemérmesen” nem beszéltek – jelentette ki Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője Tusnádfürdőn. Ezt követően közölte, a szuverenitásvédelmi törvény alapvetően jó, de az átláthatóság növelése érdekében új szabályokat kell alkotni.
Lánczi Tamás
felvetette egy új kategória, a politikai nyomásgyakorló szerv megalkotását is, és úgy vélte, szintén érdemes jogszabály-módosításban gondolkodni a külföldi adománygyűjtő oldalak kapcsán.
Ezeken keresztül tisztázatlan eredetű források érkezhetnek, és ezt a kiskaput mindenképpen érdemes lesz bezárni – fejtegette. Majd közölte, vannak olyan szervezetek, amelyek kerek perec megtagadják a magyar állam egyik hivatalával való együttműködést. Ahogy a Transparency Internationalt vizsgálni kezdték, az Amerikai Egyesült Államok kormánya azonnal interveniált – közölte.
A 24.hu cikke szerint kérdésre válaszolva Lánczi Tamás leszögezte,
szerinte fontos az általa vezetett hivatal jogköreinek szélesítése.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elleni fellépést koncepciós eljárásnak nevezte, és közölte, a Velencei Bizottság olyan állításokat fogalmazott meg, amelyeket érthetetlen, hogy honnan vettek.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter – ugyancsak a Szuverenitásunk védelme illúzió vagy realitás címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen – mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
nem várható el, hogy azok, akik be akarnak avatkozni egy ország szuverenitásába, örömmel fogadják egy ilyen szervezet létrehozását, ugyanakkor a hivatal elleni beavatkozás egyértelműen politikai beavatkozás.
Jelezte, hogy vizsgálják a hivatal javaslatait is. A tárcánál jelenleg a háborús propagandát érintő passzusokon dolgoznak, és várhatóan néhány nap múlva terjesztik a kormány elé.
Jöhet az újabb pénzmegvonás, az Európai Bizottság most a szuverenitásvédelmi törvény miatt függeszthet fel Magyarországnak járó támogatástDidier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa nemrég lapunknak beszélt arról, az EB nem zárja ki, hogy a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban is alkalmazni fogja a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítéléséhez kötött feltételrendszert. A politikus emlékeztetett, több mint egy évvel ezelőtt hasonló döntést hoztak az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és több más, az EU alapértékeit sértő magyarországi jogszabály miatt. Az EB ezért jelenleg nagyjából 2,4 milliárd eurót blokkol a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból.
A jelenlegi költségvetési ciklusban bevezetett feltételrendszer lényege, hogy a tagállamok csak akkor részesülhetnek az EU fejlesztési támogatásaiból, ha felhasználásuk során tiszteletben tartják a közösen elfogadott szabályokat és a közösség Alapjogi Chartájának az előírásait. Márpedig a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben idén februárban elindított kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az sérti az EU demokratikus értékeit, szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető joggal, köztük a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez való joggal, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, az egyesülési szabadsággal, az uniós polgárok választójogával, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal.
Didier Reynders arra utalt, hogy az EB a kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan felfüggesztheti a felzárkóztatási pénzek egy részét a jogszabály miatt.
Az elsőfokú ítélet szerint Lánczi Tamás hivatalának ki kell adnia a „szuverenitás védelme érdekében” kötött megállapodásait