A hivatalban lévő elnököt, Nicolás Madurót a szavazatok 51 százalékával újra megválasztották Venezuela élére - jelentette be a venezuelai nemzeti választási tanács (CNE) nem sokkal vasárnap éjfél után. E szerint Nicolás Maduro 5,15 millió, vagyis 51,2 százaléknyi voksot kapott, megelőzve az ellenzéki szövetség, a PUD jelöltjét, Edmundo González Urrutiát, aki 4,5 millió voksot (44,02 százalék) szerzett - derült ki az Elvis Amoroso CNE-elnök által közölt hivatalos adatokból. A választáson a szavazásra jogosultak 59 százaléka vett részt. Eredményt a voksok 80 százalékának a megszámolása után hirdettek.
Korábban több exit poll és más felmérés is ellenzéki győzelmet vetített előre. „Az eredményeket nem lehet eltitkolni. Az ország békésen a változást választotta” – írta Edmundo González az X-en helyi idő szerint 23 óra körül, az eredmények kihirdetése előtt. Az ellenzék azt állítja, hogy Eduardo González a voksok 70 , és a nem a 44,02 százalékát szerezte meg a vasárnapi elnökválasztáson.
Bár a venezuelai főváros, Caracas főútjain mindenütt Nicolas Maduro elnök köszönt vissza az elnökválasztás kampányplakátjairól, a 11 éve hatalmon lévő baloldali autoriter vezetőt a legutóbbi felmérésekben megelőzte az ellenzék jelöltje, Edmundo González, egy kevéssé ismert nyugalmazott diplomata. A fejleménytől megrettent Nicolas Maduro egy múlt heti nagygyűlésen már azzal riogatott, hogy az ellenzék győzelme „gyilkos testvérháborúba” taszítaná az országot. Válaszul Ignácio Lula da Silva brazil elnök arra figyelmeztette őt, hogy Venezuela egyetlen esélye a normalitáshoz való visszatérésre egy széles körben elfogadott választási folyamat.
Ha nyer az ellenzék, Edmundo González lesz az elnök, a fő hajtóerő azonban az 56 éves María Corina Machado, a nemzetgyűlés egykori konzervatív tagja, aki a kormányváltás ígéretével 2023-ban néhány hónap alatt erőteljes, tömegeket az utcára vinni képes mozgalmat hozott létre. Tavaly nyáron ő nyerte az Egységes Platform koalíció előválasztását, bár a kormányzat 15 évre eltiltotta őt a választásokon való részvételtől. A legfelsőbb bíróság a döntést januárban megerősítette, így esett az ellenzék választása végül a 74 éves Gonzálezre.
María Corina Machado az elnökválasztási eredmény kihirdetése után azt mondta:
Egész Venezuelának és az egész világnak, hogy Venezuelának új megválasztott elnöke van, Edmundo González Urrutia. Mi győztünk.
Nem nyugszunk, amíg Venezuela akaratát tiszteletben nem tartják – tette hozzá a maga részéről Edmundo González.
A Machado vezette ellenzéki mozgósítás a politikai apátia éveit váltotta fel Venezuelában, ahol a kormányzat leverte a tüntetéseket és bebörtönözte a másként gondolkodókat, ami hozzájárult a tömeges kivándorláshoz. Az Egyesült Államok az elmúlt hét év alatt több mint 350 szankcióval sújtotta az országot és drogkereskedelemmel vádolta meg Madurót. A Trump-kormány befagyasztotta az Egyesült Államokban lévő venezuelai vagyont, kísérlete azonban, hogy a válság megoldására a fiatal képviselőt, Juan Guaidót nevezzék ki ideiglenes elnöknek, kudarcot vallott.
2023 októberében a caracasi vezetés és az Egységes Platform megállapodást írt alá, amelynek célja demokratikus reformok bevezetése és a választásokhoz vezető út lefektetése volt. Cserébe a Biden-kormány hat hónapra feloldott egyes pénzügyi és olajkereskedelmi szankciókat. Maduro azonban nem tartotta be a megállapodást, így a Fehér Ház áprilisban visszavonta lépéseit. A venezuelai hatóságok csak a július 4-i kampánykezdet óta több tucat, González kampányához köthető személyt tartóztattak le.
Machado a múlt héten, miután a biztonsági főnökét is őrizetbe vették, vidéki kampányba kezdett, amelynek állomásain a The New York Times tudósítója szerint ezrek fogadták őt reménységükként. Az ellenzéki politikus azt ígéri, rendbe teszik a gazdaságot és hazahozzák a kivándorolt venezuelaiak millióit. Egy friss felmérés szerint ugyanakkor a megkérdezettek több mint 18%-a tervezi, hogy ha Maduro ismét győz, az év végéig elhagyja az országot.
A választás tétje otthon és külföldön egyaránt hatalmas. Nicolás Maduro alatt az olajban gazdag Venezuela a közelmúlt történetének legsúlyosabb, békeidőben lezajlott gazdasági összeomlását szenvedte el. Az IMF adatai szerint az egykor Latin-Amerika ötödik legnagyobb gazdaságaként számon tartott Venezuela nemzeti összterméke egy közepes méretű amerikai város teljesítményére zsugorodott.
Az évekig tartó krónikus hiány után az alapvető termékek többsége mára újra elérhető Venezuelában, de a legtöbb ember számára túl drága ahhoz, hogy megvegye. A minimálbér havi 3 dollár körül van, amit 40 dollárnak (alig 15 ezer forintnak) megfelelő állami juttatásokkal – például élelmiszerjegyekkel és támogatott benzinnel – egészítenek ki, így a caracasi Andrés Bello Katolikus Egyetem friss felmérése szerint tíz venezuelai közül több mint nyolc a szegénységi küszöb alatt él.
Míg az ellenzék azt állítja, hogy az összeomlás Nicolás Maduro politikájának és a krónikus korrupciónak köszönhető, a venezuelai kormány illegálisnak tartja az amerikai szankciókat, az Egyesült Államokat okolja az ország gazdasági válságáért és a közel nyolcmillió ember kivándorlásáért. „A migrációt az amerikaiak támogatták” – mondta júniusban Yván Gil Pinto külügyminiszter a The Intercept amerikai baloldali lapnak. (Hivatalos adatok szerint 2021 óta több mint 800 ezer venezuelai érkezett az Egyesült Államokba, köztük 115 ezer az idei év első felében.)
Az ellenzék győzelme azonban változást hozhat, különösen, ha az Egyesült Államok feloldja a szankciókat, hogy üdvözölje a demokratikus rezsimet.
Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával. Edmundo González célja az, hogy megválasztása esetén országát az amerikai kontinens energetikai központjává tegye.
Az ellenzék győzelme másfelől olyan történelmi esemény lenne, amely meglódítaná a geopolitikai ingát Latin-Amerikában és azon túl is.
A Maduro-kormány Kína, Irán és Oroszország szilárd szövetségese. A Miamitól mintegy 2300 kilométerre fekvő Caracast gyakran emlegetik Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök hátsó udvarában létesített hídfőállásaként. Maduro alatt Venezuela elszigetelődött a térségben, kilépett olyan regionális fórumokból, mint az Amerikai Államok Szervezete, és felfüggesztették tagságát a Mercosurban, Latin-Amerika legnagyobb gazdasági szövetségében.
González, aki diplomataként élt Algírban, Brüsszelben és Buenos Airesben is, várhatóan a térség demokratikus kormányai felé fordulna, és a nemzetközi kapcsolatok újjáépítésén dolgozna. Gazdasági programja szerint az ellenzék felpezsdítené a kapcsolatokat az IMF-fel, a Világbankkal és az Amerika-közi Fejlesztési Bankkal is, hogy legalább rövid távon finanszírozni tudja a gazdaság fellendítését.
Jelenleg a legtöbb állami intézmény, például a legfelsőbb bíróság és a főügyészség a rezsimhez hű emberek kezében van, de González azt ígéri, hogy ezeket a pozíciókat depolitizálni fogja, és szabadon akarja engedni a politikai foglyokat. Az ellenzéki jelölt a CNN-nek adott év eleji interjújában azt mondta, hogy 20 év gazdasági és társadalmi összeomlás után „újra intézményesíteni” kívánja a venezuelai államot.