– Nem meglepőek az adatok, a szakemberek évek óta mondják, hogy a látványintézkedéseknek nem lesznek hosszú távú és tartósan pozitív eredményei a demográfia trendekben – a többi között így reagált a Népszavának Tóth Olga szociológus a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss népmozgalom adataira. A szakember hozzátette: a kiválasztott, jól kereső réteg priorizálása (ami a fideszes családpolitika egyik jellemzője) rossz irány.
A KSH friss adatai szerint idén júniusban 6040 gyermek született, 17 százalékkal, 1217-el kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ez negatív rekord, hiszen a korábbi mélypont 2022 februárjában volt, akkor csaknem 6,1 ezer gyerek jött a világra, még úgy is, hogy az rövidebb hónap, mint a június. Az idén januártól június végéig tartó időszakot vizsgálva sem jobb a helyzet, az első félévben 37 898 gyermek jött világra, ami 9,7 százalékkal, 4059-cel kevesebb a 2023. január–júniusinál. Tavaly egyébként 85 225 gyerek született, 1949 óta – ekkortól lehet követni éveként a változást – még soha nem volt ilyen alacsony a születésszám. (100 ezer alá 1998-ban csökkent ez a mutató, 90 ezer alá először 2011-ben, akkor 88 049 kisbaba jött világra, azt követően 2016-ban volt egy jelentősebb növekedés, akkor 93 063 gyerek született.)
A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke az első hat hónapban 1,36 volt, ami jelentős csökkenés az egy évvel korábban ebben az időszakban mért 1,49-hez képest.
(A teljes termékenységi arányszám egy elvi mutató, abból indul ki, hogy ha a mérés időszakának termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet – a szerk.) Ennek a mutatónak a havi értéke most júniusban 1,32 volt, miközben tavaly ugyanebben a hónapban még 1,56, két éve pedig 1,71 volt. Pedig a kormány a korábbi években rendre ezzel a mutatóval, illetve annak emelkedésével büszkélkedett és érvelt vele a családpolitikai intézkedései mellett.
KSH: 17 százalékkal kevesebb gyermek született idén júniusban, mint egy évvel korábban– Egy-két hónapot nem szerencsés elemezni – mondja Tóth Olga –, több év trendje mutatja meg igazán a folyamatot, ám a gyermekvállalás esetében az is elszomorító. Akik pedig házasságot akartak kötni (júniusban 4946 pár kötött házasságot, ami 14 százalékkal, 789-cel kevesebb, mint 2023. júniusában), legfeljebb előbbre hozták az esküvő időpontját, de az élettársi kapcsolatban élők tömegeit nem mozgatta meg a kormány családtámogatása.
Tóth Olga szerint a gyerekvállalással összefüggésben látható, hogy
az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseinek hatására lehet egy-egy évben kiugrás, ilyenkor a későbbre tervezett gyereket előbb vállalják a szülők, és csak ritkább esetben van arról szó, hogy több kisbaba születik.
Sok vállalt kisbaba viszont nem születik meg, aminek az anyagi okok mellett egészségügyi, vagy éppen párkapcsolati magyarázatai is lehetnek. Az otthonteremtési támogatás hosszú távú és hatalmas eladósodást jelent – mondta –, ez pedig feszültséget okoz, és kifejezetten rombolhatja a szülők kapcsolatát. Általában egy ember, az apa lesz a családfenntartó, aki próbál minél többet keresni, közben a társával és a gyerekeivel is alig találkozik. A családi pótlék hihetetlen alacsonyan tartása sem segít, és azokat a fiatalokat rendkívül erősen sújtja, akik keveset keresnek. Ehhez iskolázatlannak sem kell lenni, sok szakmában nagyon alacsonyak a jövedelmek.
– Most csak az egészséges gyerekek szüleiről beszéltünk – hívta fel a figyelmet, ám ha beteg kisbaba születik, ott még nagyobb bajban vannak a párok. A családok nemcsak anyagilag maradnak magukra, hanem pénzben nem is kifejezhető támogatásokhoz sem jutnak hozzá. Országos szinten hiányzik a fejlesztést igénylő gyerekeknek szükséges szolgáltatás, a szülők nem, vagy alig kapnak segítséget. Tóth Olga úgy fogalmazott: a demográfiai trendek megváltoztatása összetett kérdés, amiben nemcsak az anyagi, hanem a mentális állapot, a biztonságérzet, a nyugalom és a kiszámíthatóság is fontos elem. Így nemcsak szociálpolitikai, hanem társadalmi problémával állunk szemben.
A téma a kormányinfón is szóba került, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a születésszám csökkenésére, a termékenységi arányszám romlására csak azzal a kormány válaszolni, ha bővíti a támogatási rendszert. Vitályos Eszter kormányszóvivő pedig úgy fogalmazott: a támogatási rendszer nélkül „egy Győrnyi" ember hiányozna Magyarországról. A háború, az infláció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy pár hogyan tervezi a családtámogatást. „Dolgozik a minisztérium, ha lesz konkrét válasz, majd bejelentik” – tette hozzá.
