25 méter nekifutás körülbelül 30 kilométer per órás sebességgel ugrás a dobbantóra, kézen átfordulás a szekrényre, onnan elrugaszkodásból olyan dupla hátraszaltó, amely teljesen nyújtott lábbal történik, majd a végén nyújtott testtel hibátlan, stabil érkezés a talajra. Talán még egy széles mosoly a közönség felé, akik tulajdonképpen semmit sem fogtak fel abból, amit az előbb láttak, hiszen mindez olyan gyorsasággal történik, hogy az emberi agy nem képes lekövetni. Ez kedd óta a Biles 2 ugrás, amely nevét az ismét bajnoki címet nyerő Simone Bilesról kapta. A legendáról, aki a Netflix új dokusorozatában mesél világhírű sportkarrierjéről.
Minden idők legnagyobb tornásza, aki a történelem legtöbb díját szerezte, 30 világbajnoki éremmel (ebből 23 arany) és nyolc olimpiai éremmel (öt arany) büszkélkedhet. Nem véletlenül kapta meg háromszor az év sportolójának járó Laureus World Sports díjat és nem véletlenül várta tőle mindenki a 2020-as tokiói olimpián, hogy ismét elkápráztassa a rajongókat.
Azonban Biles akkor elvesztette a kontrollt teste felett. Olimpiai pályán, a világ szeme láttára történt meg vele, amit a tornászok becsavarodásnak hívnak. – Képzeld el, hogy felszállsz egy hullámvasútra, aztán behunyod a szemed, kicserélik a hullámvasutat és úgy indulsz el -magyarázza a tornász egyik csapattársa a sorozatban. Becsavarodáskor az agy és a test közötti kapcsolat megszűnik, és a sportoló nincs tudatában annak, milyen mozgást végez valójában. Biles Tokióban az egetrengető ugrás helyett, csupán másfél csavarral fejezte be a gyakorlatát, melynek valójában semmi köze nem volt a tornához - derül ki az epizódból.
Azonban azzal, hogy ezután visszavonult, bizonyította igazán a kiválóságát. A dokusorozat egyik jelenetében látható, ahogy homlokára sütik az akkor a Twitteren visszhangzó két jelzőt, azt, hogy loser és quitter, amelyek a Covid-19 vákuumában a közvetlen támogatók, a család és a barátok biztató szavai helyére kerültek. Bilesnak az ítélkező közönség mellett a sportág mérgező értékrendjében gyökerező, saját szégyenével is szembe kellett néznie, miután nemet mondott egy olyan kockázatos helyzetre, amely akár az életébe is kerülhetett volna. S bár elsőre abszurdum, legjobbként, egyedül a csúcson, akkora nyomás alatt határt szabni az elvárásoknak - ez az új Biles-gyakorlat forradalmibb és fontosabb, mint bármely egyedülálló torna-mozdulatsor.
A sportolók teljesítmény-orientált világában, ahol az abúzusnak hátborzongatóan mély és rejtett múltja van, a kontroll feladása egészen más megvilágításba kerül. Biles, aki a sport-történelem egyik legbotrányosabb szexuális visszaélését elkövető Larry Nassar áldozata volt, a gyermekotthon kiszámíthatatlanságát is megtapasztalta. Azzal, hogy visszalépett a helyzetből, melyben ismét elveszítette volna az irányítást saját sorsa felett, nemcsak saját magért állt ki, hanem újra a határokat feszegetve mutatott példát - döbbent rá a Simone Biles visszatér című sorozat.
Amelyben a tornász nyíltan, megindítóan mesél a kamerának a kiszolgáltatottság, a megkülönböztetés és a depresszió megéléséről, olyan kardinális témákra hívva fel a figyelmet, mint a munka és magánélet közötti egyensúly megtalálása, a mentális egészségben rejlő erő és a támogatás, a közösség felbecsülhetetlen értéke. Biles megnyílik, a dobogó isteni magasságából a sorozat nézői közé ül és esendő emberként küzd meg a traumáival. Végigkísérjük az úton, melyen visszaépíti önbizalmát és új alapokra helyezi a tornát.
Bebizonyítja, hogy az öröm, a kiegyensúlyozottság, a pozitív érzések magasabbra juttatnak és erőt adnak ahhoz, hogy 27 évesen visszatérjen és ismét történelmet írjon, hogy úgy fejezhesse be hihetetlen pályafutását, ahogyan ő szeretné. Idén Párizsban egy még érettebb, még stabilabb versenyzőként kápráztatja el a közönséget. A 2024-es olimpia kulisszái mögé szeptembertől tekinthetünk be a Simone Biles visszatér következő epizódjaiban, amely nemcsak sport dokumentum, hanem mély, őszinte és inspiráló portré.
Infó: Simone Biles visszatér. Rendező: Katie Walsh 1., 2. rész, Netflix
