Antivilág a világban: a kávéházból még látszik a másik, szenvedélyes Magyarország

A Pro Cultura Urbis-díjas Wilhelm Droste irodalmár a Három Holló kávéház megálmodója és üzemeltetője, egyben a pesti kávéházi kultúra hagyományainak őre. Beszélgetésünkből fény derül arra, miért jobb a napi húsz kávé tíz helyett, miért kell mindenáron hinni és álmodni, de arra is, miért nem feltétlenül unalmasak a magyarok. Interjú.

Wilhelm Droste

Az Eurovízió progresszív arcvesztése

A hetvenedik évfordulóját ünneplő Eurovíziós Dalfesztivál minden eddiginél élesebb politikai és morális viták kereszttüzébe került.

Conchita Wurst távozásával egy korszak zárulhat le

...és akkor William Blake angyalai táncra perdültek

A Szépművészeti Múzeum szombat esti Blake the Silence finisszázs-programja egy igazi, határokat feszegető élményest volt.

Katarzis, nem küldetés – Milyen irányba tart ma a kortárs gyerekirodalom, és hol csúszott el a róla való gondolkodásunk?

Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével beszélgettünk értékekről és formaváltozásokról. Szerinte a gyerekirodalomnak nincs feladata azon túl, hogy örömet szerezzen, a politikában pedig az a legrosszabb, hogy öncenzúrát indít el. Interjú.

Játékfigurák művészete – A jelen leghátborzongatóbb jelensége a Labubu

A Labubu körüli globális őrület teljes korszakélményt sűrít magába, a játék pedig ma már ugyanazon a terepen mozog, mint a műtárgypiac.

A Labubu már a kibontásával eseménnyé teszi a fogyasztást

Hálózatba kötött hangok – Hangszerek új generációja hoz létre radikálisan új viszonyokat a zenész, a zene és az adat közötti határokon

Az elmúlt időszak zenei innovációiban a lényegi elmozdulás nem a hangok szintjén történik, hanem abban, hol jön létre a zene, és ki a felelőse. A hangszer egyre kevésbé „valami”, amit meg kell fogni és játszani rajta. Egyre inkább válik valamivé, amibe be kell lépni: új test új gesztusokkal, új hálózat új visszacsatolásokkal – és új adatsokaságok harmóniája lesz.

Jean-François Laporte és a Babel Table. A rezgéseket szenzorok rögzítik, digitális feldolgozás erősíti és rétegzi őket

Maszat, mágia és az ünnep újraszabása

A Pagony két új gyerekkötete a tökéletlen ünnepről szól, könnyedebb nyelvet adva a fáradt, esős decemberi esték karácsonyi tapasztalatának.

A sérülékenység mint ellenállás

A kiszolgáltatottság is egy normalizált hatalmi berendezkedés – rögzíti a Trafó Galéria jelenlegi kiállítása. A Tinta a tejben című tárlat alapvető állítása, hogy a sérülékenység nem egyéni kudarc és orvosolandó hiba, hanem társadalmi viszony és adott esetben politikai erőforrás. 

A tárlat arról szól, hogy a kiszolgáltatottság nem eleve adott

2026 mérföldkő lehet a művészeti piac történetében

A legdrágább művek piaca visszahúzódott, és a galériák több középmagas árú alkotást mutatnak be, amelyeket szélesebb művészeti közönség és gyűjtői bázis is elérhet.

Massimo De Carlo optimista a művészeti piac jövőjét illetően

Kádervilág belülről

A Sarolta utcában álló ház, amelyben a háború előtt arisztokraták és művészek, később pártfunkcionáriusok éltek, ismét nyitott szalonként működik.

A XX. század sorsfordító eseményei kerültek fókuszba

A városon átguruló mondat – Budapesten végre megtartották az első valódi közösségi Krasznahorkai-ünnepet

Miközben Stockholmban átadták a Nobel-díjat, egy furgon tizenhárom megállóban, több mint háromszáz felolvasóval indult prózai, elképesztő és intenzív körútra Budapesten.

A teherautó a Magvető Kiadónál

Hazafiak, ha összefognak

A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára olyan ajándékot ünnepelhetett, amilyet közel egy évszázada nem. 

Három tudós: Freund Tamás, Rozsondai Marianne és Rozsondai Béla

Fonó egy másik kontinensről

A Susuka pincéjében a vietnámi diaszpóra szinte láthatatlan női sorsai fonódnak össze egy kiállítássá. 

Az aprócska tárlat azokról a nőkről szól, akik sokáig láthatatlanok voltak

Apánk örökké él, bár még meg sem született

Nem egy politikusról, hanem rólunk van szó Bolgár György újságíró új kötetében, az Apá!nk könyvében, amelynek kedd esti bemutatóján a Szakszervezetek Házában a szerző Lakner Zoltán politológussal beszélgetett.

Gondoskodó vezetőnk „szándékosan borít fel szemetesládákat”, hogy később saját maga teremthesse meg a rend látszatát

A víz alatt és a felhők közötti is muzsika szól

Nevetések, röfögések és hápogások, miközben a zenekar színes lovak hátán a csillagok közé repít.

A Muzsikáló Természet Zenekar a képzeletbeli színes lovaink hátán a csillagok közé repített

Budapest formálóit ismerték el a Három Hollóban

A budapesti kulturális ökoszisztéma egyik legfontosabb közalapítványa, a Pro Cultura Urbis (PCU) idén hat olyan alkotóra irányította a reflektorfényt, akik – különböző műfajokban, különböző generációkban – a fővárosi kultúra mélyrétegeit formálják, tartják életben és gondolják újra, vagy éppen ez a tervük.

A díjazottak: Patkós Luca, Wilhelm Droste és Somogyi Hajnalka

Ritmus nélkül nincsen gospel

A Papp László Sportaréna kedd este annak a műfajnak adott otthont, amelyet a „jó hír”, az örömhír zenéjeként szokás definiálni – és amelyet a Harlem Gospel Choir immár közel négy évtizede visz körbe a világon. 

Az előadók megmutatták a gospel lényegi elemeit

„A szabadság nem orgia és nem polgárpukkasztás, hanem nyitottság a világra”

Szombaton az Átrium után új helyet nyitott a Kultúrbrigád. A Vörös Neon kapcsán Zsedényi Balázs mesélt nekünk arról, hogyan születik egy új, kortárs mulató Budapesten. És nem, nem kommunisták.

Szórakozni szabadon nem azt jelenti, hogy „mindent szabad”, hanem azt, hogy levetkőzöd a félelmeidet

„Na idefigyejjé. Irod?”

Csepelyi Adrienn Nagymamám magyaráz című kötete újra életre kelti a tájszólást a hallgatás irodalmával.

Csepelyi Adrienn a kollektív emlékezetet rekonstruálja, egy eltűnő nyelv, egy táj, egy életforma megőrzését

Modern szülői kudarcok – Egy kislány, aki a világvégére készül, egy kisfiú, aki már benne él

Történetükből pedig kiderül, hogy a XXI. század coming-of-age fimjei már korántsem romantikus toposzok.

A Mi lesz veled, Roosi? című alkotás végigvezet a természetes anya–lánya konfliktuson

Poszthumán teremtések

A Trafó hat estén át tartó Mesterséges valóságok című programsorozata azt vizsgálta, miként reagál a kortárs előadó-művészet arra, hogy már nemcsak mi figyeljük a technológiát, hanem az is minket.

Jelenet a Hollow kollektíva Baby című előadásából

Végletes világok

A Verzió Filmfesztivál két filmje nem pusztán a valóságot rögzíti, hanem inkább arra fókuszál, ahogy benne az emberek próbálnak embernek maradni.

Liat szülei próbálják elérni, hogy az amerikai politika segítsen hazahozni a lányukat

Amikor az ékszer közvetít a test és a világ között

A Deák17 Galéria kiállítása első pillantásra semmiben sem különbözött egy átlagos tárlattól. A különbség akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a látogatónak egy rövid köszöntő után bekötötték a szemét. 

A kiállításon nem nézni kellett, hanem tapintani

Évszázadok művelődéstörténeti kincsei a Magyar Tudományos Akadémián

Széchenyi téri székházában két egymásra felelő kiállítással ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia. 

A gyűjtemények a tudomány autonómiájának védelmében is szólnak

Egy elveszettnek hitt Salvador Dalí-festmény bukkant fel Angliában

A Dalí-mű évtizedekig lappangott.

Salvador Dalí 1966-ban

„Én azt látom, se egyenlőség, se szabadság, se testvériség. A megoldás nem jó megoldás, a demokrácia délibáb”

Az elengedés teremthet értéket – mondja Jancsó Lula, akit első kötete kapcsán a politikai költészetről kérdeztünk.

Jancsó Lula

Kiszáradt víztükörbe nézni – Magyarország különböző térségeibe teleportálja a kortárs művészetet a Trafó PerformanszBusza

A programsorozat úticélja mindig egy-egy művész szülőföldje, elsőként Bitó Katalin táncos pátriájára, a Homokhátságra utaztak a résztvevők. 

Bitó Katalin a záportározóban egy vízi madár méltóságával mélyítette el bennünk a sötét tájsebet

A megértés határai

A világ különböző pontjairól érkező alkotásokkal vizsgálja az emberi együttélés határait és lehetőségeit a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál idén is. 

A Szanatórium egy svájci intézet lakóin mutatja be a háború borzalmát

Tradíciókból merítkezve

A vezénylés technikáját fél óra alatt meg lehet tanulni – a többi halálunkig tart – idézi mesterét Vucskics Ádám, az ifjú dirigens.

A fiatal dirigens, aki egy itthoni, állandó zenekari munkáról álmodik

Szabadnak, de nem szabadosnak lenni

Klasszikusban nőtt fel, jazztől tanult rugalmasságot, és ma már az ország egyik legjobb fiatal karmestere.

„A tanulmányaim során rájöttem, hogy a másokkal való zenélés jelenti a legnagyobb örömöt és kiteljesedést”
  • Választás 2026
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang
  • Hirdetések
  • Hírlevél