Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a múlt héten írta alá a szerződést a VIII. kerületi Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen található, nyolc különféle rendeltetésű épület bontására a tendergyőztes West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel. A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz több szálon kötődő vállalkozás 1,7 milliárd forintért vállalta az összesen 32600 négyzetméter bontását és a sitt elszállítását.
A minisztérium reményei szerint jövő év tavaszára eltűnik a Magyar Rádiónak egykoron helyet adó ikonikus épületegyüttes, beleértve a legendás hatos stúdiót, a fém szerkezetű Pagodát. Csupán a Bródy Sándor utcai homlokzat és traktus marad meg. A rádió épületei mellett további három régi bérházat is ledózerolnak a tömbben, hogy felépülhessen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa.
A NER-közeli WHB bonthatja le a Magyar Rádió épületeit a PalotanegyedbenA Nemzeti Múzeum mögött lévő területet szerdán, Lánszki Regő építészeti államtitkár Pázmány-projektről tartott sajtótájékoztatója után sietve körbe is kordonozták. Augusztusban csak az épületek kiürítése zajlik majd, a tényleges bontási munka szeptemberben kezdődik. Lánszki arra is kitért, hogy a közelben élőknek addig kell átgondolni, hogy mit akarnak. Lázár János miniszter ugyanis korábban bejelentette, a beruházás közvetlen környezetében – a Bródy Sándor u. 9, illetve a Szentkirályi u. 23., 29-31 és 33-35. szám alatti társasházak lakástulajdonosainak vételi ajánlatot tesznek. De a maradók lakásait is felméri a WHB és jegyzőkönyvet vesz fel, így a bontáskor keletkező sérülések pontosan követhetőek lesznek. Ezeket a kivitelező garanciálisan köteles a munka végén kijavítani. Ehhez azonban az érintettek együttműködésére van szükség. Az első értesítést az állapotfelmérésről hétfőn már ki is küldték – hangsúlyozta az államtitkár.
Lázár János felújítási és vételi ajánlatokkal venné rá a józsefvárosiakat, hogy támogassák ötletétA sietős bontáskezdés mégis meglepő, hiszen a civil Zöld Palotanegyedért Csoport három pert is indított az ide tervezett új campus-beruházása ellen. Köztük a bontási engedélyt is megtámadták. A bíróság azonban elutasította az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket. A per viszont csak szeptemberben kezdődik el.
„S mit csinálnak, ha nyerünk, visszaépítik, amit elbontottak?” – berzenkedett a tiltakozók egyike az államtitkári sajtótájékoztatón.
A Pázmány egészének Budapestre költöztetéséről 2020 márciusában nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt, ami gyorsan át is ment a fideszes törvényhozói gépezeten. Ennek értelmében az állam „ingyenesen és per-, teher- és igénymentesen” átadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét a Palotanegyedben, amiért megkapta a piliscsabai Makovecz-házakat, amelyekkel azóta sem tudnak mit kezdeni.
„Az építészeti szempontból különösen értékes piliscsabai épületegyüttes hasznosítására 3-4 elképzelés is készült, ezek közül azt fogják kiválasztani, ami hosszú távon biztosítja a terület fenntarthatóságát. De még nem született döntés”
– válaszolta a Népszava hasznosítást firtató kérdésére Lánszki.
A VIII. kerületi tömbre viszont hamarjában kiírtak egy építészeti tervpályázatot, amelynek eredményét 2021 novemberében hirdették ki. A politikai palettáról azóta lekerült Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár hirdette ki, hogy a pályázatot a Közti-Hamburg konzorciuma nyerte el. A tervezők fő célja a campus területén lévő Károlyi- és Eszterházy-paloták megőrzése volt. Ezekhez igazodnak a fenntarthatóságot szem előtt tartva az új részek.
Az akkori tervek szerint az új campuson többek között egy nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas kézilabdacsarnok, 750 négyzetméteres fitneszterem, 200 fős kollégium, valamint egy 500 fős előadóterem és egy 400 fős étterem is épült volna az irodák, tantermek, könyvtár, laboratóriumok, és az egyetemi kápolna mellett. A beruházás befejezését legutóbb 2027 szeptemberére ígérték. A kormány azonban nemrég 2025. december 31-ig tolta ki az előkészítés határidejét. Az államtitkár szerdán már arról beszélt, hogy a módosítások miatt elképzelhető, hogy az átadás 2028-ra csúszik.
Hiába a polgármesteri határozat, az Orbán-kormány szerint az orosz-ukrán háború miatt le lehet bontani a Magyar Rádió egykori székházátAz ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzat és a Palotanegyed lakói egyáltalán nincsenek lenyűgözve a grandiózus tervektől, mondván túl sok funkciót akarnak bezsúfolni, miközben a városrész már így is túlterhelt, kevés a zöld, sok az autós, sőt már a gyalogos is. A józsefvárosi testület tavaly decemberben változtatási tilalmat rendelt el a campus tervezett területére. Pikó András polgármester szerint az állam részéről „nincs érdemi szándék, és nem is volt soha, olyan megoldásra, amely a helyi lakosok szempontjait minimálisan is méltányolta volna a Pázmány-projekt kapcsán”. A Pest megyei kormányhivatal azonban kiadta a bontási engedélyt, hétfőn pedig megjelent egy kormányrendelet,
amelyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a projektet.
A nyomatékosítás kedvéért szerdán Lánszki Regőt is kiállították a Károlyi-palota elé, ahol elmondta: „az új campus az elmúlt 35 év legnagyobb állami oktatási beruházása. A 200-250 milliárdos beruházás nem csak egyetemépítés, hanem fővárosi léptékben is meghatározó jelentőségű városfejlesztés, amelynek megvalósítása egész Budapest érdeke. Kiemelte, hogy az eddig elzárt műemléki épületeket megnyitják a városlakók előtt, az ott elérhető szolgáltatások közül többet a fővárosiak is igénybe vehetnek majd, a jelenlegi 7 százalékról 20 százalék fölé emelik a zöldfelület arányát. A bontással kapcsolatban azzal nyugtatta a környéken élőket, hogy a vállalkozó kiválasztásánál fontos szempont volt a gyorsaság, a munkavégzéskor igyekeznek leszorítani a szálló por mennyiségét, az engedélyezéshez szükséges statikai állapotfelmérések pedig elkészültek.
Az államtitkár reményei szerint a bontás jövő tavaszi befejezésére elkészülnek az új kiviteli tervek is. A korábbiakat éppen az önkormányzat és a lakosság kérésére alakítják át, de ez nem érinti az épületek külső megjelenését. Az új elképzelések szerint a kollégium kikerül a campusból, egy szomszédos utcában – a pontos helyszínt a tulajdonossal jelenleg is zajló tárgyalások miatt nem árulta el – épül majd fel, cserébe nagyobb lesz a korábban tervezettnél. A tornacsarnok a pincéből a földszintre kerül és további parkolóhelyeket alakítanak ki. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy sem a lakosságtól, sem az önkormányzattól nem kaptak konkrét javaslatokat a campus körüli utcák fejlesztésére. Pikó ezzel szemben azt írta közösségi oldalán, hogy a javaslatcsomagot küldtek a tárcának, de nem kaptak rá választ.
A kiviteli tervek átdolgozásával az eredeti 62 ezer négyzetméter 57,5 ezerre csökkenthető – válaszolta lapunknak Lánszki Regő, aki bízik abban, hogy a racionalizálás eredményeként a költségek is csökkennek. Úgy vélte, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartó új campus azokat is meggyőzi majd, akik most még félnek a változástól. Nem csak az ide járó 4000 hallgató számára kínál majd korszerű életteret a létesítmény, a környék életminősége is javul majd a beruházással.
A Népszava azon kérdésére, hogy ennek a 250 milliárdnak, ha már egyszer oktatási projektként hivatkoznak rá, vajon nem lett volna jobb helye az igencsak forráshiányos oktatásban másutt, az államtitkár azt válaszolta:
Budapestnek szüksége van fiatalokat vonzó létesítményekre.
A fal másik oldala
Az önkormányzat és a civilek korántsem derűlátóak. „Öt-tíz évre tönkreteszik az utcákat, folyamatos lesz a zaj és a por. Erre nem válasz az, hogy megveszik a lakásainkat. Megveszik vele az életünket is, mindent, ami ideköt minket? – értetlenkedett Márkus Ferenc, a Zöld Palotanegyedért Csoport képviseletében. Úgy véli, a meglévő épületeket kellene felújítani, újakra ebben a zsúfolt városrészben nincs szükség. Inkább több zöld kellene. Végezetül azt ígérte: a polgári engedetlenség valamennyi eszközét be fogják veti és legalább olyan elszántak, mint a minisztérium.
– Az önkormányzat három éve hangoztatja, hogy újra kell gondolni a terveket, mivel az új campus az ott élők életét érdemben befolyásolja már a bontás és az építkezés alatt is – mondta Rádai Dániel józsefvárosi alpolgármester, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a negyedben jelenleg is több beruházás zajlik, már most öt percenként megy el egy teherkocsi ezeken a szűk belvárosi utcákon. A politikus szerint nem igaz, hogy a bontási tervdokumentáció része volt a statikai felmérés, ilyen nem készült, miközben tűzfalakat érintő bontást terveznek például a Szentkirályi utcai házaknál. Kifejezetten rosszhiszemű az a minisztériumi hozzáállás, hogy a lakások falán lévő repedéseket előre felmérik, hogy később, ha vita támadna, visszaverhessék a lakossági kártalanítási kéréseket – mondta. – Egy ilyen volumenű és hatású projekt esetén elemi elvárás lenne egy széles körű társadalmi egyeztetés, de közmeghallgatást csak az önkormányzat tartott – állította Rádai, bár Lánszki azt mondta, hogy ő maga is több közmeghallgatáson vett részt, és az önkormányzattal való egyeztetés folyamatos.
„A minisztérium a lakossági és az önkormányzati észrevételeket is lesöpri az asztalról” – állítja Rádai Dániel, aki szerint semmilyen városfejlesztési érv nincs erre a beruházásra. Sokkal jobb lenne szerinte visszatérni a régi tervhez, miszerint ezeket az épületeket a Nemzeti Múzeum kapja meg saját használatra.
Sz. A.
