;

elbocsátás;költségvetés;átszervezés;állami cégek;kiigazítás;spórolás;HungaroControl;Nagy Márton;Palkovics László;Rheinmetall;

A Budapest Airport többségi tulajdonának megvásárlását is Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezényelte

- Elbocsátások jöhetnek, miután az Orbán-kormány kötelező spórolást írt elő az állami cégeknél, Nagy Mártonnál koncentrálódik a vagyon

A két állami vagyonkezelő cég egy kézbe kerül.

Augusztus elsejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyeleti a honvédelmi tárca vagyonkezelő cégét, ennek első lépéseként Nagy Márton gazdasági miniszter leváltotta Palkovics László egykori innovációs minisztert a N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. éléről, helyére az NGM egyik helyettes államtitkárát nevezte ki. Az N7 bekebelezésével Nagy Márton befolyása tovább nő a kormányban – ezzel párhuzamosan a vagyonkezelő céget eddig felügyelő ellenőrző HM-vezér Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerepe leértékelődik, hisz az összes HM-cég felügyelete Nagy Mártonhoz kerül.

Nagy Márton mint nemzetgazdasági miniszter már korábban birtokon belülre kerülhetett – ez onnan tudható, hogy a légiforgalmi irányításért felelős HungaroControl (HC) Zrt. vezérigazgatója Tóth László, Nagy Márton miniszteri szőnyegének a szélére lett állítva július elején a magyar légirányítás okozta késések miatt. Az akkori raport eredményeként ma már nem Tóth László a HC igazgatója, mert birtokon belülre kerülésének első napján a HC vezérét is lecserélte a miniszter. Az új légi forgalmi vezér Turi Ferenc lett, aki állítólag több mint 40 év szakmai tapasztalattal rendelkezik a légi közlekedés számos területén. Pályafutása során többek között - a több mint 10 éve megszűnt - Malév chicagói régió igazgatójaként, majd kereskedelmi és marketing igazgatójaként is dolgozott – olvasható az NGM közleményében. Arra nem térnek ki, hogy marketing igazgatóskodás és chicagói állomásvezetés mennyiben segíti a légiforgalmi irányítás szakmai kérdéseinek megértését.

Nagy most azért rendelkezhet a HC vezetőjéről, mert a légiforgalmi irányításért felelős cég is az N7 Holdingba van szervezve, akárcsak a Malév megmarad légijármű karbantartó cége az Aeroplex Kft.. E két cég egyébként kilóg az N7 portfóliójából, igaz nem sokkal jobban illik oda Palkovics László sok tízmilliárdot felzabáló szerelemgyereke, a Zalazone Zrt., a zalai autóipari tesztpálya sem. Ugyancsak az N7-hez tartozik a jelentős honvédségi beszállítónak számító Rába Nyrt. 54 százaléka, a Arzenál Fegyvergyár Zrt. 100 vagy a gyalogsági harckocsikat gyártó Rheinmetal Hungary Zrt. 49, illetve a lőszereket gyártó Rheinmetal Hungary Munitions Zrt. 49 százalékos állami pakettje – vagyis a cég megérett a racionalizációra, ennek első lépése lehet a volt miniszter eltávolítása annak éléről.

Az átszervezésekben van annyi ráció, hogy az állami vagyonért jelenleg Nagy Márton tárcája felel, így most a két állami vagyonkezelő cég egy kézbe kerül, végső soron nem lehet kizárni, hogy az N7 és az általa kezelt vállalatok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez kerülnek. Akár az összeolvadás irányába mutathat az is, hogy a MNV-t jelenleg épp az Lakner Zsuzsanna vezeti, akinek előző munkahelye épp a N7 Holding volt a cégbírósági adatok szerint. A N7 beolvasztása az MNV-be spórolással járna, hisz a 44 fős cégnél a felesleges vezetői posztokat meg lehetne szüntetni.

A kormány amúgy is nagyobb spórolásra készül az állami cégeknél, egy csütörtökön megjelent kormányrendelet előírja, hogy a száz százalékos állami tulajdonban lévő vállalkozásoknak – néhány kivételtől eltekintve – csökkenteniük kell a bérkiadásukat „5 százalékának 4 hónapra eső időarányos részével” - vagyis éves szinten 1,66 százalékkal. Ez utóbbi nem túl jelentős tétel, ám év elején az állami cégeknél is 10 százalék körüli béremeléseket hajtottak végre, így már 11-12 százalékos csökkentésről lehet szó valójában, ami akár elbocsájtásokkal is járhat. A kormány a rendeletben – barokkos cirkalmakkal úgy mint „ az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodással, a költségtakarékossággal, a központi költségvetési források hatékonyabb felhasználásával” – indokolta a megszorításokat. Ezek az intézkedések azonban beillenek az önkormányzati választások után bejelentett adóemelések és kiadáscsökkentések sorába.

A költségvetés hiánya már az év első felében elérte az egész évre tervezett összeg 105 százalékát, efelett több száz milliárd forintos pluszkiadással jár a Ferihegyi repülőteret kezelő Budapest Airport Zrt. megvásárlására – amire nem volt fedezet a 2024-es költségvetésben. A rendelet szigorát jelentősen csökkenti, hogy pont a legnagyobb állami foglalkoztatókra nem vonatkozik úgy, mint MVM Energetiakai Zrt., a MÁV-Volánbusz csoport cégei, a Magyar Posta cégcsoport. 

A bankok szigorítják hitelnyújtási feltételeiket.