Az utóbbi tíz évben több választás során is történt külső befolyásolási kísérlet az egyes voksolások eredményének megváltoztatására. Ezek nem olyan nyilvánvaló eszközökkel történtek, mint a július végén megrendezett venezuelai választáson, amikor nyilvánvaló csalás történt, hanem az egyes közösségi oldalakon dezinformációk terjesztésével vagy kibertámadásokkal próbálták meg befolyásolni a választók döntését. Elsősorban orosz hackerek állnak ezen támadások mögött, amint ez a 2016-os amerikai, majd a 2017-es francia elnökválasztás során is történt.
Ám újfajta veszély fenyegeti az egyes választások tisztességes lebonyolítását, amely minden korábbi kísérletnél súlyosabb következményekkel járhat: mind több példát találunk arra, hogy mesterséges intelligenciával befolyásolnak voksolásokat. Különösen az olyan képeket, videokat alkotni képes, úgynevezett generatív mesterséges intelligencia jelent komoly kihívást a demokráciára, mint a ChatGPT (az OpenAI terméke) és a Copilot (Microsoft).
Szakértők leszögezik: az AI kedvező hatást is gyakorolhat az egyes választásokra. Az UNESCO Guide for Electoral Practitioners (Útmutató választási szakemberek számára) című kiadványa rámutatott: a mesterséges intelligencia helyes használatával könnyebb megszólítani a választókat, és közvetlenebbül lehet kapcsolatba lépni velük a személyre szabott kommunikáció révén. Az AI révén működő chatbotok valós idejű információkat nyújthatnak a szavazóhelyiségekről, a szavazási eljárásokról, így a választási folyamat átláthatóbbá válik. Javítja továbbá az adatkezelést is: hatékonyabbá teszi a választási adminisztrációt azáltal, hogy a nagy adathalmazokat gyorsan és pontosan kezelik, jelentősen csökkentve az emberi hibák számát. Az AI segítségével könnyebben fel lehet venni a harcot a kiberfenyegetésekkel szemben is.
Csakhogy kockázatok száma sem elenyésző. Egyre kifinomultabbakká válnak ugyanis az AI által által generált üzenetek, amelyek révén jobban lehet hatni a választók érzelmeire. Óriási veszélyt jelentenek a mesterséges intelligencia által generált, úgynevezett deepfake hamisítványok, amelyek valósághűnek tűnnek, valójában azonban az AI kreálmányai. A mesterséges intelligencia alkalmazása hatalmas mennyiségű személyes adat gyűjtésével és elemzésével jár, ami aggályokat vet fel a magánélet védelmével kapcsolatban.
A nemzetközi szereplők próbálnak lépéseket tenni a növekvő veszéllyel szemben. Az év elején Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa arra figyelmeztetett, hogy az erőteljes propaganda és dezinformációs kampányok megzavarhatják a választásokat, megtéveszthetik az embereket. 2024 márciusában az ENSZ Közgyűlése több mint 120 tagállam jóváhagyásával határozatot fogadott el, amely kimondja, hogy a „biztonságos és megbízható” mesterséges intelligencia-rendszereket kell támogatni. A határozat felszólít minden felet, tartózkodjon a mesterséges intelligencia emberi jogokat sértő módon történő alkalmazásától.
Az Európai Unió Tanácsa 2024 májusában hagyta jóvá a mesterséges intelligenciáról szóló jogi rendelkezést, amelynek célja az AI-ra vonatkozó szabályok harmonizálása az EU-ban.
Az intézkedések ellenére az AI révén már eddig is megpróbáltak befolyásolni különféle választásokat. Az év elején mesterséges intelligencia által generált robothívások utánozták Joe Biden amerikai elnök hangját: a támadók a New Hampshire-i szavazókat próbálták lebeszélni az előválasztáson való részvételről. Szintén 2024 elején egy mesterséges intelligencia által generált kép keringett a Twitteren, amely hamisan ábrázolta Donald Trump volt elnököt, amint a szexuális bűnelkövetés miatt elítélt Jeffrey Epstein és egy fiatal lány társaságában tűnt fel.
Tavaly a szlovákiai parlamenti választást manipulálták egy deepfake felvétellel. Két hangot lehetett hallani a Facebookra feltett hangfelvételen: Michal Šimečka, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) vezetője az állítólagos hangfelvételen Monika Tódovával a Denník N napilap újságírójával cserélt eszmét arról, hogyan manipulálhatnák a választásokat. Szót ejtettek arról, hogy szavazatokat vásárolnának a roma kisebbségiektől. A hangfelvétel óriási botrányt okozott, mindkét szereplő tiltakozott ellene, hamisnak nevezve azt. Az AFP hírügynökség tényellenőrzési osztálya is arra jutott, hogy deepfake-ról van szó. Mivel azonban a felvételt közvetlenül a voksolást megelőző 48 órás moratórium alatt tették közzé, így azt nehéz volt széles körben leleplezni, tehát sokakhoz nem jutott el a híre annak, hogy hamisítványról van szó. Feltételezések szerint ennek is szerepe lehetett Robert Fico pártja, a Smer vártnál nagyobb arányú győzelmében.
Januárban a kínai kormány megpróbált mesterséges intelligencia alapú hamisítványokkal beavatkozni a tajvani választásokba. Nagy-Britanniában pedig rosszindulatú, mesterséges intelligencia által generált tartalmak sora jelent meg a július 4-re tervezett választások előtt. Az egyik deepfake a BBC egyik hírolvasóját, Sarah Campbellt ábrázolta, aki azt állította, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök egy átverésen alapuló befektetési platformot népszerűsített, amiből persze egy szó sem volt igaz.
Olyanra is találhatunk példákat, amikor az egyes pártok, politikusok az AI segítségével szólítják meg a választókat. Az indiai parlamenti választások kezdetén elhunyt politikusokat ábrázoló deepfake-ek, jelentek meg, akik úgy serkentették a választókat arra, hogy egyik vagy másik pártra szavazzanak, mintha még mindig élnének.
Indonéziában az idén februárban megrendezett elnökválasztás előtt a később államfővé választott Prabowo Subianto egy az AI által generált karikatúra révén próbálta belopni magát az ifjabb választók szívébe. Ezzel azonban komoly megütközést keltett az országban, mert a hadsereg parancsnokaként 1983-ban ő vezette a kelet-timori mészárlásokat a Suharto elnök által fémjelzett katonai diktatúra idején.
Pakisztánban a bebörtönzött ellenzéki vezető, Imran Khan egy mesterséges intelligencia által generált videót használt támogatói megszólítására. Belaruszban az Alekszandr Lukasenko elnök által kilátástalan helyzetbe hozott ellenzék egy mesterséges intelligencia által generált „jelöltet” is indított a parlamenti választáson. A jelölt - valójában egy chatbot, amely magát egy 35 éves minszki lakosként írja le - egy érdekérvényesítő kampány része, amelynek célja, hogy megszólítsa a diktatúra elől külföldre menekült választókat. Az AI tehát a kreatív politikai kommunikáció elősegítésére is felhasználható.
Amerikában is számítanak az AI támadására
Amerikai hírszerzési és nemzetbiztonsági szakértők a Deutsche Wellének elmondták, külföldi szereplők megpróbálnak majd beavatkozni a 2024-es elnökválasztásba az AI révén. Bár a hírszerzési információk nagy része titkos, néhány hivatalos kommentár alátámasztja a szakértők jelentését: Christopher Wray, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója februárban bejelentette, számos külföldi szereplő „érdeklődik” a voksolás iránt.
A Microsoft Threat Analysis Center (MTAC) áprilisban közzétett jelentése szerint bár a külföldi beavatkozás idén lassan indult, már most is észleltek online fenyegetéseket - különösen orosz szereplők részéről. Ez történt a 2016-os amerikai elnökválasztás során is. Az ezen beavatkozást vizsgáló Mueller-jelentés szerint az akkori támadás „hatalmas és összetett” volt. Az orosz hackerek többek között a közösségi oldalakon elhelyezett botok, azaz hamis profilokkal regisztrált gépi hozzászólók révén tájékoztatták félre a választókat és betörtek a Demokratikus Nemzeti Bizottság szervereire.
Stephen Slick, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tisztviselője szintén az orosz fenyegetést tartja a legveszélyesebbnek. Szerinte nem kérdés, hogy Vlagyimir Putyin számára Donald Trump novemberi választási győzelme lenne előnyösebb a demokrata párti Kamala Harris diadalával szemben. Kína, Irán és Kuba is valószínűleg megpróbálja majd befolyásolni a választások kimenetelét, de Slick szerint ezek a kísérletek valószínűleg kisebb jelentőségűek lesznek.
Ugyanakkor a beavatkozásokra való konkrét bizonyítékok nélkül nehéz megbecsülni a 2024-es kampányba való beavatkozás mértékét – mutat rá Corri Zoli, a New York-i Syracuse Egyetem Biztonságpolitikai és Jogi Intézetének kutatási igazgatója.
Bár amerikai tisztviselők - köztük az FBI igazgatója - aggodalmukat fejezték ki, hogy a kifinomult generatív mesterséges intelligencia és a rendkívül meggyőző deepfake videók nagyobb szerepet játszhatnak a közelgő választásokon, mint a korábbi években, az MTAC jelentése szerint aligha ez dönti el a voksolást, s a veszély kisebb a vártnál.
„Megállapításaink azt sugallják, nem igazolódott be az a hipotézis, amely szerint a deepfake videók tömegesen befolyásolnák a választókat” – szerepel a jelentésben. A szerzők azt írták, hogy ha létezik is olyan kifinomult deepfake, amelyet a novemberi választások befolyásolására hoztak létre, „a manipulációhoz használt eszköz valószínűleg még nem került fel az internetre”. De nem lehet biztosra venni, hogy ez nem fog megtörténni a választások előtt – figyelmeztettek a szerzők, megjegyezve, hogy „az egyre kifinomultabb videó-, hang- és képi mesterséges intelligenciaeszközök szinte naponta bukkannak fel a világhálón”.
