- „A nevelőszülői hálózatnál azt mondták, aki felmond, vagy nem megy át a szűrőn, annak a gyerekei otthonba mennek, az állam majd megoldja”

„Az öt gyerekemből kettő különleges szükségletű, igen problémás. Nagy a kert, ahol rongálnak, kiabálnak, a fogyatékkal élő visít, 23 hónapos koráig több nevelőszülőnél élt. Ki akar olyan szomszédot, mint mi? Nem is vagyunk jóban a körülöttünk a lakókkal. Ám a törvény szerint őket is kérdezheti rólunk a rendőrség, és miattuk elvihetik tőlünk a gyerekeket. A nevelőszülői hálózatnál tartottak nekünk egy tájékoztatót, azt mondták, aki felmond, vagy nem megy át a szűrőn és az ellenőrzésen, annak a gyerekei otthonba mennek, az állam majd megoldja” – nyilatkozta a Népszavának egy nevelőszülő.

Az életvitel ellenőrzésére szolgáló papírok leadásának határideje – mint arról írtunk – ma jár le.

A most még nevelőszülőknél élő gyerekek közül tehát többen visszakerülhetnek a rendkívül súlyos munkaerőhiánnyal küzdő intézetekbe.

A lapunk által megkérdezett intézményvezetők között volt aki azt mondta, „az adatlapot szinte mindenki leadta, kell a munka az embereknek”, más azt válaszolta, ha „emiatt egy embert el kell bocsátanom, akkor azt nem éljük túl, ezért mindenkit arra kértem a gyerekekre legyen tekintettel”, illetve, „még várom a dokumentumokat, nagy a felháborodás”.

Egy 15 éve nevelőszülőként dolgozó anyuka lapunknak azt írta: „a kifogástalant életvitelről szóló adatlapot kitöltöttem, aláírtam én is, és a férjem is, aki a segítőm. A jogszabály szerint ugyanis 3 különleges szükségletű-, vagy 5 gyermek nevelését segítővel lehet ellátni, aki általában egy hozzátartozó. A férjem nettó 52 000 forintot kap a munkáért, tehát ezért a pénzért vizsgálják őt is. Azt még tudni kell, hogy nagyon sok egyedülálló nevelőszülőnél a segítő nem családtag, hanem egy külsős ember, aki csak papíron vállalta a munkát. Megkérdeztem a tanácsadónkat, hogy mi lesz most velük, hiszen egy ilyen segítő nem nyilatkozik, nem vállalja a megaláztatást, vagy akár a titkos megfigyelést, ellenőrzést. Így viszont a nevelőszülőtől elveszik a gyerekeket, akik mennek vissza az intézetbe. A válasz az volt, hogy nem tudja.”

De az sem hagy nyugodni – mondta, hogy mi van, ha mi sem felelünk meg?

Más esetben viszont éppen egyes nevelőszülői hálózatok felelőtlensége miatt kerülnek tragikus helyzetbe a gyerekek – mutatott rá a rendszer másik problémájára egy informátorunk. A hatályos gyermekvédelmi törvény szerint „nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,(…) gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben (...) nem foglalkoztatható az a személy”, aki a törvényben meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

Ezt egy speciális erkölcsi bizonyítvány igazolja, amit a hatóság a konkrét törvényi rendelkezés – ebben az esetben az 1997-es gyermekvédelmi törvény – alapján állítanak ki. Ám több hálózat elfogadja az egyszerű, általános érvényű hatósági bizonyítványt – mondta.

Így fordulhatott elő, hogy az ellen a nevelőszülő ellen, aki márciusban Hajdúhadházon halálra verte a rá bízott kétéves kisfiút, korábban kórházi feljelentés alapján már indult bántalmazásért eljárás. Ezt követően ment át egy másik hálózathoz, ahonnan a speciális erkölcsi bizonyítvány alapján el kellett volna utasítani. Szinte biztos, hogy nem ilyet kértek tőle, és a vége tragédia lett - mondta az esetet ismerő informátorunk.

A KSH adatai szerint csaknem 24 ezer gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30 százalékuk gyermekotthonban. 5800 nevelőszülő van az országban, és arra az SOS Gyermekfalva hívta fel tavaly a figyelmet, hogy körülbelül 2000 hiányzik ahhoz, hogy minden 12 év alatti gyerek családban nőhessen fel.