Mint ismert, Karsai Dániel gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász tavaly augusztusban azért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), mert véleménye szerint sérültek az emberi jogai azzal, hogy Magyarországon nem engedélyezett az életvégi döntés meghozatala.
Az ügyben a bíróság most június 13-án hirdette ki ítéletét: a bírák 6:1 arányban nem találták megalapozottnak a magánélethez való jog és a diszkriminációtilalom sérelmét, és a benyújtott panaszok többségét egyhangúlag elfogadhatatlannak találták. – A döntés közzétételétől három hónapunk volt arra, hogy előterjesszük az újratárgyalási kérelmet – mondta el lapunknak Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Karsai Dániel nem adja fel, napokon belül benyújtja kérelmét az EJEB nagykamarájának StrasbourgbanDöntött a strasbourgi emberi jogi bíróság, elutasította Karsai Dániel keresetétA jogászi csapat gyakorlatilag azonnal megkezdte a munkát, hogy elkészítsék a beadványt az ítélet felülvizsgálatára, amelyet a 17-tagú nagykamara elé terjesztettek be. – Dani nem sürgette a munkát, azt mondta, annyi idő alatt készítsük el, amennyi szükséges ahhoz, hogy ez a beadvány tökéletes legyen – vagy legalább közelítsen a tökéleteshez. Az elmúlt hónapok optimális helyzetet teremtettek: igyekeztünk a lehető legrövidebb idő alatt elkészíteni a beadványt, hiszen azt is szem előtt kell tartanunk, hogy Dani állapota bármikor rosszabbra fordulhat, ugyanakkor nagyon alaposan összegyűjtöttük az érveket, amelyek alátámasztják az álláspontunkat – mesélte az ügyvéd.
Maga az alkotmányjogász is aktívan részt vett a szöveg megszerkesztésében, kerekesszékében ülve, fejpánttal a fején dolgozott.
Frank Evelyn azt is elárulta: Karsai Dániel óriási rutinnal rendelkezik nagykamarai beadványok elkészítésében, hiszen nagykamarai tárgyalást Magyarország vonatkozásában eddig alig egy tucat esetben tartott a bíróság, és ebből négy az ő nevéhez fűződik.
– Az eljárást alapvetően négy érvcsoportra alapozva indítottuk el tavaly augusztusban. Az önrendelkezési jog sérelme, diszkriminációtilalom, kínzás és embertelen bánásmód tilalma, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése. Nem voltunk ahhoz kötve, hogy ugyanazokat az érveket sorakoztassuk fel a nagykamarai újratárgyalási kérelemben, ezért ezeket bővítettük. A beadványban nem fellebbezést írtunk, bár nyilvánvalóan kritikával illettük a kamara döntését.
Leginkább olyan hiátusokra mutattunk rá, amelyekre a kamara nem helyezett megfelelő hangsúlyt az eljárásában. Például az első fokon eljáró bíróság érdeknek titulálta Karsai Dániel kérelmét az életvégi döntés meghozatalával kapcsolatban, de mi a kérelmünkben ezt jogként fogalmaztuk meg.
Azt gondolom, érezhető a különbség. Emellett olyan tényezőkre is rávilágítottunk, amelyekre az elsőfokú eljárásban nem helyeztünk nagy hangsúlyt. Ilyenek többek között a palliatív ellátás ( a szenvedést okozó tünetek enyhítése, a szerk.) nagyon komoly hiányosságai. Tudatos döntés volt részünkről, hogy a kamara eljárásában nem illettük kritikával a magyar ellátórendszert, mert nem ennek a hibája az, hogy nem biztosítanak számukra elegendő forrást, nincs megfelelő személyzet és eljárásrend. Ugyanakkor a kamara az elsőfokú döntésben kifejezetten arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar kormány állítása szerint van megfelelő palliatív ellátás. Innentől kezdve nekünk nem osztottak lapot" - magyarázta Frank Evelyn.
A diszkriminációtilalommal kapcsolatos felvetésük, szintén az orvosi ellátás hiányosságára mutat rá: nagyon komolyan diszkriminálják azokat a halálos betegségben szenvedőket, akiknek a betegségére nem létezik megfelelő orvosi ellátás, nincsenek gyógyszerek. Az ALS pedig pontosan ilyen betegség, nincs olyan orvosi kezelés, amit a beteg visszautasíthatna, ily módon az élete – és a szenvedése – rövid úton véget érhetne. Frank Evelyn azt is elmondta: Karsai Dániel után több sorstársa is benyújtott hasonló tartalmú kérvényt az EJEB-hez, többek között Dunavölgyi Erzsébet is, akinek a közelmúltbeli halála nagyon megrázta mindannyiukat. Hiszen nemcsak ügyfelük volt, személyes kapcsolódás alakult ki vele is, mint ahogy a többi panaszossal is. „E tekintetben az ember nem tud csak jogász lenni. Nagyon fájó, hogy ő elment, viszont az a szenvedés, amit neki át kellett élnie, embertelen lehetett. Úgy szerkesztettük meg a kérelmet, hogy arra Erzsébet is büszke lehessen. Nyilván a kérelemben csak Dani ügyéről beszélhettünk, ugyanakkor az EJEB egy precedensrendszerként szerint működik, így most nemcsak érte harcolunk, hanem mindazokért a sorstársaiért is, akik olyan helyzetbe kerülnek, hogy életvégi döntést kell meghozniuk" - mutatott rá a jogi szakértő.
Az ügyvédnő elmondta: a benyújtást követően a kérelem befogadhatóságáról egy ötfős tanács dönt, ennek nincs pontosan megszabott határideje, a megfogalmazás szerint „észszerű mérlegelési idő” áll a rendelkezésükre.
Más ügyben ez nagyjából két hónap volt, de abban az esetben nem volt sürgősség. „Abban bízom, hogy augusztus végén, szeptember elején választ kapunk arra, hogy befogadják-e a kérelmet. Amennyiben igen, akkor a magyar kormány ismét felhívást kap a reagálásra. Nem gondolom, hogy nagyon hosszú ideig kell majd várni a nagykamarai tárgyalásra, hiszen már ismerik az ügyet Strasbourgban, azonban egy 17 bíróból álló panel összehívása nem egyszerű folyamat. De azt elárulhatom, hogy tavaly novemberben a tárgyaláson azt mondtuk egymásnak: körülbelül egy év múlva találkozunk ugyanitt. Hiszen, ha a bíróság első fokon a mi javunkra dönt, akkor a magyar kormány nyújtott volna be nagykamarai újratárgyalási kérelmet" - tette hozzá.
Frank Evelyn közölte: nagyon bíznak abban, hogy befogadják a kérelmet, hiszen megítélésük szerint az életvégi döntésekkel kapcsolatosan a kamara visszalépett a korábban kidolgozott elvekhez képest. Végül elmondta azt is, hogy a magyarországi népszavazási kérdések sem kerültek le a napirendjükről, de eddig a nagykamarai kérelem kidolgozására koncentráltak. A közeljövőben tekintik át azt, hogy milyen népszavazási kérdéseket lehet megfogalmazni az életvégi döntésekről, hiszen az egyértelmű, hogy a magyar lakosságot nagy mértékben foglalkoztatja ez a témakör.
Meghalt az ALS-betegségben szenvedő Dunavölgyi Erzsébet óvodapedagógus, Karsai Dániel sorstársaSzigetországi javaslat
Kevesen örültek jobban Dame Esther Rantzen tévés személyiségnél annak, hogy a westminsteri parlament felsőházában Lord Falconer, Tony Blair kormányának egykori igazságügyi minisztere nemrégiben magánjogi törvényjavaslatot terjesztett elő az asszisztált öngyilkosság szigorú feltételek melletti engedélyezésére. A 84 éves Rantzen visszavonulásáig a BBC egyik legismertebb arca volt, fénykorában fogyasztói érdekeket és jótékonysági ügyeket képviselt szenvedélyesen. Múlt év óta, amikor negyedik stádiumban lévő tüdőrákkal diagnosztizálták, küzd az asszisztált öngyilkosság legalizálásáért. Lord Falconer javaslata szerint az asszisztált öngyilkosság lehetősége csak gyógyíthatatlan felnőtt betegekre, vonatkozna, akiknek életéből legfeljebb fél év van hátra. Alapfeltétel, hogy a kérvényező szellemileg beszámítható, döntésképes állapotban legyen. A választást két orvosnak és a felső bíróságnak is jóvá kell hagynia. Egyelőre azonban csak a remény csillant fel, miután a felsőházi magánjogi előterjesztésekből ritkán lesz törvény. Jelenleg a négy brit tartomány közül Angliában, Walesben és Észak-Írországban tilos és 14 év elzárással jár az öngyilkossághoz nyújtott segítségnyújtás, míg Skóciában nem használják a kifejezést, de az eutanázia illegális, és gyilkosságként kezelik. Még a július 4-i parlamenti választás előtt több mint 200 ezren írták alá az asszisztált öngyilkosság engedélyezésére vonatkozó petíciót. A rendkívül megosztó téma legutóbb 2015-ben került az akkor konzervatív többségben lévő parlament képviselői elé, akik 330:180 arányban elutasították azt. Nagyon közel áll azonban az elfogadáshoz a brit korona alá tartozó Man-szigeten, ahol a nemzetgyűlési képviselők jóváhagyása után a Törvényhozási Tanács vizsgálja a kérdést. Az elmúlt évtizedben mindössze három asszisztált öngyilkossági esetben született elmarasztaló ítélet a szigetországban, de számos hosszadalmas, költséges és felkavaró vizsgálatra került sor. A törvényváltoztatás ellenzői arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi rendszer az elesetteket, sérülékenyeket védi. Így a fogyatékkal élőkre sem nehezedne nyomás a haláluk előrehozatalával kapcsolatban. – R. Hahn Veronika, London
