;

Dunaújváros;Dunaferr;DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség;acélipar;Dunai Vasmű;Liberty Steel;

- „Olyan számban veszítünk el értékes munkaerőt, hogy a gyárat ebben a formában talán már akkor sem lehet újraindítani, ha erre lenne szándék”

A dunaújvárosi vasmű dolgozói hétfő délutánig sem kapták meg a bérüket. Termelés nincs, ilyen mértékű leállásra a gyár 70 éves történetében még nem volt példa. 

Elfogyott a dunaújvárosi vasmű dolgozóinak türelme és munkásgyűlést tartottak hétfő reggel a gyár előtt, miután az üzemeltetésért felelős, indiai hátterű Liberty Dunaújváros nem utalta át júliusi bérüket. Egy a Népszavához eljutott körlevél szerint az üzem főbb bejárataihoz és a logisztikai kapuk elé további demonstrációt szerveznek. (Információink szerint utóbbi akciót nem az érdekképviselet indította, az egyéni, dolgozóktól indult kezdeményezés.)

Ennek a tiltakozásnak időpontjáról az üzenetben nem írtak, ám ahogy fogalmaztak a szükséges engedélyek beszerzését már elindították. Ha ezek megvannak, akkor tudnak részleteket közölni.

A hétfői események előzménye, hogy a vállalat dolgozói a péntek esti - törvényileg előírt - határidőig nem kapták meg a júliusi bérüket. Egyes alkalmazottak esetében már júliusban is késve érkezett meg a jövedelem. A hétvége folyamán a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet vezető képviselői levélben szólították fel a munkáltatót, hogy tegyen meg mindent a pénzek átutalásáért. 

Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke lapunknak elmondta: hétfő délelőtt egyeztettek a Liberty Dunaújváros vezetőjével, Rahul Madhukarral, akitől ígéretet kaptak, hogy a délután folyamán megérkezik a járandóságuk. Hozzátette az ügyben a vasmű üzemeltetésében résztvevő mindkét cég, a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. és a Dunarolling Dunai Vasmű Kft. összes, mintegy 3200 alkalmazottja érintett. Délután két órára, immár a kapun belülre újabb munkásgyűlést hívtak össze, mert az ígéretek ellenére ekkorra sem kaptak utalást a dolgozók. Igaz azt követően a vállalati intraneten úgy tájékoztatták őket az utalás megtörtént, de számláikon összeget nem láttak.

„A jelenlegi állapot gyötrelmes. Nincsenek rá jobb szavak”

– fejtette ki Magyar Zoltán. „Ami történik azt a dolgozók emberileg és lelkileg is nagyon nehezen viselik. Nem elég plasztikus, ha azt mondom nagyon nagy a szomorúság. Talán érthető is, ha rengetegen mondanak fel és próbálnak máshol boldogulást találni.

Így viszont azt kell mondjam, hogy az utolsó másodpercekben, vagy talán már azon is túl vagyunk. Olyan értékes munkaerőt veszítünk el ugyanis, olyan számban, hogy a gyárat ebben a formában talán már akkor sem lehet újraindítani, ha erre lenne szándék”

– mondta.

A Dunai Vasmű (Dunaferr) az ország emblematikus kohászati-gépészeti komplexumaként hivatkoznak. Bár az alkalmazottak száma az utóbbi években érdemben csökkent, ám még mindig Dunaújváros legnagyobb munkaadójának egyike, így gazdaságpolitikai értelemben sorsa stratégiai jelentőségű. Talán nem is véletlen, hogy a mindenkori magyar kormányok azon igyekeztek, hogy valamilyen formában támaszt adjanak a vállalatnak.

Múltja szinte pontosan 70 évre nyúlik vissza, hiszen az első nagyolvasztó 1954-ben készült el, majd azon a nyáron meg is történt az első csapolás. A meleghengermű 1960-ban, a hideghengermű 1965-ben állt üzembe. A hírek új technológia telepítéséről szólnak, ami mentőövet jelentene. A Liberty technológiai partnere, a CISDI ugyanis megkapja a pénzügyi támogatást a dunaújvárosi acélműben megvalósuló nagyberuházáshoz és utat nyit a Liberty évi hárommillió tonnás elektromos ívkemencés létesítményének finanszírozása, azaz a berendezések exportja és telepítése előtt Dunaújvárosban. Ám a mostani hírek mellett is nehéz elképzelni egy virágzó, a világ számos országába exportáló acélipari vállalatot Dunaújvárosban.

Iparági források szerint a Liberty Dunaújvárosnak abból lehet érdemi bevétele, hogy a gyártás leállítása után megmaradt szén-dioxid-kvótákat értékesíti. A társaságok leadott tavalyi mérlegbeszámolóit vizsgálva kiderül, hogy valóban akad ilyen jellegű üzlet a cégeknél. A kiegészítő melléklet adatai szerint a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. esetében 51,6 milliárd forint, míg a Dunarolling Dunai Vasmű Kft.-nél 4,2 milliárd forintot ért el az az összeg.

Kritikus helyzetben van a dunaújvárosi acélgyártás

A gyárban érdemi termelőtevékenység jelenleg nem zajlik, az acél- és a kokszelőállítást végző Duna Furnace mintegy 1100 alkalmazottja állásidőn van. A termelési tevékenységet a Liberty Dunaújváros ugyanis leállította, ám a bérüket ebben az időszakban is ki kell fizetni. Hengerelt termékek készítésére van még lehetőség félkész vasbugából, amelyet viszont a Dunarolling végezne. Jelenleg azonban ilyen munka sem zajlik, bár a munkáltató úgy tájékoztatta a dolgozókat, hogy folyamatban van a vasbugák beszerzése. Egyelőre azonban semmi sem érkezett. Így bár utóbbi vállalat alkalmazottai nincsenek állásidőn, ám „ők sem sokat dolgoznak” – fogalmazott egyik forrásunk. „Bejárnak az emberek, karbantartanak, már aki végez, végezhet ilyen munkát, de ez nagyon kevés. Termelés ebben a cégben sem zajlik.” – tette hozzá.

A többségi tulajdonos, Jellinek Dániel már Tiborcz Istvánnal is együtt mozgott a NER üzleti világában.