Elterelő hadművelet vagy valóság? Ezt találgatja a szerb közvélemény, miután Aleksandar Vucic a napokban azt közölte, a hét folyamán a koszovói Kosovska Mitrovicában az albánok meg akarják nyitni az Ibar-folyó felett átívelő legfontosabb hidat. Az 1999-ben lezárt, úgynevezett főhíd 25 éve választja el a túlnyomórészt szerbek által lakott északi országrészt az albánok dominálta délitől. A szerbek szerint ez egyfajta biztosíték számukra arra, hogy szabadon élhetik mindennapjaikat, s Kosovska Mitrovicában is egy tömböt alkothatnak, albánok nélkül.
A nagy kérdés, vajon Vucic értesülései helytállóak-e. A szerb elnök már az elmúlt hétre megjósolta a híd megnyitását, de semmi sem történt. Aztán megint más dátummal állt elő, s erre a hétre jövendölte az albánok lépését. Gyanússá teszi azonban kijelentését, hogy a híd ügye akkor került retorikája középpontjába, amikor Szerbiában napról napra nő az emberek elégedetlenége a lítiumbányászat újraindítása miatt: múlt szombaton Belgrádban 30 ezren tüntettek a súlyos környezetszennyezéssel járó bányászat ellen, de hetek óta más városokban is hangot adnak elégedetlenségüknek a szerbek. Így egyes vélekedések szerint Vucic csak el akarja terelni a figyelmet erről a témáról, ismét előhúzva a már oly sokszor jól bevált albán kártyát.
Dusan Janjic politikai elemző a Danas című lapban szintén úgy vélte, ez csak „politikai marketingfogás” a szerb államfő részéről. Mint mondja, biztosat persze nem tud mondani, de nem számít arra, hogy megnyílik a híd, „hacsak az Egyesült Államok hozzá nem járul egy ilyen provokációhoz”. Mint mondta, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szempontjából más téren sem mennek jó a dolgok, ezért is valószínűsíthető, hogy dezinformációról van szó. Meglepőnek nevezte, hogy amikor Aleksandar Vucic a híd tervezett megnyitásáról beszélt, a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő, a KFOR védelmét kérte, holott az nem illetékes ebben az ügyben. „A hidat az EULEX (az Európai Unió koszovói jogállamisági missziója) rendőrsége őrzi, s az ennek keretében szolgáló olasz csendőrség jogosult a KFOR segítségét kérni fegyveres konfliktus esetén” - emlékeztet Janjic. Bár 2016-ban Pristina kezdeményezte a híd lezárásával kapcsolatos döntés felülvizsgálatát, a nemzetközi közösség nem kívánta megváltoztatni a 2003-as megállapodást, amely tiszteletben tartja a „meghatározott elválasztási vonalat”, magyarán a lezárást. A mitrovicai hidat hivatalosan 2017 januárjában kellett volna megnyitni a forgalom számára, de ez azóta sem történt meg.
A híd megnyitásával kapcsolatos állításoknak van némi alapja. 2022 novemberében a szerbek tiltakozásképpen kivonultak az összes koszovói intézményből. Észak-Mitrovica önkormányzati testülete is szerb képviselő nélkül maradt, s ebben e helyzetben 2023 áprilisában a városvezetés úgy döntött, elindítja a forgalmat a mitrovicai főhídon. A bejelentés meglehetősen éles reakciókat váltott ki a helyi szerb vezetőkből és magas rangú szerbiai tisztviselőkből, akik azt állították, hogy a lépés célja konfliktus kiprovokálása és végső soron a szerbek Koszovóból való kiűzése lenne. Aleksandar Vucic szerb elnök pedig azzal vádolta Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy „mindenáron konfliktusokra törekszik".
Az Európai Unió illetékesei szintén bírálták a kezdeményezést, megjegyezve, hogy nincs még itt az idő a mitrovicai híd megnyitására. A KFOR pedig hangsúlyozta a politikai párbeszéd szükségességét a kérdésről. A nemzetközi szereplők hangsúlyozták, hogy a hidat csak akkor szabad megnyitni, ha a szerbek beleegyeznek.
Idén májusban új fejlemény történt. Albin Kurti kormányfő vezette nacionalista Önrendelkezés párt észak-mitrovicai önkormányzati képviselői az Ibar híd megnyitásáról hozott tavalyi döntés végrehajtását kezdeményezték. Az északi régió koszovói rendőrségének igazgatóhelyettese, Veton Elshani azt állította, a főhíd hamarosan valóban megnyílik a forgalom előtt. A koszovói televíziónak adott interjújában megjegyezte, arról tárgyal, ezt miként kellene végrehajtani. "Úgy gondolom, csak idő kérdése, mikor és hogyan nyílik meg a híd" - mondta újságíróknak.
Ez a nyilatkozat ismét éles reakciókat váltott ki szerb és uniós részről. Koszovó legfontosabb és Belgrád által jelentős összegekkel támogatott szerb pártja, a Szerb Lista szerint a híd megnyitása a forgalom előtt "teljesen szükségtelen, elfogadhatatlan és az eszkalációhoz vezető lépés, amelynek célja a további destabilizáció". Felszólította a nemzetközi közösséget, „jelezze Kurtinak, hogy a híd megnyitása nem történhet meg a Koszovó északi részén élő szerbek beleegyezése nélkül", és a szerb közösség képviselői nem támogatják ezt a lépést.
Az Európai Unió emlékeztetett arra, hogy a híd megnyitásának kérdése az EU közvetítésével zajló párbeszéd részét képezi, ezért minden döntést e folyamat keretében kell meghozni, Koszovó és Szerbia hivatalos küldöttségeinek bevonásával. Más szóval Brüsszel nem támogat egy ilyen lépést. A KFOR szintén felszólított arra, hogy a döntéseket e párbeszéd keretében hozzák meg.
Meg kell jegyezni, jelenleg is át lehet haladni az egyik városrészből a másikba. A forgalom a környéken elérhető egyéb hidakon keresztül zökkenőmentesen zajlik. A mitrovicai főhíd azonban már régóta nem tekinthető pusztán infrastrukturális elemnek: a megosztottság jelképe.
