Havonta 109, fél év alatt pedig 658 titkos megfigyelési kérelem érkezett idén Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez. Hogy ebből pontosan mennyit hagyott jóvá a tárcavezető, azt nem tudni - írja a hvg.hu.
A lap szerint a kérelmek mind nemzetbiztonsági célból javasolták valaki megfigyelését, lakásának, autójának átkutatását, telefonjának vagy találkozóinak lehallgatását, leveleinek elolvasását, az otthonában történtek rögzítését.
Már az idei átlag havi 109 megfigyelés sem kevés, azonban a lap megjegyzi,
hogy tavaly egész évben 1400, vagyis havi 116 megfigyelésről döntöttek a tárcánál.
A legkomolyabbnak számító, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésnél a kormány szereti eltitkolni, hogy a kérelmek közül pontosan hányat engedélyeztek. Az indoklásban pedig időnként baki csúszik a gépezetbe. 2021-ben az az év július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről is pontos számot közölt a tárca, ezután azonban változás állt be a gyakorlatban.
Amikor ugyanis 2022 tavaszán a hvg.hu ismét rákérdezett a számokra, és immár a teljes 2021-es év adatát kérte, a minisztérium közölte, hogy nem tartja nyilván az engedélyezett kérelmek számát, ezért csak az összes beérkezett megfigyelési-lehallgatási kérelem számát tudja közölni. Később a kormányzat már azt is állította, hogy korábban is csak a beérkezett kérelmek számát hozták nyilvánosságra. Furcsa mód azonban éveken át az adatközlések után soha nem jelezték, hogy tévedés történt.
A Pegasus-botrány vonatkozásában Varga Judit akkori igazságügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a titkos megfigyelési engedélyek megadása ki van szervezve Völner Pál (bukott) igazságügyi államtitkárnak, majd később a tárca egy meglepő fordulattal azt magyarázta, hogy minősített, vagyis titkosított adat, hogy kik írták alá az engedélyeket.
Idén márciusban aztán a portál újabb fordulattal szembesült, amikor a tavalyi számokra kérdezett rá, mivel új indokkal tagadta meg a tárca a kérelmek engedélyezett/megtagadott bontás szerinti közlését. Azt írta, ezt azért nem küldheti el, mert „a közérdekű adat nem ismerhető meg, ha minősített adat”. Vagyis – mint azt a portál kiemeli – lelepleződött az Igazságügyi Minisztérium eddigi, a korábbi gyakorlatának is ellentmondó hamis hivatkozása,
és mégiscsak nyilvántartják ilyen bontásban a döntéseket, csak most már titkosították.
Tuzson Bence tárcája a mostani adatkérés alkalmával ismét más magyarázattal állt elő: már nem hivatkoztak a titkosításra, hanem visszatértek a korábbi kifogáshoz, miszerint nem tartják nyilván, hogy hány megfigyelési kérelmet hagytak jóvá, csak az összes, beérkezett kérelem számát tudják közölni. Ez a lap szerint továbbra is elég nehezen hihető, hiszen például a Fővárosi Törvényszék képes a saját hasonló adatait külön bontásban is nyilvántartani. Annyit egyébként lehet tudni, hogy a tárcánál a pozitívan elbírált kérelmek aránya hagyományosan igen magas.
Míg a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésnél a jogszabály tételesen felsorolja, mikor lehet ilyet alkalmazni, az igazságügyi miniszter által elrendelt nemzetbiztonsági célúnál a határok tágak. Itt elég indok egy terrorcselekmény megakadályozása, illetve „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése” – utóbbiba pedig elég sok minden belefér.
Varga Judit napi négy titkos megfigyelésről döntött tavaly igazságügyi miniszterként, de Tuzson Bence sem maradt le tőle túlzottanAkkorát hazudott az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Holdról is látszott, aztán inkább titkosította az egészet