Az elmúlt 23 évben egyszer sem volt olyan alacsony a köznevelésben és a szakképzésben alkalmazott pedagógusok, oktatók száma, mint a 2023/2024-es tanévben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztus 23-án pénteken frissített adatsoraiból. A legújabb adatok szerint az elmúlt tanévben összesen 163 556 fő volt a pedagógusok, oktatók száma, ami az eddigi legalacsonyabb a KSH 2001/2002-es tanévig visszanyúló táblázatában.
A pedagógusok, oktatók száma az elmúlt egy évben is csökkent, mintegy 1600 fővel a 2022/2023-as tanévhez képest. A legnagyobb számban az általános iskolai tanárok száma csökkent egy év alatt, 73 675-ről 72 514-re, ami 1161 fővel jelent kevesebbet. A szakképző iskolákban dolgozó oktatók száma 213 fővel (5302-ről 5089-re), a gimnáziumi tanároké 101 fővel (18 721-ről 18 620-ra), az óvodapedagógusoké 170 fővel (30 648-ról 30 478-ra) csökkent. De kevesebb lett a szakiskolai, a kollégiumi, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő és az alapfokú művészeti iskolákban dolgozó oktatók, tanárok száma is. A létszám egyedül a technikum-szakgimnáziumokban és a pedagógiai szakszolgálatoknál emelkedett valamelyest: előbbinél 16 878-ról 16 907 főre, utóbbinál 5155-ról 5281 főre.
A béremelés nagy előrelépés, de a pedagógushiányon nem segítA változás sokkal szembetűnőbb, ha visszatekintünk az elmúlt évekre: a KSH statisztikái szerint a pedagógusok, oktatók összlétszáma a 2010/2011-es tanévben 170 091 fő volt, ezt követően a 2012/2013-as tanévig folyamatosan csökkent 166 760 főre, majd - miután a kormány bevezette az új életpályamodellt, amelyhez béremelést is biztosított - ismét emelkedésnek indult. A pedagógusok, oktatók létszáma a 2016/2017-es tanévben 171 704 fő volt. Az új életpályamodell azonban nem váltotta be hosszabb távon a hozzá fűzött reményeket, 2016-ban országos tiltakozási hullám is kezdődött az oktatásban, a létszám pedig ismét folyamatosan csökkenni kezdett, és azóta sem állt meg. A 2023/2024-es tanévben 8148 fővel kevesebb pedagógus, oktató dolgozott a köznevelésben és a szakképzésben, mint a 2016/2017-es tanévben, ami az utóbbi bő két évtized egyik legnagyobb arányú visszaesését jelenti.
Egyre több a tanulási zavarral küzdő gyerek
A 2023/2024-es tanévre 104 865 főre emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, tanulók száma, ami 5277 fővel több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a súlyos tanulási zavarral rendelkező gyerekek száma nőtt egy év alatt, 45 521-ről 47 933-re, ami 2412 fővel jelent többet. Mindez összefügghet azzal, hogy a kormány 2019-ben szigorított a hatéves kortól kötelező iskolakezdés és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályozásán. Szakértők már ekkor arra figyelmeztettek, sok hatéves éretlenül kerülhet be az iskolába, ami beilleszkedési, magatartási, figyelem és tanulási zavarok kialakulásához vezethet.
Egyre több SNI-s gyerek marad ellátatlan, több megyében is csak 8-9 gyógypedagógus jut száz iskolásraA KSH adatai szerint az SNI-vel diagnosztizált gyerekek száma a 2020/2021-es tanévet követően emelkedett nagyobb mértékben: míg korábban évente 1000-1500 gyereknél diagnosztizáltak SNI-t, számuk a 2021/2022-es tanévre 92 845-ről 97 286-ra, a 2022/2023-as tanévre 99 588-ra, a 2023/2024-es tanévre pedig 104 865-re emelkedett. A Népszava korábban már beszámolt arról is, hogy a 2021/2022-es, a 2022/2023-as és a 2023/2024-es tanévben is az elsősök között volt a legmagasabb az évismétlők aránya az általános iskolákban.
Nem „kegy” a pedagógusok béremelése
- A pedagógusok béremelésének folytatása nem valamiféle kegy, hanem az Európai Bizottsággal kötött megállapodás része, amit a magyar kormánynak végre kell hajtania - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Gosztonyi Gábor azután beszélt erről, hogy a csütörtöki kormányinfón kiderült: jövőre már bruttó 820 ezer forintos átlagbért ígér a kormány a pedagógusoknak, ami a 2025-re előrevetített diplomás átlagbér 80 százalékát jelenti. De Gulyás Gergely miniszter ennél is tovább ment, 2027 elejére már bruttó egymillió forintos átlagbért vizionált a pedagógusoknak.
Gosztonyi Gábor emlékeztetett: a béremelés egy része uniós forrásból valósul meg, az idei béremelésre például 184 milliárd forint uniós forrás érkezett. Arról pedig, hogy jövőre valóban bruttó 800 ezer forint fölé emelkedhet az átlagbér, a PSZ alelnöke úgy vélekedett: ezt csak akkor hiszi el, ha a 2025-ös költségvetés tervezetében látható lesz a béremelés fedezete. Hozzátette: a kormány nem az alapbéreket, hanem bértömeget emel, vagyis a pedagógusok eltérő mértékben kaphatnak emelést, amibe a szeptembertől induló új teljesítményértékelés eredményei is beleszámíthatnak majd.
Az Orbán-kormány idén mintegy 30 százalékos pedagógus béremelést hajtott végre, az átlagbér így bruttó 620 127 ezer forintra (nagyjából nettó 420 ezer forintra) emelkedett. Ennek ellenére a magyar pedagógusok bére még mindig a harmadik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD-országok között.
„Az Orbán-kormány azt hiszi, hogy kilóra megvette a tanárokat, szóval most már az egész társadalmat átalakíthatja”