;

szakszervezet;orvosok;MGYOSZ;orvosi vizsgálat;Magyar Szakszervezeti Szövetség;

Az orvosi vizsgálatok mellőzésével senki sem nyer

- Mindenki szerint csak kárt okoz, percunamit hozhat a munkahelyi alkalmassági vizsgálat eltörlése

Szeptembertől megszűnik az általános foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, amit a jelek szerint sem a munkaadók sem a munkavállalók nem akarnak. Ez csak kárt okoz  – vélik egybehangzóan.

Továbbra sem elégedettek a munkavállalói érdekvédelmek azzal a törvénytervezettel, amely az alkalmazottak esetében szeptember 1-től megszüntetné az általánosan kötelező orvosi vizsgálatot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) annak ellenére fogalmazta meg kritikáit és tiltakozását, hogy az Orbán-kormány puhított a korábban már ismertetett elképzelésein. Bő egy hete ugyanis a kabinet oldalán közzétették véleményezésre a tervezetet, illetve annak mellékletét, amelyben megjelöltek 12 olyan munkakört, ahol kötelező marad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat. Ez elmozdulást jelent az addig emlegetett, általános megszüntetésről szóló elképzelésekhez képest, és bekerült az is, hogy a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke tegnap jelezte, hogy nem változott véleményük, s fenntartják a hónapokkal ezelőtti álláspontjukat: a munkáltatók felmentését a kötelező alkalmassági vizsgálat elvégeztetése alól a munkavállalói jogok durva megsértésének, visszalépésnek és nem utolsó sorban életveszélyesnek tartják. Az egyeztetésre hivatott Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) munkavállalói és munkáltatói oldala is több módosító javaslattal próbálta jobbítani a tervezetet, ám szerintük csak az derült ki, hogy a kormány változtatás nélkül készül szeptember elsején bevezetni az új rendszert.

Az MASZSZ kevesli a véleményezésre adott alig több mint egy hetet, a szervezet szerint egy ilyen horderejű ügyre sokkal többet kellene szánni. (A kormány oldalán egyébként augusztus 21-én jelent meg a tervezet és augusztus 29-ig várták az észrevételeket.) „A felelősök hónapokig nem csináltak semmit, s most, a bevezetés előtti utolsó napokban úgy tesznek, mintha komolyan vennék az egyeztetést” – fogalmazott Zlati Róbert. Az érdekvédelmi vezető állítja az is, hogy a munkáltatóknak nem kerül vagyonokba eleget tenni a törvényi előírásnak. Így azt a sokat hangoztatott érvet sem fogadják el, hogy ezzel adminisztratív terhet vesznek le a cégek válláról. Kiemelte: a törvénymódosítás eljárási szempontból is aggályos, mert azt a Munkavédelmi törvény és a Magyarország által is ratifikált Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményével ütköző módon terjesztették elő.

Lapunknak további munkavállalói oldalról érkező, már gyakorlati jellegű kritikát is megfogalmaztak, és hasonló véleményt tett közzé szerdán Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője is. Szerintük ugyanis a kötelező orvosi vizsgálatok elmaradásával egyes dolgozók egészen lehetetlen helyzetbe kerülnek. Elvész ugyanis annak a lehetősége, hogy bizonyítsák – s ezért akár komoly kártérítésre legyenek jogosultak –, hogy munkahelyi ártalmaktól betegedtek meg, vagy romlott meg tartósan az egészségügyi állapotuk. Egy ilyen helyzet igazolásának lehetősége lényegébe nullára csökken – hangsúlyozták. „Bárki, aki részt vett ennek a módosítónak az előkészítésében menjen be egy hazai üzembe és nézze meg milyen állapotban lévő embereket lát. Ha megteszi, biztos, hogy újraértékeli ezt az egészet” – tette hozzá egyik megszólalónk.

A jelek szerint ez azon ügyek egyike, ahol a munkaadói és munkavállalói oldal csaknem teljesen egy véleményen van, igaz más-más indokok miatt. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) lapunkhoz eljuttatott véleménye szerint a módosítás ebben a formában károkat okozhat. Egy-egy vitás esetben a munkavállaló és a munkaadó közötti tisztázatlanság polgári kártérítési pereket, az orvosi vizsgálatok elmaradása bizonyítási ügyek sokaságát okozzák. Ezek pedig biztosan felesleges költségeket jelentenek a munkáltatók számára. Azt is megjegyzik, hogy az érdemi szakmai egyeztetést az augusztus végén megjelent tervezetek egyszerűen kizárták. Az ágazati minisztériumi rendeletek megalkotására 8 hónap állt rendelkezésre, így a nagyon rövid véleményezési idő még nehezebben fogadható el. Wimmer István, az MGYOSZ munkavédelemért felelős elnökségi tagja hozzátette: aligha jár majd költségcsökkentéssel ez a változtatási terv, ugyanis a munkavédelmi törvény még 9 másik esetben előírja az orvos foglalkoztatását, tehát ennek anyagi és egyéb terhétől a mostani változtatással együtt sem mentesülnek a vállalatok.   

Álláshelyek, ahol marad a kötelező vizsgálat

• Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

• Éjszakai műszakban végzett munka

• Fokozott baleseti veszély

• Ionizáló sugárzás

• Járványügyi érdekből kiemelt munkakör

• Kézi tehermozgatás 10 kg felett

• Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

• Mesterséges optikai sugárzás (pl.: lézer)

• Terhelő munkahelyi klíma

• Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök

• Zaj (felső beavatkozási határértéket

meghaladó esetben)

• Vibráció (helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben

Probléma egy szál se.