A magyar kormányzati rendszer autokrata rendszer, ebből kell kiindulni – hangsúlyozta Sik Endre szociológus. Ez azt jelenti, hogy mindent az államnak rendelnek alá, ebben a rendszerben nem kívánatos sem az önkormányzatok, sem az oktatás, se másfajta szereplők önállósága. Az etatista állam tetején vezető elitként egy karizmatikus politikus és az ő holdudvara található. Az alapkoncepció az, hogy az állam mindent jobban tud, a rendszernek ezért úgy kell működnie, ahogyan azt az állam a saját akarata szerint elrendeli.
Szemben a demokráciával, amely lassan, sok vitát követően, az érvek és ellenérvek ütköztetése után határoz mindenféle kérdésekről, az autokrata rendszer abból meríti a létéhez szükséges legitimációt, hogy gyors és határozott döntéseket hoz – folytatta Sik Endre.
Ha így nézzük, akkor a Fidesz által vezetett rendszer jól működik. Ez azonban csak féligazság – tette hozzá a szociológus. Nagy veszélyt rejt magában, hogy a rendszerbe nincs beépítve önkorrekciós mechanizmus: nem is lehet, hiszen az autokratikus berendezkedés alapjául éppen az a látszat szolgál, hogy „ez minden világok legjobbika”. A gyorsnak és határozottnak tűnő döntések ráadásul gyakran kapkodást, tanácstalanságot lepleznek. Ha még önkorrekció sincs, akkor nagyon lassan, nagyon későn és nagyon drágán tanulja meg a rendszer – ha egyáltalán képes megtanulni –, hogy lehet hibázni is.
Márpedig az autokratikus módon hozott döntések valószínűsíthetően jóval nagyobb arányban bizonyulnak elhibázottnak, mint azok, amelyek demokratikus módon születnek
– hívta fel a figyelmet Sik Endre. A rossz döntések az egyetlen központra épülő autokráciában – annak jellegéből fakadóan – az egész országra kiterjedően, hosszú időn keresztül kifejtik káros hatásukat.
Ebből következik, hogy a kiadások és veszteségek is jóval nagyobbak, mint a demokráciában. Azt hihetnénk, hogy az autokrácia legalább az előre nem látható válsághelyzetekben jobban működik, mint a demokrácia. A világjárvány kezelése azonban bizonyította, hogy ez nem így van. A szociológus a Covid idején értelmetlenül nagy mennyiségben és drágán vásárolt lélegeztetőgépek ügyét említette példaként: a magyar katonás rendszer feleslegesen pazarolt el hatalmas összegeket kórházi berendezésekre. Demokratikus körülmények között ezt a pénzt nem lehetett volna így elherdálni.
Törvénysértő a Madách Imre Gimnázium igazgatójának menesztése, több százan tüntettek az intézményvezető mellettAz Orbán-kormány működésének természetrajzáról annak apropóján kérdeztük Sik Endrét, hogy váratlanul leváltották Mészáros Csabát, a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, aki már több mint két évtizede vezette a patinás intézményt. A tantestület előzőleg a gimnázium honlapján arról tájékoztatta a szülőket és a diákokat, hogy az „okoseszközök használatának iskolai korlátozásáról” szóló rendeletben lévő lehetőséggel élve a tanítás előtt nem veszik el a mobiltelefonokat, laptokokat. Az igazgató mellett kiálló tiltakozók szerint Mészáros Csaba leváltása jogsértően történt.
Sik Endrének erről a L. Simon László esete jutott eszébe. A fideszes politikust azt követően távolították el a Magyar Nemzeti Múzeum éléről, hogy „szabotálta a gyermekvédelmi törvényt”, a múzeum munkatársai ugyanis nem kértek (nem kérhettek) személyi igazolványt a World Press Photo kiállításra, ahol egy Melegek idősotthona című fotósorozat is látható volt.
Mészáros Csaba – és korábban L. Simon László – leváltása a maga kicsinységében jól megmutatja, hogy ez a rendszer mennyire nem bírja elviselni a nyílt bírálatot.
Ugyanúgy, ahogyan a humort sem – állapította meg a szociológus. Ha a gimnázium igazgatója csendben, „fű alatt” nem hajtotta volna végre a rendeletet, akkor Sik Endre szerint senki sem törődött volna vele. Így viszont a kormányzat úgy érezte, „nyílt parancsmegtagadással” van dolga, ami ellen demonstratív módon fel kell lépnie.
„Én azt tettem, amit tennem kellett” – elbúcsúzott a Madách Imre Gimnázium menesztett igazgatója„Ezek a szolgalelkű lakájok nem is akarják érteni, mi zajlik körülöttük”