Brüsszelben gyűltek össze csütörtökön az európai uniós külügyminiszterek, hogy informális tanácskozáson vitassák meg az aktuális világpolitikai fejleményeket, és munkaebéden lássák vendégül Hakan Fidan török külügyminisztert.
A nem hivatalos eszmecserét eredetileg az EU Tanács soros elnökségét ebben a félévben ellátó Magyarország fővárosában tartották volna, ám az Orbán Viktor kéretlen moszkvai és pekingi “békemisszióján” felháborodott tagállamok nyomására áthelyezték Brüsszelbe. Az Unió székhelyére érkező külügyminiszterek egy része továbbra is bölcs és támogatható döntésnek nevezte a helyszíncserét, és bírálta az európai döntéseket blokkoló magyar diplomáciát.
Orbán Viktor „békemissziója” miatt Budapest helyett Brüsszelben gyűlnek össze az uniós külügyminiszterekJosep Borrell, az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette: dolgoznak azon, hogyan kerülhetnék ki az Ukrajnának fegyvereket szállító tagállamoknak járó pénzügyi visszatérítések magyar blokkolását. A budapesti vétó miatt zárolt összeg több mint hat milliárd euró. A legkeményebben a litván Gabrielius Landsbergis fogalmazott, aki a különutas budapesti politikát firtató újságírói kérdésre kifejtette:
“Számos ország arra vár, hogy bizonyos személyek uralma véget érjen”.
Mint az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta mindig, ezúttal is az Európában zajló háború témája uralta a tanácskozást, amelyen személyesen részt vett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A zárt ajtók mögött tartott ülésen a politikus elsősorban azt kérte a tagállamoktól, hogy mielőbb teljesítsék a felajánlásaikat és küldjenek légvédelmi eszközöket Ukrajnának. Több ország is késlekedik a beígért Patriot-rendszerek továbbításával. Kuleba kiemelte, hogy az orosz támadások több mint a fele polgári célpontokra irányul, ezért a nyugati országoknak engedélyezniük kellene az általuk szállított fegyverek bevetését törvényes oroszországi célpontok, például katonai repülőterek ellen. Rámutatott, hogy olcsóbb és gyorsabb lenne, ha az európaiak megsokszoroznák beruházásaikat az ukrán hadiiparba.
Az ülésen néhány résztvevő felvetette az orosz és belarusz állampolgárok számára biztosított magyar vízumok, az úgynevezett nemzeti kártyák ügyét, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság is felvilágosítást kért a magyar kormánytól. Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közvetített, kizárólag a Fidesz-sajtó számára tartott tájékoztatóján azzal cáfolta az ezzel kapcsolatos “álhíreket”, hogy az Európai Unió területén élő több mint egymillió orosz állampolgárból 7 ezer tartózkodik Magyarországon.
„Ez a krónikus hungarofóbia újabb esete” - Kovács Zoltán nem aggódik az oroszoknak adott könnyített vízum miattPintér Sándor azt ígéri az Európai Bizottságnak, nem kivételeznek a könnyített vízumot igénylő orosz és belarusz állampolgárokkalBojkott bojkott hátán
Nem a külügyminiszteri tanácskozás budapesti helyszínének bojkottja az első jele annak, hogy az EU Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország egyre inkább elszigetelődik az Európai Unióban. Az orbáni “békemissziót” követően az Európai Bizottság (EB) jelezte, hogy nem fog biztosokat küldeni a magyarországi tanácskozásokra, és nem fog testületileg Magyarországra látogatni. Ilyenre még nem volt példa: az EB minden félévben felkeresi a soros EU elnökséget ellátó ország kormányát. Közben több tagállam is bejelentette, hogy a Budapestre tervezett informális miniszteri ülésekre nem tárcavezetőt, hanem alacsonyabb rangú tisztviselőt fog küldeni. Az Európai Parlament úgy határozott, csak Orbán Viktor kormányfő szeptember közepére tervezett plenáris felszólalását követően fogja eldönteni, hogy szakbizottságaiba meghívja-e az illetékes magyar minisztereket, hogy beszámoljanak az elnökségi programról.
