Ukrajna;pánik;leállítás;Barátság kőolajvezeték;

Fél napig nem volt világos, hogy elzárják-e a csapokat a jövő év januárjában

- Olajpánik, nem, mégsem

Félreértések, tévedések, álhírek, hisztéria, hallgatás és propagandisztikus csúsztatások övezik a térség egyelőre zavartalan energiaellátását.

Péntek délután sajátos energiaügyi miniválság borzolta az idegeket Kelet-Európában. „Január elsejétől leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték működése” – nyilatkozta reggel Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója a Novinyi.Live nevű helyi tévének. A Mol a témában nem kapott semmilyen tájékoztatást, pedig ha lenne változás, elsőként részesülne ilyenben – közölte a hazai sajtótermékek közül a hírt elsőként kiszúró HVG megkeresésére a hazai olajcég. A Mol az ukrán féllel továbbra is meglévő és jó üzleti kapcsolatokat ápol, a szállítások is folyamatosak – tették hozzá. Az eddigi hivatalos kijevi jelzések teljesen ellentétesek Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó friss nyilatkozatával, aki sajtóhírek szerint bejelentette, hogy hazája jövő évtől leállítja a Barátság kőolajvezetéket és az orosz földgáz tranzitját is – idézte az MTI Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem sokkal később tett, szentpétervári nyilatkozatát. A magyar kormány eddig minden hivatalos csatornán azt az értesítést kapta Kijevből, hogy Ukrajna teljesíti szerződéses kötelezettségeit, és biztosítja Magyarország és Szlovákia felé az orosz olaj továbbítását – fogalmazott, hozzátéve, sajtóhíreket nem akar kommentálni. Közben – nem először – üzemanyagárrobbanással riogató gyorshírek jelentek meg, más források pedig sejtetni engedték, hogy Szijjártó Péter emiatt utazott Szentpétervárra. Kora délután a Mol tőzsdei árfolyama beszakadt.

A szakértőket már az is óvatosságra inthette volna, hogy Mihajlo Podoljak az idézett, egy mondaton túl az orosz gázszállítások továbbításának ismert, 2025 eleji leállításáról értekezett. Ráadásul szakértők szerint ez is egy, bár jogilag helytálló, a valós szállításokat kevésbé, Magyarország ellátását pedig még ennyire sem veszélyeztető terv.

Ám aztán megérkezett a feloldás: délután Mihajlo Podoljak a Mi-Ukrajna TV-nek már azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna a Barátság vezeték olajszállításai kapcsán, a szerződések tervezett lejártáig, teljes mértékben teljesíti kötelezettségeit. Igaz, az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit is támogatják, hogy a tagállamok, végső soron az orosz beszállítás megszüntetése érdekében, máshonnan is vásároljanak kőolajat – fűzte hozzá, itt is inkább az orosz gáztovábbítási kérdéseket taglalva. A szintén ukrán Ekonomicsna Pravda által közöltek szerint a Magyarországot is érintő orosz-ukrán olajtovábbítási megállapodás 2029-ig hatályos. Szakértők Mihajlo Podoljak szavait így önmaga kimondatlan helyreigazításaként értékelték.

Mi is jön a Barátságon

Barátság kőolajvezeték Szlovákia és Csehország felé is elágazó déli ága Magyarország felé összesen évi 8-12 millió tonna kőolaj szállítására alkalmas. A Horvátországot átszelő Adria-kőolajvezeték akár évi 14 millió tonna nyersolajat is képes lenne szállítani, úgy, hogy a Barátság kiesése esetén Százhalombattán túl a – szintén molos - pozsonyi finomítót is innen kéne ellátni. A két egység évente 8, illetve 6,1 millió tonna nyersolajat dolgoz fel, de ezt nem teljesen használják ki. A Mol korábbi állítása szerint az Adria-kőolajvezeték jelenleg nem elegendő az év egészében mindkét finomító teljes ellátására. Ezt külső szakértők vitatják, és a nyilvános adatokból is kirajzolódik, hogy az értékek közel állnak egymáshoz. Vagyis az Adria kétségkívül érdemben megfelelne a teljes Barátság kiváltására is.

Az olajszállítások ügyében nem ez az első és vélhetőleg nem is az utolsó, félreértések, ismerethiány, az illetékesek hallgatása, illetve az orbáni propagandagépezet célzatos csúsztatásai által felerősített, megalapozatlan felzúdulás. Ami tény: június végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletben tiltotta meg, hogy az orosz Lukoil olajat szállítson rajtuk keresztül a magyar, illetve a – szintén Mol-tulajdonú – szlovák finomítóba. Míg a Mol hosszú hetekig hallgatott, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón az ügy megoldatlansága esetére szeptembertől nem zárta ki az üzemanyaghiány lehetőségét. Így Szijjártó Péter is egyre hangosabban követelte a magyar olajigények harmadát, évi 2 millió tonnát „érintő” intézkedés eltörlését, illetve annak kikényszerítését az Európai Bizottságtól. Ezzel együtt a szállítások erőteljes visszaeséséről szóló „értesülések”, illetve energiaárrobbanással és áramhiánnyal riogató, alapvető tárgyi tudáshiányról tanúskodó, „szakmai” értékelések is napvilágot láttak. Az orbáni propaganda szokás szerint az Európai Bizottság, illetve az – ukrán irány kiváltására képes – Adria-vezeték nyomvonalául szolgáló Horvátország bírálatára összpontosított. Augusztus elején aztán Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a szűkebb pátriájának számító Esztergomban, az MCC Feszten az ügy kapcsán úgy fogalmazott, amíg ők nem szólalnak meg, aggodalomra nincs ok. Néhány nappal később, féléves jelentésükből, illetve az azt követő, befektetői háttérbeszélgetésükön kiderült, hogy július-augusztusban nem vettek a Lukoiltól olajat, így az Ukrajna felőli ellátás meg sem ingott. Ezt követően Szijjártó Péter és Gulyás Gergely egyaránt arra utalt, hogy Budapest és Kijev között a helyzet végleges rendezését célzó, biztató tárgyalások zajlanak. A mostani „félreértés” okozta minipánikban ugyanakkor a két fél, az elmúlt hetek zavaros kommunikációjához képest, egyaránt, határozottan kiállt az Ukrajnán keresztüli, magyarországi és szlovákiai irányú orosz olajszállítások zavartalansága mellett. Igaz, az ügyet egyre több „félreértés” övezi.

A kereskedés végére az ezúttal „megszólaló” Mol árfolyama visszatért korábbi szintjére.

Várhatóan a gáztovábbítás sem szűnik meg

Interjúiban Mihajlo Podoljak inkább azt a régóta ismert tényt ismétli meg, hogy Kijev 2025. január 1-től nem hosszabbítja meg az orosz gáz Testvériség-vezetéken keresztüli továbbítására kötött orosz-ukrán szerződést. Ez ugyanakkor legfőképp Szlovákia és Ausztria ellátását érinti. Magyarországra ugyanis az orosz gáz nagy része 2021 vége óta a Törökországon, Bulgárián és Szerbián át vezető, Török áramlat nevű vezetéken érkezik. Mindazonáltal szakértők szerint az orosz-ukrán szerződés megszűnése nem eredményezi egyértelműen az osztrák és szlovák ellátás megszűnését. Alacsonyabb rendű, de uniós szintű gázszállítási megbízásokat ugyanis Kijev változatlanul teljesít. Interjújában erre célzott Podoljak is. Mindemellett Szlovákia és Ausztria az év elejére vészforgatókönyvekkel készül. Szijjártó Péter egyébként, előre egyeztetett módon, tegnap a gázszállítások kapcsán utazott Szentpétervárra, szokás szerint hitet téve a kapcsolat fenntartása mellett.

Örvendetes.