Az intő jótanácsok ellenére hétfőn felszállt Ferenc pápának az indonéziai Jakartába induló gépe, ezzel megkezdődött hivatali idejének eddigi leghosszabb külföldi útja. Az egyházfő, aki decemberben ünnepli 88. születésnapját, négy délkelet-ázsiai és óceániai országba látogat el és várhatóan 16 beszédet mond. Az utat eredetileg 2020 szeptemberére tervezték, de a pandémia miatt most kerülhet rá sor.
Ferenc a 12 nap alatt több mint 30 ezer kilométert tesz meg repülővel és összesen 44 órát tölt el a levegőben. Ez még a több mint százfős küldöttség jóval fiatalabb tagjainak is fizikai megpróbáltatást jelent, nemhogy az egészségügyi problémákkal küzdő katolikus egyházfő számára. A mostani lelkipásztori útja is beleilleszkedik a korábbiakba: elsősorban nem olyan országokba látogat el, ahol a katolikusok többségben élnek.
A pápa a 45. külföldi útja az ellentmondások vizitje is. Indonéziában 241 millió muszlim él, több, mint bárhol máshol a világon. Kelet-Timor ezzel szemben a Fülöp-szigetek mellett a földrész legkatolikusabb állama. Szingapúr városállamát sokan a régió példaképeként tartják számon elképesztő gazdagsága miatt, Pápua Új-Guineát viszont a nagy szegénység és a kilátástalanság őshazájaként emlegetik.
A pápa a szokásoknak megfelelően helyi politikai és egyházi vezetőkkel és a társadalom peremén élőkkel találkozik. A hangsúly az iszlámmal folytatott párbeszéden lesz, különösen Indonéziában.
Nem véletlenül időzítette a Szentszék mostanra az indonéziai vizitet. A világ harmadik legnagyobb demokráciájában bonyolultabbá vált a vallások közötti párbeszéd. Az iszlámot itt hagyományosan mérsékeltebbnek tartják. További öt vallást ismernek el hivatalosan, a protestantizmust, a katolicizmust, a buddhizmust, a hinduizmust és a konfucianizmust. A judaizmus nem tartozik közéjük, és az antiszemitizmus széles körben elterjedt. Az utóbbi években azonban a radikális iszlám mozgalmak egyre nagyobb befolyásra tettek szert. A konzervatív iszlám csoportok befolyása alól a politika sem tudja kivonni magát. Állítólagos istenkáromlás miatt is rendszeresen születnek bírósági ítéletek, nyilvánvalóan a szélsőséges iszlamisták nyomására. Az istenkáromlás elleni törvény szigorítása 2026-ban lép hatályba.
Meglehetősen ellentmondásosnak tartják Prabovo Szubianto indonéz elnök személyét is. Azzal vádolják, hogy részben felelős a Szuharto-diktatúra idején elkövetett legsúlyosabb emberi jogi jogsértésekért. Ferenc azonban nem csak vele találkozik, hanem az októberig hivatalban lévő Joko Widodo államfővel is. Bár augusztus 17. óta hivatalosan Nuszantara városa Indonézia új fővárosa, Ferenc kizárólag Jakartában tartózkodik majd.
Itt zajlik majd az egész út legfontosabb eseménye is. Ferenc vallásközi ünnepségen elnököl majd Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetében, amelyen az összes államilag elismert vallás képviselői is részt vesznek.
A pápalátogatás másik központi témája az éghajlatváltozás. Ennek veszélyeire több beszédében utalhat majd Ferenc. Jakartát évek óta árvíz fenyegeti. A mocsarakra épült város, ahol 13 folyó találkozik, folyamatosan süllyed, így félő, hogy egy része 2050-ig teljesen víz alá kerül.
A katolikus egyházfő pápua-új-guineai látogatásának (szeptember 7-9.) mottója „Imádkozzunk”. A pápa először a fővárosba, Port Moresbybe látogat, majd szeptember 8-án kitérőt tesz az indonéziai Nyugat-Új-Guinea határán fekvő Vanimo tengerparti városba is, ahová csak repülővel vagy hajóval lehet eljutni. A kis óceániai állam vezetői ezért Ausztráliától kértek segítséget a pápa szállításához. A kereszténység nem tekint vissza régi múltra. Az első templomokat mindössze 70 évvel ezelőtt alapították. Ma már azonban több mint kilencmillió keresztény él itt, többségük protestáns, körülbelül egynegyedük katolikus.
A pápa szeptember 10-én érkezik Kelet-Timor fővárosába, Dilibe. Várhatóan 700 ezer ember - tehát nagyjából minden második kelet-timori - utazik majd el ide, hogy az egyházfőt láthassa. Az ország 1,34 millió lakosának több mint 97 százaléka katolikus.
A pápa fogyatékkal élő gyermekekhez is ellátogat, beszédet mond az elnöki palotában. Kérdés, hogy a pápa kitér-e egy súlyos botrányra: az 1996-ban Nobel-békedíjat kapott Carlos Felipe Belo püspökről kiderült, kiskorú gyermekeket zaklatott.
Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint a keleti-timori lakosság több mint 40 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, az országot súlyos élelmiszerhiány sújtja. Emberi jogi szervezetek nemrégiben bírálták a pápai misére szánt oltár építését; egymillió amerikai dollárba került, ami hatalmas összegnek számít a koldusszegény államban.
Ferenc ezt követően, szeptember 12-én Szingapúrba utazik. A pénzügyi és kereskedelmi metropoliszt a világ egyik leggazdagabb országának tartják. Szigorú törvények szabályozzák a sokféle etnikum és vallás együttélését. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága korlátozott, a halálbüntetést elsősorban a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén alkalmazzák. A közel hatmillió lakos 75 százaléka kínai. A lakosság 31 százaléka buddhista, 20 százalék a nem hívők aránya. Nagyjából minden ötödik szingapúri keresztény. Ferenc szeptember 13-án érkezik vissza Rómába.
