Kezdi meghozni gyümölcsét Giorgia Meloni menekültpolitikája. Az olasz kormányfő – az Európai Unió támogatásával - afrikai országokkal kötnek megállapodásokat, hogy megakadályozzák a menekültek eljutását Itáliába. Az olasz kormányfő és az EU többek között Tunéziával, Egyiptommal és Mauritániával kötött megállapodásokat: az említett országok támogatás fejében korlátozzák a menekültek mozgását. Ennek nyomán érezhetően csökkent az Európai Unióba áramló menekültek száma.
A legfrissebb adatok szerint a stratégia működni látszik. A 2015/2016-os nagy válságévet, majd a koronavírus-járványt követő komolyabb csökkenés után 2023-ban ismét jelentős számú migráns érkezett az EU területére. Idén azonban érezhető csökkenés tapasztalható. Az uniós határvédelmi ügynökség,
a Frontex adatai szerint január és július között csaknem 40 százalékkal kevesebben érkeztek az ígéret európai földjére.
Különösen szembetűnő a 64 százalékos csökkenés az Olaszországba vezető közép-mediterrán útvonalon, amelyet a menekültek a leggyakrabban használtak. Ez azt mutatja, hogy az észak-afrikai országok valóban együttműködnek az EU-val, s megakadályozzák a menekültek útnak indulását Európa felé. Az Uniót különösebben nem zavarja, hogy a helyi hatóságok sok esetben nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat a migránsokkal való bánásmód során.
Míg tehát Olaszország fellélegezhet, most Spanyolország, ezen belül a Kanári-szigetek aggódik: 154 százalékkal emelkedett azok száma, akik Nyugat-Afrikából a Spanyolországhoz tartozó szigethez hajóztak. Vincent Cochetel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja még áprilisban a bécsi Der Standardban emlékeztetett arra, hogy ez az útvonal már 2023 végére egyre népszerűbbé vált. Ennek okaként a szenegáli politikai válságot, valamint a Maliból és Burkina Fasóból érkező menekültek növekvő számát említette. Ez utóbbi két országot sokan hagyták el a helyi katonai puccsokat és az orosz befolyás érezhető növekedését követően.
A spanyol szigetvilág hatóságai riadót fújtak.
„Ez így nem mehet tovább. Már régen túlléptük a határainkat és a kapacitásainkat” – jelentette ki Fernando Clavijo regionális elnök. Pedro Sánchez spanyol kormányfő ezért pénteken La Palma szigetére látogatott, hogy saját szemével lássa a helyzetet.
A szigeten kétezer kiskorú menekült számára biztosítottak férőhelyet, de számuk jelenleg eléri az 5100-at, és bár a kormányzati források szerint ez jobb adat a júliusinál, amikor mintegy 5600 lehettek itt, a következő hónapokban az érkezők számának emelkedése várható. Csak csütörtökön például 346 bevándorló, köztük 14 kiskorú érkezett a Kanári-szigetek legdélebbi szigetére, El Hierróra. A kanári-szigeteki vezetés szerint a kiskorú menekültek száma nem azért csökkent, mert javult volna a helyzet, s kevesebben érték volna el a szigeteket. A kiskorúak számának csökkenése annak tudható be, hogy több gyermek utazott tovább családjához, akik időközben betöltötték 18. életévüket, így már felnőttként tartják nyilván őket.
A madridi kormányzat várhatóan úgy enyhíti majd a menekülttáborok gondjait, hogy a katonai létesítményekbe is migránsokat engedhet, bár az ügyészség nem támogatja ezt a megoldást. Arról azonban Sánchez egyelőre hallani sem akar, hogy a kiskorúakat az Ibériai-félszigetre, a spanyol szárazföldre szállítsák tovább.
A spanyol kormányfő is igyekszik követni Meloni példáját: a jövő héten Mauritániába, Gambiába és Szenegálba utazik, hogy tárgyalások révén törekedjen valamiféle megoldásra, s a menekültáradat visszafogására.
Ez azonban nem lesz egyszerű. Az EU már korábban felismerte a problémát, és még márciusban megállapodást kötött Mauritániával az illegális migráció elleni küzdelemről. A rendkívül bizonytalan belpolitikai helyzetű országból sok migráns indul útnak, de egyelőre nem képes arra, hogy teljesítse az Európai Unió követelését és útját állja a menekülteknek.
Mivel Marokkó is szigorította az ellenőrzéseket Európa kérésére, ezért a menekültek Mauritániából vagy Szenegálból és Gambiából, azaz délibb pontokról indulnak útnak az Atlanti-óceánon keresztül.
Ez pedig sokkal hosszabb és ezért sokkal veszélyesebb útvonalat jelent. Segélyszervezetek becslése szerint idén több mint 5000 ember vesztette életét ezen a tengeri útvonalon. Ilyen sokan egy éven keresztül összesen nem haltak meg a korábbi években a Földközi-tengeren.
Ha nem sikerül hamarosan megoldást találni, a halálos áldozatok száma meredeken emelkedhet. A spanyol kormány becslései szerint akár 300 ezer Maliból származó menekült is várakozhat Mauritániában, hogy megkockáztassa a Kanári-szigetekre vezető tengeri útvonalat.
