Hogyan tovább? Ezt kérdezgetik Németországban azután, hogy a vasárnapi tartományi választáson Türingiában a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) az első helyen végzett, s Szászországban csak kicsivel, egyetlen mandátummal maradt le a legtöbb képviselői szerzett kereszténydemokrata CDU mögött. A második világháború óta először volt példa arra, hogy egy szélsőjobboldali párt megnyer egy választást.
A szövetségi kormány pártjai, a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint az FDP ismét nagyon gyengén szerepeltek, a voksolás eredménye azonban azt mutatja, hogy itt nem csak Olaf Scholz kabinetjének válságáról van szó, hanem arról, hogy a keletnémetek továbbra is mintha csak másodrendű polgároknak éreznék magukat, miközben már lassan negyedszázada egyesült újra Kelet- és Nyugat-Németország. Raj Kollmorgen görlitzi társadalomtudós az okokat vizsgálva találóan jegyezte meg: az AfD kivételesen jó szereplése mögött a társadalmi helyzet, a fiatalok elvándorlása és a nyugatnémetekhez viszonyított hátrányérzet vezetett.
Elképzelhetetlen lenne egy nyugatnémet tartományban, hogy a nyíltan rasszista AfD több mint harminc százalékos szavazati arányt érjen el.
Az pedig különösen aggasztó, hogy az AfD éppen abban a Türingiában szerezte a legtöbb szavazatot, ahol a tartományi pártvezető Björn Höcke, aki rendkívül szélsőséges kijelentéseiről ismert. Amikor például a nemzetiszocialista aktivista, Ursula Haverbeck holokauszttagadó kijelentéseket tett, Höcke azzal mentegette, hogy ő csak a véleményét mondta el. A türingiai vezető nem titkolja Orbán Viktor iránti csodálatát. 2022-ben egy konferencián „példaképnek” nevezte a magyar kormányfőt és azt mondta, talán ő az egyik utolsó igazi államférfi Európában. Höcke előszeretettel használja a nemzetiszocialisták nyelvezetét, politikai ellenfeleit egy ízben „a nép árulóinak” minősítette. Egy szakértő szerint Höcke részletesen elemezte Joseph Goebbels náci propagandaminiszter beszédeit. Bár a türingiai vezető elítélte „a nemzetiszocializmus teljesen abszurd fajelméletét” rasszista kijelentések sorát tette és egy ízben így fogalmazott: „Az idegen kultúrákból származó emberek tömeges behozatala révén az erkölcsök, értékek és normák szerkezete megsemmisül.”
Némi paradoxon, hogy Höcke személye még több AfD-szavazó számára is visszataszító. Olyan vélekedések is felmerültek, amelyek szerint ha nem ő lett volna az Alternatíva listavezetője, a szélsőséges párt még ennél is jobban szerepelt volna. Az is visszás, hogy a jelek szerint minél szélsőségesebb az AfD egy tartományban, annál több voksot kap. Csakhogy ezzel egyúttal kizárja magát a koalíciókötés lehetőségéből, hiszen minden párt elutasítja a szövetséget az AfD-vel. S bár a politikai erő két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chripalla egyöntetűen azt közölte, az AfD-nek kormányoznia kell Türingiában és Szászországban is, ebből aligha lesz bármi. A közvélemény nagyobbik része a voksolás után is elutasít egy ilyen forgatókönyvet.
Németországban először nyert tartományi választást szélsőjobboldali párt a második világháború óta, a berlini koalíció pártjai leszerepeltekBár sok pozitívumot nem lehet elmondani a két választás után, kedvező fejlemény, hogy az AfD Szászországban nem akadályozhatja meg azon törvények elfogadását, amelyhez háromnegyedes többségre van szükség. Sokáig úgy látszott, a párt megszerzi az ehhez szükséges 41 mandátumot, ám egy szoftverhiba miatt hétfő folyamán eggyel csökkentették mind a győztes kereszténydemokraták, mind a szélsőjobb párt várható képviselői helyeinek számát.
A Német Katolikusok Központi Bizottsága (ZdK) is aggodalmát fejezte ki a szélsőségesek megerősödése miatt. A választási eredmény megmutatta, hogy "a populista és szélsőséges erők bázisa egyre nő" – magyarázta Irme Stetter-Karp, a ZdK elnöke.
Koalíciós esélytelenségek
Egyelőre kormányozhatatlannak tűnik Türingia a voksolás után. Elméletileg a CDU és az AfD együttesen kormányzó többséggel rendelkezne, de a CDU hallani sem akar egy közös kormányzásról. Szintén többsége lenne az AfD és a baloldali populista Sahra Wagenknecht (BSW) szövetségének, ez utóbbi párt azonban szintén kizárta az együttműködést a szélsőjobbal. Viszont az eddigi Balpárt-SPD-Zöldek koalíció sem maradhat. Nem lenne többsége a CDU, a BSW és az SPD koalíciójának sem, amit eredetileg a helyi kereszténydemokraták előnyben részesítettek volna. Kormányzóképes többsége lenne viszont a CDU, a BSW és a Balpárt triójának, de a kereszténydemokraták nem kívánnak együttműködni a Balpárttal. Ezért a CDU, a Balpárt és az SPD kormányzása is kizárható, már csak azért is, mert egy ilyen hármasnak sem lenne többsége. Így egyelőre megjósolhatatlan, mit hoz a jövő a keletnémet tartományban.
Szászországban is drámai a helyzet, de nem ennyire. E tartományban szintén többsége lenne a CDU és az AfD koalíciójának, ám egy ilyen együttműködés az említett okok miatt itt is kizárt.
Matematikailag sem lehetséges a CDU, az SPD és a Zöldek eddigi koalíciójának folytatása. A három párt nem rendelkezik a szükséges 61 mandátumos többséggel. Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök (CDU) ráadásul elutasította a Zöldekkel való további együttműködést. A CDU és Sahra Wagenknecht szövetségének szintén nem lenne meg a kellő többsége. A CDU, a BSW és az SPD hárompárti koalíciója ugyanakkor képes lehetne a közös kormányzásra, így egyelőre ez tűnik a legvalószínűbb opciónak.
