2024. júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,8 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz viszonyítva.
2024. január-júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
2024. júliusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 2,5 százalékkal nőtt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 2,0 százalékos emelkedésén belül az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,8 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,8 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,9, a használtcikk-üzletekben 1,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,6 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,4 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,8 százalékkal nőttek.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1676 milliárd forintot ért el júliusban.
Az kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott júliusban.
Január-júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett naptárhatástól megtisztítva az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,7 százalékkal nőtt a forgalom.
Nagy Márton tárcája szerint lassan oldódik az óvatossági motívum
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményében közölte, a kiskereskedelmi üzletek árbevétele egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett, ami továbbra is elmarad a bérek jelentős mértékű nominális növekedésétől. A kereskedelmi forgalom lassabb növekedése a tárca szerint a háztartások óvatos magatartásának fenntartására, az óvatossági motívum lassú ütemű oldódására utal. Az NGM megítélése szerint a KSH adatai alapján az látható, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők megtakarítanak és külföldön fogyasztanak, a középréteg és az átlag alatti keresők pedig elsősorban lakásvásárlásra költik a pénzüket, miközben az is megfigyelhető, hogy a lakosság az áruk vásárlása helyett a szolgáltatások és turizmus iránti keresletét növeli. Ezek jelennek meg többek között a kiválóan alakuló turisztikai adatokban, illetve a külföldről történő internetes rendelések meredek emelkedésében is. Az NGM leszögezte, a kiskereskedelmi forgalom erősödése ugyanakkor továbbra is a gazdasági növekedés motorja, amelynek bővülése a 4,7 millió feletti foglalkoztatottság és a jelentősen emelkedő reálkeresetek (az első hat hónapban közel 10 százalékkal nőtt a családok keresetének vásárlóereje) hatására tovább folytatódhat.
