;

korrupció;Európai Bizottság;jogállamiság;Lánczi Tamás;NGO;Szuverenitásvédelmi Hivatal;

Lánczi Tamás, a hivatal vezetője. Bárkiről adatokat kérhetnek

- Lánczi Tamás hivatala az EB-től tudakolja, milyen szerepet töltenek be a külföldről finanszírozott NGO-k a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban

Nyilván teljesen fölösleges az okok között az Orbán-kormány korrupcióját keresni.

Levélben fordult az Orbán-kormány szuverenitásvédelminek nevezett hivatala az Európai Bizottsághoz azzal kapcsolatban, hogy a külföldről finanszírozott NGO-k milyen szerepet töltenek be a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban - tájékoztatta a hivatal csütörtökön az MTI-t.

A közleményben azt írták, hogy a Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás során a bizottság számos magyarországi, szerintük jelentős részben külföldi forrásokból működő szervezet, egyebek mellett az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Transparency International Magyarország közreműködésével elkészített „árnyékjelentéseket” vette alapul.

Mivel azonban ezen jelentések tartalma a mai napig nem ismert, Lánczi Tamás, a kormányzati furkósbotként funkcionáló, közpénzzel kitömött hivatal elnöke levelében arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy tegye megismerhetővé és hozzáférhetővé azokat, valamint adjon választ arra, hogy milyen szempontok alapján választották ki a szóban forgó szervezeteket; mely részjelentést készítette a Transparency International Magyarország; hogy a megküldött részjelentésekből milyen adatokat, információkat használtak fel a jelentések végleges változatának kidolgozása során; valamint hogy a részjelentéseket küldő civil szervezetek milyen anyagi támogatásban részesültek az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament szervezeteitől - olvasható a közleményben.

Lánczi Tamás okfejtését úgy folytatta, hogy Magyarország szuverenitásának szempontjából kiemelt fontosságú a demokratikus működés feltételeinek biztosítása, hogy tájékozott választók szabad és tisztességes választásokon kinyilváníthassák akaratukat. Ezért a közvélemény „rosszindulatú és szándékos befolyásolására vagy manipulálására irányuló bármely kísérlet súlyos fenyegetést jelent az ország szuverenitására nézve”. Képzetei szerint az ő álláspontját támasztja alá az Európai Parlament (EP) 2023. június 1-jén elfogadott állásfoglalása is (INGE 2 jelentést). Sőt, nem kevesebbet állított, mint hogy a Magyar Országgyűlés is épp azért hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy az EP állásfoglalásában hangsúlyozott feltételek minél inkább érvényesülhessenek (és még véletlenül sem azért, hogy a kormány által még nem leuralt sajtót és civil szervezeteket vegzálhassák állami eszközökkel - a szerk.).

Lánczi Tamás beszámolt arról is, hogy a hivatal épp egy feltérképező vizsgálatot folytat, amelyben kiemelt figyelmet kapnak az egyes dezinformációs törekvések, valamint az azokhoz kapcsolható folyamatok. (Igaz, az eddigi „feltérképező vizsgálatok” eddig valahogy sosem jutottak el a sajtópereket futószalagon elbukó kormányzati propagandatermékekig.) A vizsgálat szempontjából pedig különös jelentőségű, hogy a jogállamisági jelentéshez véleménnyel hozzájáruló civil szervezetek közül többen az Európai Unión kívüli, harmadik országból érkező támogatásokból működnek részben vagy egészben - zárta fejtegetéseit a közpénzzel kitömött pártököl vezetője.

Többen vadriasztóra, tűzijátékra, esetleg lövésekre gyanakodtak.