Elkészült a legújabb futballstadion! Épp ideje volt, hogy a Nyíregyháza együttese elfoglalhassa új otthonát, mert még az átadás után is költöttek rá 4 milliárdot. Ez nem meglepő: a 2010-es évek elején berobbantott stadionépítési őrület során az arénák az előzetesen tervezetthez képest 73 százalékkal drágultak.
A nyíregyházi stadion tervezésére és kivitelezésére még a koronavírus-járvány idején, 2020 szeptemberében írt ki az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) pályázatot, hogy a meglévő stadion elbontásával, egyes elemeinek megtartásával egy 8150 néző befogadóképességű létesítmény jöjjön létre. Noha a kormány eredetileg 10,32 milliárd forintos költségkeretet biztosított a munkálatokra, a közbeszerzésen részt vevő három ajánlattevő közül az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. párosa jött ki győztesen nettó 13,8 milliárd forintos ajánlattal. Az eredményhirdetés 2021 májusában történt.
Ez azért fontos,
mert a bő fél évvel korábbi 10 milliárdos keretösszeget 2021 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök egy kormányrendelettel már 19,1 milliárd forintra emelte.
Az Épkar a Szeivolt család tulajdona, a családfő, István üzleti kapcsolatban áll Mészáros Lőrinccel. A cég visszatérő nyertese közbeszerzéseknek (a Partnercontrol adatai szerint 2016 és 2021 közt 50 közbeszerzést nyert el), olyan beruházásoknál volt érdekelt, mint a Puskás Aréna, a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnoka vagy a dubaji világkiállítás magyar pavilonja.
„Természetesen” a Nyír-Wetland Kft. sem teljesen független az ország leggazdagabb emberétől: a Nyíregyházán megvalósuló hatalmas autóipari beruházások miatt a város déli részén lévő ipari park infrastruktúrájának fejlesztésére kormányzati támogatással potom 192 milliárdot fordítanak, az emiatt zajló gigantikus földmunkákon, út- és közműépítéseken dolgozó egyik nyertes cég, a helyi Nyír-Wetland, s ugyanehhez a projekthez köze van a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek is.
A stadion alapkövét 2022 februárjában tették le, a kivitelezőkkel kötött szerződést aztán többször módosították.
Hol a tartószerkezeti elemek vizsgálata, hol pedig alapanyaghiány és ellátási zavarok miatt hosszabbították meg az elkészülésre szánt időkeretet.
Idén májusra gyakorlatilag elkészült a stadion, az ott tartott sajtótájékoztatón Nyul Zoltán helyettes államtitkár arról beszélt: nem lesz akadálya, hogy a másodosztályból az idén feljutott Nyíregyháza az NB I rajtján pályára léphessen megújult létesítményében. Ám hiába készült el a használatbavételi engedély, a klub csak szeptember 1-től kezdődően kapta meg a stadion üzemeltetési jogait, így a bajnokság ötödik fordulójában avathatta fel a létesítményt (a nyitányon telt ház előtt 3-3-as döntetlent játszott a Fehérvárral). Június végén ugyanis újabb szerződésmódosítás történt,
és a 13,8 milliárdos nettó kivitelezési költséget még 3,7 milliárddal megemelték.
Az indoklás szerint azért, mert meg akarták tartani a régi stadion nyugati lelátóját, de ez éppenséggel statikai okoknál fogva nem volt lehetséges, a meglevő szerkezeteket is el kellett bontani. Miként azt az átlátszó megírta: a vonatkozó szerződésmódosítást 2024. június 6-án írta alá az építési minisztérium a kivitelezőkkel, vagyis jó két héttel azután, hogy sajtótájékoztatót tartottak az elkészült stadionban.
Az Orbán-kormányon a 2010-es évek elején hatalmasodott el a stadionépítési láz, mintegy háromtucatnyi létesítményt építettek vagy újítottak fel. A projektek nagy része 2020-ra lezárult, 2021-ben és 2022-ben egyetlen új arénát sem avattak, és 2023-ban is csak egy készült el, de az sem labdarúgó-létesítmény volt, hanem a budapesti Nemzeti Atlétikai Stadion. Ennek a folyamatnak az egyik utolsó láncszeme készült el Nyíregyházán. A végösszeg tehát – a hírek alapján – 17,5 milliárd forint, ám hivatalosan senki se számolt be arról, végül elköltötték-e a teljes, 19,1 milliárdos keretösszeget vagy hogy volt-e olyan kegyes a kormány, hogy azt a bő másfél milliárdot bent hagyta az államkasszában.
Egyébként ha a 17,5 milliárdos végösszeget vesszük, az akkor is az előzetesen jelölt 10,3-hoz képest 70 százalékos áremelkedés.
Ez kvázi az átlagos áremelkedés, ami mindegyik aréna munkálatainál megfigyelhető volt. A Népszava gyűjtése szerint – amely csak és kizárólag a nyilvánosan elérhető adatokat összegezte – egyetlen olyan stadionépítési projekt volt az országban (a kaposvári), amelyik olcsóbb lett a tervezett összegnél. Egyébként mindenhol elszaladtak az árak, a kormány és a baráti kivitelezők összejátszása bizonyíthatatlan, egyébként is „könnyen” indokolható a megváltozott műszaki tartalommal (lásd: Nyíregyháza), az inflációval, előre nem látható akadályok felbukkanásával.
Nyilván a legnagyobb építkezés, a Puskás Aréna kapcsán volt megfigyelhető a legnagyobb áremelkedés:
a kiindulási pontként bejelentett 100 milliárd helyett 190-ből épült fel.
A több mint 30 futballstadion esetében átlagosan 73 százalékos drágulás volt megfigyelhető. És akkor ezek „csak” a labdarúgó-létesítmények, a Duna Aréna égbe szökő „túlárazottságáról” vagy az atlétikai vb-re épített stadionról nem is beszéltünk (az megint más kérdés, hogy arról volt szó, a seregszemle végeztével a kilencedik kerületi aréna az átlagpolgár igényeit is kiszolgálja majd, ám ez azóta is ígéret maradt).
Az élvonalba tíz év után visszajutó Nyíregyháza hat fordulót követően négy ponttal a 11., kieső pozícióban található, csupán a szintén újonc Győrt előzi meg.
