A kabinet csak az egyedi kormányzati döntésekkel (EKD) 2020 és 2024 májusa között 53 különböző autó- ás akkuipari beruházásnak adott összesen 328 milliárd forint állami, adófizetői támogatást – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) adataiból. A fejlesztések papíron 2016 milliárd forintnyi beruházást hoznak létre, illetve 4511 új munkahelyet teremtenek. Vagyis az egy munkahelyre jutó állami támogatás 72 millió forint. Érdekesség, hogy míg korábban a támogatások megítélésekor kulcsfontosságú volt a munkahelyteremtés, ma ezt már nem forszírozza a KKM: több cég úgy kapott milliárdos támogatást, hogy egyetlen új munkahelyet sem kellett létrehoznia. Ennek oka a munkaerőhiány, illetve az, hogy ezen új munkahelyek jelentős részének betöltésére sokszor a beruházók külföldi vendégmunkásokat hoznak magukkal.
A 328 milliárd forint csak a jéghegy csúcsa, ugyan a listát idén májusban frissítették utoljára, mégis számos olyan tétel nem szerepel benne, amit már nyilvánosságra hoztak. A Szegeden épülő kínai BYD autó-összeszerelő üzem támogatásához például csak a közvetlen hozzájárulás több tíz milliárd forint lesz. (A BYD összeszerelő üzemét talán túlzás autógyárnak nevezni, a kínaiak az elektromos autójuk minden egyes alkatrészét Kínában tervezik ugyanis legyártani, Szegeden összeszerelik az autót, így próbálják megkerülni az uniós vámokat).
Dél-Magyarország fellélegezhet, nem kell akkugyárnak épülnie a BYD szegedi autógyára miattA EKD lista nem tartalmazza a nagy akkumulátor-, és autógyáraknak nyújtott közvetett támogatásokat sem, holott csak a nyíregyházi, a szegedi és a debreceni gyárberuházások infrastruktúrájának megteremtésére egyenként száz-száz milliárd forintos nagyságrendben költ a kormány, vagyis 600-700 milliárd forintos beruházástámogatásról beszélhetünk.
Az akkumulátorgyártásnak rendkívül magas az energiaigénye, márpedig a magyar és a környező erőműhálózat nem lesz képes kiszolgálni az áramigényeket, emiatt a kormány arról is döntött, hogy saját beruházás keretében, három új gázerőművet is építtet
összesen 1650 MW teljesítménnyel – ez a négy paksi atomblokk névleges teljesítményének 82 százaléka. A három erőmű beruházása jelenleg áll, de egy-egy blokk ára alsó hangon is százmilliárdos tétel lesz. Vagyis becslések szerint bőven meghaladja ezer milliárd forintot, amit a magyar állam az akkugyárak és az elektromos autózás elterjesztésre költött el vagy tervez elkölteni.
Eddig ugyanakkor nem jött be az elektromos autózás és az akkugyártás, az állami támogatási programok kifutásával drasztikusan visszaesett ugyanis Nyugat-Európában az elektromos autók iránti kereslet, és rövid távon egyelőre nem is látszódnak a fordulat jelei. Az autógyárak és az akkugyárak termelése idehaza és az EU fejlett országaiban is zuhan: a KSH adatai szerint 2024 júniusában a járműgyártás 11,8 százalékkal, az akkumulátorgyártás pedig 31 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, vagyis eddig nem látszik olyan bombajó befektetésnek az ágazat letelepítése, mint ahogyan azt a kormány remélte.
Új cél: most a naperőmű trendi
Az elmúlt másfél évben a külgazdasági tárca az adófizetői pénzek osztogatásakor irányt váltott: inkább a cégek napelemtelepítését támogatja. Miközben a háztartások számára évek óta nem volt értelmezhető méretű napelem-támogatási program, az elmúlt másfél évben a KKM egyedi kormánydöntések keretében 146 projektre 176 milliárd forintot szórt szét. A lista élén olyan cégek találhatóak, mint a Kométa 99 Élelmiszeripari Kft., a Vajda-Papír vagy épp a Mol Nyrt, az olajcéget 5,5 milliárddal támogatta az állam. Olyan NER-cégek is szerepelnek a listán, mint az üdítőitalos Hell Energy, a Mészáros Lőrinc-féle Kall Ingredienst Kft. vagy a Bayer Construct, de biztos ami biztos, a Gödi Samsung gyár naperőművét is megtámogatta a kormány 5,7 milliárd forinttal.
