EU;Szerbia;Kína;befektetés;Orosháza;Románia;Békéscsaba;Fót;autóipar;Szeged;Hongkong;elektromos autó;Hódmezővásárhely;Botka László;Szabadka;Sencsen;akkumlátor;Kistelek;BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft.;BYD;

Dél-Magyarország fellélegezhet, nem kell akkugyárnak épülnie a BYD szegedi autógyára miatt

A cég Kínából fogja hozni az akkukat. 

Vége a találgatásoknak, mégsem Magyarországon gyártják, hanem Kínából hozzák a BYD hamarosan épülő szegedi üzemébe az akkumulátorokat – ezt nevük elhallgatását kérő iparági források közölték lapunkkal. Ahogy egyikük fogalmazott: a magas szállítási költségek ellenére „lefóliázott állapotban, rész­egy­ségen­ként” érkeznek majd az erőforrások. Az akkurészegységeket Szegeden illesztik össze, és rakják be az autókba. Ami a lényeg, s amitől mindenki fél: vegyipari tevékenység ott már nem történik.

Hogy a világ vezető elektro­mos­autó-­gyár­tója miért nem egy Szegedhez közeli városban gyártja az akkukat is, a válasz elég egyszerű:

a felhasznált grafitot nagy tömegben mindenképpen ide kellene hozni Kínából, és alig van költségkülönbség aközött, hogy az alapanyagot vagy a részegységeket szállítják oda.

Az sem elhanyagolható, hogy így nem kell felépíteni több száz millió euróból egy új gyárat – tudtuk meg.

A korábbi találgatások nem nélkülözték az észszerűséget. Először egy német portál közlésére alapozva írtuk meg, hogy nem kizárólag autógyárat épít a BYD Szegeden, hanem egy meg nem nevezett délkelet-magyarországi városban akkumulátorgyárat is. Ennek kapcsán a többi között szóba került Békés megyéből Békéscsaba, Csongrád-Csanád megyéből Kistelek, de felmerült Orosháza, sőt Hódmezővásárhely neve is. A legtöbb érv Békéscsaba mellett szólt. Ezt erősítette az elmúlt hetekben a békési megyeszékhelyre látogató Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a helyi önkormányzati hírportálnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „minden adott ahhoz, hogy Békéscsabára nagybefektetők érkezzenek”. Szavait úgy is lehetett érteni, mint amelyekkel a BYD akkumulátorgyárának „ágyaz meg”. Lapunk megkeresésére a város polgármestere, Szarvas Péter úgy reagált: a kínai cég nem vette fel velük a kapcsolatot.

A találgatások külföldi helyszíneket is érintettek, több forrásunk is úgy vélte, nem kizárható, hogy Szerbia vagy éppen Románia a lehetséges akkugyári célpont. A román helyszín mellett szólhatott volna, hogy EU-tagországról van szó, Szerbia mellett pedig, hogy ott lítiumlelőhelyek is találhatók, valamint az is, hogy nemrégen indult újra a vasúti személyforgalom Szabadka és Szeged között, ami biztosíthatná a kötött pályás áruszállítást.

A szerb szállal kapcsolatban megtudtuk, hogy a lítium megléte kevésbé fontos tényező, mert ezzel az alapanyaggal Kína bőséggel rendelkezik.

Az is igaz, hogy a találgatások mellett már a beruházás tavaly december végi hivatalos bejelentésekor is azt hangsúlyozta Botka László polgármester, hogy a Szegeden épülő BYD gyárban biztosan nem lesz akkugyártás. Ezt erősítette meg Nagy Sándornak, a város fejlesztési alpolgármesterének minapi, a Szeged Televízió Téma című műsorában elhangzott interjúja is, miszerint az itt épülő gyár áram- és vízigénye nagyságrendileg fog elmaradni attól, ami ahhoz kellene, hogy akkut is itt gyártson autóihoz a BYD.

Minden valószínűség szerint tehát az érkező kínai autógyár miatt nem épül újabb akkumulátorgyár az országban, hanem utaztatják majd az alkatrészeket. A BYD központja a világ egyik legnagyobb kikötőjéhez, Hongkonghoz közel található, 13 milliós lakosú Sencsen, így kézenfekvőnek tűnik, hogy tengeri úton indítsák el a szegedi gyárba szánt akkumulátor-részegységeket, amelyeket akár a görögországi Pireusz kikötőjében pakolhatnak át vasútra, hogy innen a Belgrád és Budapest között épülő vasútvonalon érkezzen az áru Magyarországra. Bár ez a vasútvonal nem érinti Szegedet, arról már volt szó, hogy a dél-alföldi város és a most épülő vasútvonal között hamarosan megteremthetik az összeköttetést.

Persze azt nem tudjuk, mit hozhat a jövő, történt ugyanis már olyan, hogy egy akkumulátor-összeszerelő üzemből akkumulátorgyártó üzem lett, ez nem szokatlan a gyakorlatban.

Kérdéseinkkel a múlt héten megkerestük a BYD magyarországi központját, ahol azt a választ kaptuk, hogy beruházásokkal kapcsolatos ügyekben nem illetékesek.

A fóti üzem szóba sem jöhetCáfolták lapunknak, hogy a Pest megyei Fóton épült BYD akkuüzeme bármilyen vonatkozásban összefüggésbe volna hozható a szegedi gyárépítéssel. A félreértést az okozta, hogy a Magyar Narancs arról írt korábban, hogy a fóti összeszerelő üzemben (és nem akkugyárban) évente 220 ezer elektromos erőforrást állítanak elő. Ez a szám pedig megegyezik a teljes termelési kapacitását elérő szegedi gyáréval. Ráadásul a BYD komáromi buszgyárában évente 4-500 jármű készül, vagyis az ottani igények messze alatta maradnak a fóti üzem termelésének. A Pest megyei településen azonban az e-mobilitásban használtaknál lényegesen kisebb méretű akkuk készülnek. Kevésbé közismert, hogy a kínai cég uralja a világ mobiltelefonjaihoz használt akkuk gyártásának piacát, minden második készülékbe ezek kerülnek. Ráadásul a BYD fóti gyáráról szóló beruházási döntés 2022 kora őszén születhetett, amikor a Sencsenben székelő autógyár még nem hozott döntést arról, hogy hazánkban építi meg első európai gyárát. Az időpontok különbsége is azt valószínűsíti, hogy fóti gyárépítés nincs, és nem is lehet összefüggésben a tavaly december végén bejelentett szegedi beruházási döntéssel.