Különösen sérülékeny és kiszolgáltatott helyzetben lévő családokba rúgtak bele a kormányhivatalok azzal, hogy megszüntették az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség budapesti és szegedi Wesley-iskoláit, ahol javarészt halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s, vagyis sajátos nevelési igényű, több esetben az állami közoktatásból kirekesztett gyerekek kaptak esélyt arra, hogy érettségit, illetve valamilyen szakképesítést szerezzenek. Az iskolák bezárása ráadásul - eddig példátlan módon - egy-két nappal a tanévkezdés előtt történt, ami további kihívások elé állította az érintett szülőket, gyerekeket.
A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd. Bár a bezáratott Wesley-iskolák helyett a kormányhivatalok kijelöltek néhány állami oktatási intézményt, amelyek közül a szülők választhattak, de az átiratkozás több esetben is akadályokba ütközött, mivel a kijelölt intézmények nem voltak felkészülve arra, hogy SNI-s - köztük autista – gyerekek fogadjanak. Speciális igényű gyerekeket ugyanis nem vehetnek fel bármilyen iskolába: az intézményeknek az alapító okiratában, alapdokumentumában, működési engedélyében is szerepelnie kell az SNI-státuszú gyerekek oktatásának, ellátásának, gyógypedagógusokat, speciális tantervet, tankönyveket kell biztosítaniuk, valamint olyan szemlélettel kell működniük, ami lehetővé teszi a különleges bánásmód érvényesülését.
A megfelelő iskolákat pedig, amelyek közül a szülők választhatnak, nem egy kormányhivatalnak, hanem a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak kell kijelölniük a gyermekek igényei alapján.
A választék azonban nem túl nagy. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat listáján mindössze néhány tucat olyan iskola szerepel, amelyek fogadnak SNI-s tanulókat. Ezek között csupán 30 olyan gimnázium van, ahova például autizmus spektrumzavarral küzdő tanulókat is felvesznek, ami a Budapesten működő gimnáziumok 14,6 százalékát jelenti. Országos szinten azonban még ennél is nehezebb lehet megfelelő oktatási-nevelési intézményt találni az SNI-s gyerekeknek, diákoknak. Arról nem találtunk adatot, összesen mennyi olyan óvoda, iskola van az országban, amelyeknek az alapító okirataiban is szerepel az SNI-gyerekek ellátása, de az Oktatási Hivatal (OH) nyilvántartásában rá lehet keresni az alapfeladatokra, így arra, mennyi olyan intézmény van, ahol a Wesley-iskolákhoz hasonlóan készségfejlesztő nevelés-oktatással, fejlesztő nevelés-oktatással, vagy utazó gyógypedagógusi, konduktori hálózat működtetésével is foglalkoznak. Az OH mindössze 146 ilyen aktív státuszú intézményt tart számon, ami az összes oktatási-nevelési intézmény csupán 2,5 százaléka.
Valóban nagyon kevés olyan iskola van, ahol az SNI-s tanulók megfelelő oktatást, fejlesztést, odafigyelést kaphatnak. Ráadásul előfordul, hogy hiába van benne az alapító okiratban az SNI-s diákok fogadása, nem tudják őket ellátni, mert nincs hozzáértő szakember
- erről Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus beszélt lapunknak, aki maga is gyakran foglalkozik speciális igényű gyerekekkel. Hangsúlyozta, az SNI-s gyermekek növekvő száma miatt sokkal több intézménynek kellene felkészülnie az ellátásukra.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2023/2024-es tanévre 107,4 ezerre nőtt az SNI-státuszú óvodások és iskolások száma, ami 5,2 ezerrel több az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Közülük a legtöbben, 47,9 ezren súlyos tanulási zavarokkal rendelkeznek, autizmus spektrum zavarral pedig 11,7 ezren küzdenek. Ezzel szemben a gyógypedagógusok száma évek óta gyakorlatilag változatlan, kevesebb, mint 11 ezer fő, vagyis 100 SNI-s gyerekre átlagosan 10 gyógypedagógus jut.
Itt érdemes figyelembe venni azt is, hogy a csoport- és osztálylétszámok meghatározásnál az SNI-s tanulókat nem egy, hanem fogyatékosságtól, zavaroktól függően két vagy három főnek kell számítani.
Gyarmathy Éva szerint az SNI-s gyerekek szakszerű fejlesztését már az óvodákban el kellene kezdeni, ennek ellenére előfordul, hogy az óvodákban még logopédus sincs, egy beszédzavaros gyermek pedig úgy megy tovább az iskolába, hogy semmilyen ellátást nem kapott. A bezáratott Wesley-iskolákkal kapcsolatban azt mondta, azok azért is számítottak különleges intézményeknek, mert a szegény és alacsony státuszú családokból származó, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel is szakszerűen, nagy odafigyeléssel foglalkoztak, akkor is, ha nem voltak SNI-vel diagnosztizálva.
Két hete tart a tanév, de még vannak olyan speciális igényű diákok, akiknek nincs helyük az Iványi-féle Wesley-iskolák megszüntetése utánUgyanakkor a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében sokkal gyakrabban alakulnak ki az SNI kategóriájába eső zavarok, fogyatékosságok. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont által kiadott, A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány szerint azokban az alapfokú képzést nyújtó iskolákban, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya magas vagy nagyon magas, az SNI tanulók aránya 13-14 százalék körüli, ahol alacsony, ott csak 6,7 százalék.
