- Az amerikai nagykövetnek nem tetszik, amit az Orbán-kormány művel, a német sajtó brutális leszámolást emleget

„Minden kritika megalapozott a magyar kormány kül-és belpolitikáját illetően. Tíz éve magam is bíráltam főleg a kormány külpolitikai döntéseit. A Szuverenitásvédelmi Hivatal működése ellentétes a demokrácia működésével, mert a kormánnyal kritikus szervezetekben a szálkát, a kormányközeli intézetekben pedig a gerendát sem látja meg – kommentálta lapunk kérdésére Jeszenszky Géza volt külügyminiszter David Pressman amerikai nagykövet a Budapest Forum konferencián tartott szerdai nyitóbeszédét, amelyben szokatlanul élesen bírálta a magyar kormányt.

David Pressman kiemelte, hogy Magyarországon működik egy Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely eddigi három nyilvánosságra hozott vizsgálata a Transparency International, Átlátszó, illetve egy akkumulátorgyár biztonságai vonatkozásait firtató civilszervezet ellen irányulnak.

„Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata, hogy megvédje hazánkat a külső befolyásolási kísérletektől, a magyar kormány maga is beavatkozott az általa preferált párt oldalán a szlovák, észak-macedón és szlovén választásokba, előbbi kettőnél több, utóbbinál kevesebb sikerrel. Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja és a spanyol szélsőjobboldali-populista VOX is kapott támogatást Magyarországról" – tette hozzá Jeszenszky utalva arra, hogy mindkét külföldi párt kormányközeli magyar bankoktól kapott hitelt kampánya folytatásához. Lapunk Charles Gati amerikai magyar politológusra hivatkozva azt is megírta, hogy Donald Trump 10 millió dolláros támogatást kért és kapott a Mar-a-Lago-i találkozóért cserébe.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön honlapján közzétett közleményben reagált az amerikai nagykövet szavaira. A vizsgált non-profit civil szervezeteket „agresszív politikai nyomásgyakorlást végző szervezeteknek” minősítette, amelyek magukat civilnek álcázzák és az Egyesült Államok támogatását élvezik. „A Szuverenitásvédelmi Hivatalt semmilyen fenyegetés nem tántoríthatja el attól, hogy nyilvánosságra hozza a készülő vizsgálat jelentéseit” – hangoztatta az állami szerv.

Figyelemre méltó, hogy az amerikai nagykövet szavai nem a jelentések nyilvánosságra hozatalának tényét, hanem azok politikai egyoldalúságát tették szóvá, ahogy ezt a megfigyelést lapunknak Jeszenszky Géza is megerősítette. Ő Orbán Viktor  jelenlegi külpolitikáját is bírálta, amennyiben az „hintapolitikájának volt eladva”, bár ennek eredményességét több történelmi példa is cáfolta. A miniszterelnök a tusnádfürdői beszédében már nyíltan Oroszország és Kína pártjára állt kivált Ukrajna ügyében. Ennek ékes példája volt Jeszenszky Géza szerint, amikor nemrég Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy szolidaritást vállal az árvíz által sújtott szomszédos országokkal és ennek keretében felajánlják az ukrán állami katasztrófaelhárítás egységeinek munkáját. Ezt a lengyel, román, moldovai, szlovák, cseh partnerek köszönettel fogadták, egyedül a magyar kormány propagandalapjaiban reagáltak gúnyos, fanyalgó hangnemben a gesztusra és a köszönet is elmaradt.

Christian Moos, a pártoktól független Europa-Union Deutschland (EUD, az Európai Föderalisták Uniójának német tagozata) főtitkára Pressmnannak azon megjegyzésével kapcsolatban, miszerint már a szövetségesek is megkérdőjelezik-e, miszerint Magyarország demokratikus állam-e, elmondta: az Európai Unió és a NATO helyesen teszi, hogy Magyarországot továbbra is tagként kezeli. Az azonban egyértelmű, hogy már nem bíznak meg a jelenlegi magyar kormányban. Orbán Viktor blokkolja az Ukrajnának nyújtott létfontosságú segélyeket. Moszkvához és Pekinghez fűződő szoros kapcsolatai miatt a jelenlegi Magyarország biztonsági kockázatot jelent mind az Unió, mind a szövetség számára, tette hozzá Moos, aki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja. „Nincs kétségem afelől, hogy már most is vannak olyan intézkedések, amelyek biztosítják, hogy Budapestről ne áramolhassanak kritikus információk Oroszországba vagy Kínába” – fejtette ki. Hozzátette, a szövetségeseknek szembe kell szállniuk az autokráciákkal. Magyarország sajnos egyike ezeknek az országoknak. "Anne Applebaum amerikai történészt idézve ez azt jelenti, meg kell fosztani őket attól a lehetőségtől, hogy a pénzpiacok anonimitását pénzmosásra és korrupcióra használják" - fejtette ki.

Kérdésünkkel kapcsolatban, milyen Magyarországra nézve milyen következményei lehetnek a nemzetközi elszigetelődésnek, Christian Moos kifejtette: minél tovább marad a hatalmon a mostani rezsim, annál nagyobb kárt okoz az országnak, s annál több probléma merül majd fel az esetleges távozása után. „Magyarország nagyszerű ország, túl fogja élni ezt a rezsimet. Csak 1956-ra visszatekintve a magyarok többé nem akarnak majd a Kreml hatalmi szférájába kerülni” - hangoztatta. Emlékeztetett arra is, Németország tartozik köszönettel és elismeréssel tartozik a magyaroknak. Szerinte a gyors és radikális átalakulás nehézsége vezetett egyfajta visszahatáshoz. De demokrácia és jogállamiság nélkül nincs szabadság. „Ugyanakkor az is fontos, hogy szövetségeseink a populistáktól való félelemből ne mondjanak le a transzatlanti értékekről. Különösen fontos, hogy bátorítsuk azokat, akik a legnehezebb körülmények között küzdenek a szabadságért” – fejtette ki lapunknak Christian Moos.

Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki rendszeresen foglalkozik a magyar kormány túlkapásaival, emlékeztetett arra, hogy Magyarország már hosszú idő óta elszigetelt a nemzetközi színtéren, s ez a vétók alkalmazásában is megmutatkozik. Mint mondta, Orbán Viktor akkor él a vétókkal, „amikor már nem talál szövetségeseket a politikájához". Emlékeztetett arra, magyar kormány gyakran magára marad olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az Oroszországgal való bánásmód és Ukrajna támogatása. „A külföldi befektetések csökkenése is annak a jele, hogy az ország egyre nehezebben tudja érvényesíteni az érdekeit” – fejtette ki lapunknak Daniel Freund.