Az én szakmámban lehet lopni. Ha ellopom, de idézem egy másik szerző gondolatát, akkor egy tudományos értékű könyvben vagy tanulmányban pontos lábjegyzetet iktatok be. Kész. Kisebb cikkben, mint ez a tárca, elég, ha idézem a lopott holmi szerzőjének a nevét.
Ezt teszem most. A tárca alapgondolata Fareed Zakariatól származik. Cikke a Washington Postban jelent meg. Arról szól, hogy Európa – beleértve elsősorban az Európai Uniót, de az Egyesült Királyságot is – egyre kevésbé tud lépést tartani Amerikával. Íme, néhány meglepő tény:
2008-hoz viszonyítva, amikor Amerika és az (akkori) eurozóna körülbelül hasonló méretű volt, az amerikai gazdaság ma közel kétszer akkora, mint az európai.
Az átlag európai jövedelem 27 százalékkal kisebb, az átlagos fizetések 37 százalékkal alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban.
Az amerikai tőzsdék szárnyalnak, különösen idén. Ez nemcsak a gazdagoknak számít, hanem a lakosság jelentős részének, amely nyugdíját jórészt a tőzsdén befektetett összegből kapja. (Én is.)
A hanyatlás különösen szembetűnő az Egyesült Királyság esetében. Az egy főre jutó GDP-je alapján az ország ma Egyesült Államok legszegényebb szövetségi állama lenne. Mississippi után.
Zakaria nem ír most erről, de szerintem arról van szó, hogy Európa országai sem egyedül, sem egyelőre együtt nem tudják megoldani a gazdasági és főleg a politikai problémáikat. Az Egyesült Királyság „szuverén” akart lenni, kilépett az Európai Unióból, s ezt fájdalmas politikai válság és gazdasági pangás követte. Az EU jobb úton jár, az integráció itt-ott sikeres, de a bürokrácia túl nagy; a Nyugat és Kelet közötti differencia változatlan; az EU katonai/honvédelmi összefogása megoldásra vár; s még mindig vannak államok (nemcsak Magyarország) és érdekcsoportok, amelyek ellenzik az integrációt, szuverén államok egyfajta laza csoportosulásában képzelik el a jövő Európáját.
Az adatok az sugallják, hogy – ha ez így folytatódik – Európa lemarad nemcsak az Egyesült Államokhoz, de egy-két évtizeden belül Kínához képest is. Megoldás? Ha van, akkor az, amit Magyarországon a Momentum és a Dobrev Klára vezette DK képvisel: egy előbb-utóbb és többé-kevésbé egyesülő Európa.
Más szóval: az EU-nak tovább kéne lépnie azon az úton, amely Washington erőteljes támogatásával még 1957-ben kezdődött. Félő, hogy máskülönben Európa örökké lemarad; a kontinens mai gazdasági és politikai rendszere (és a szavazótáborok domináns gondolkodása) elégtelen az innovációt és az új technológiát kedvelő Amerikához képest.
Gyorsan hozzáteszem: a Momentum és a DK lesújtó szereplése a legutóbbi választáson azt jelzi, hogy a lemaradás veszélye egyáltalán nem zavarja a magyar szavazókat. Sőt, veszély ide, veszély oda, nincs olyan ország az EU-ban, ahol az egyesült Európa terve komoly támogatásra számíthat. A szükséges változás ezen a téren sajnos egy nagyszabású európai krízist igényelne. A probléma egész Európát érinti.
***
Tényekről szeretek írni, azokat elemezni, de most egy kis kivételt teszek. Arról számolok itt be, amit nem tudok bizonyítani. Egyetlen forrásom van csak, szerintem megbízható, de ellenőrizni nem tudom. Lesz, aki azt mondja, hogy ez csupán rémhír, nem való olyan komoly újságba, mint a Népszava.
Kezdjük azzal, hogy van, aki gondolatokat lop (én), és van, aki pénzt (ők). Egy igen jó washingtoni forrásom szerint Orbán Viktor amerikai látogatásáért Donald Trump tízmillió dolláros adományt kért és kapott. Ez nagy összeg az Egyesült Államokban is! A pénz végső célját tekintve Trump kampányát támogatta, ennyit számolt fel a látogatásért, beleértve a fényképeket (nyilvános, mosolygós kézfogás) és a volt elnök hízelgő szavait Orbánról. (Cinikus énem szerint további tízmillióba került volna egy nyilvános puszi a volt first lady Melaniától, de ezt Lévai Anikó asszony és Donald Trump együtt megvétózta.)
Az adományt egy vagy több, a kormányhoz közelálló oligarcha fedezte. Magát az utazás költségeit a magyar kormány fizette. Ha ez igaz, akkor itt egy nagyon nagy disznóságról van szó. Így beavatkozni egy fontos és állítólag szövetséges ország elnökválasztási kampányába törvényellenes és egyben rettentő nagy hülyeség is. Aki ezt kitalálta, árt Magyarországnak és nem ért a nemzetközi kapcsolatokhoz. Gyerekkoromban azt mondtuk volna róla, hogy nagyokos. Azt hiszi, hogy bármit megtehet következmények nélkül.
Nem számítok arra, hogy a magyar kormánytól megtudjuk Orbán washingtoni és floridai látogatásának költségeit, különösképp a drága kenőpénzt, amit végső soron az időközben bűnösnek talált és egy esküdtszék által egyhangúlag elítélt Trump kaphatott. De talán vannak olyan élelmes újságírók vagy politikusok Budapesten, akik előbb-utóbb erről is új és megbízható információval jelentkeznek a nyilvánosság előtt.
Orbán Viktor és Donald Trump egyetértett abban, hogy akkor lesz béke, ha a világnak olyan vezetői lesznek, mint ők„Béketeremtők” – Orbán Viktor találkozott Donald TrumppalAz adományt egy vagy több, a kormányhoz közel álló oligarcha fedezte. Magát az utazás költségeit a magyar kormány fizette. Ha ez igaz, akkor itt egy nagyon nagy disznóságról van szó. Így beavatkozni egy fontos és állítólag szövetséges ország elnökválasztási kampányába törvényellenes és egyben rettentő nagy hülyeség is. Aki ezt kitalálta, árt Magyarországnak és nem ért a nemzetközi kapcsolatokhoz. Gyerekkoromban azt mondtuk volna róla, hogy nagyokos. Azt hiszi, hogy bármit megtehet következmények nélkül.
Nem számítok arra, hogy a magyar kormánytól megtudjuk Orbán washingtoni és floridai látogatásának költségeit, különösképp a drága kenőpénzt, amit végső soron az időközben bűnösnek talált és egy esküdtszék által egyhangúlag elítélt Trump kaphatott. De talán vannak olyan élelmes újságírók vagy politikusok Budapesten, akik előbb-utóbb erről is új és megbízható információval jelentkeznek a nyilvánosság előtt.