Budapesten szombat délután tetőzhet a Duna, az árhullám csúcsa előtte a reggeli-délelőtti órákban Nagymarost érheti el, míg Esztergomnál pénteken délután-kora este vonult le a legnagyobb ár – mondta lapunknak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Míg csütörtökön 614 kilométer hosszan folyt a védekezés a Duna mentén, pénteken már 754 kilométeren. A védekezés súlypontja a Dunakanyar, de a Lajta mentén is komoly munka zajlik, illetve a Szigetközben az elhúzódó apadás okoz gondokat.
– Folyamatos, 24 órás megfigyelésre van szükség, ugyanis, bár Nagybajcsnál már megkezdődött az apadás, több helyen megjelent a fakadó víz, a buzgárok, ezek közül, hogy szakszóval mondjam, egyre többet fognak el szakembereink – magyarázta az OVF szóvivője. – Az árhullám tetőzésével közvetlenül érintett szakaszokon száz százalékban elkészültek a védművek, illetve megerősítésük, a várható vízszintnek megfelelően épültek meg az ideiglenes töltések, kerültek ki a homokzsákok, utóbbiakból több, mint 1,86 millió.
Komáromnál már tetőzött, Esztergomnál tetőzés közeli állapotban van a DunaA folyó mellett jelenleg valamivel több, mint ezer vízügyes dolgozik, rajtuk kívül a katasztrófavédelem és a honvédség is nagy számban képviselteti magát, pénteken hatezernél is több hivatásos dolgozott az árvízvédelmen, s szükség esetén még több szakembert is be tudnak vetni. Az önkéntesek számát Siklós Gabriella még megbecsülni sem tudta, ám információink szerint valamilyen formában – fizikai munka, fuvarozás, logisztika, élelmezés – több tízezren vesznek részt a munkában.
– Jelenleg nem tudunk olyan helyről, ahol az átlagosnál nagyobb lenne a veszélyhelyzet – állította a szóvivő, miután rákérdeztünk, a közel félszáz település közül, ahol árvízvédelmi munkák zajlanak, melyek tekinthetők kritikus pontnak.
– Most úgy tűnik, kitelepítésekre nem lesz szükség, s az árterekbe épült házakon kívül ingatlanokban sem okoz kárt az árvíz. Persze ettől még fennáll a veszélyhelyzet, hiszen igencsak komoly vízmennyiség halad lefelé a Dunán.
Méghozzá az Alpokban a közelmúltban leesett, s mostanra olvadásnak indult hó miatt a megszokottnál lassabban. Egy dunai árhullám átlagosan 5-8 nap alatt vonul át az országon, a mostani viszont ennél bizonyosan hosszabb lesz. Az árhullám teteje ugyan várhatóan kedd este, szerda hajnalban elhagyja az országot, ám mögötte a megszokottnál tovább fennállhat akár még a másodfokú készültségi szint.
– Ez komoly nehézséget okozhat a szakembereknek – mondta Siklós Gabriella. – A védrendszerek ugyanis sokáig tartós nyomás alá kerülnek. Tizenegy éve, az eddigi legnagyobb mért árvíz idején sokkal gyorsabban vonult le az ár. Ez a probléma a Lajtán is, ugyan a tetőzésnek vége, de nagyon lassú az apadás, már annak is örültek a szakemberek, hogy csütörtök este óta egy centit csökkent a mércénél. Amúgy az öreg vízügyesek állítják, ennyi vizet még sohasem láttak lejönni a Lajtán…
Az OVF szóvivője szerint a fővárostól délre várhatóan kisebb problémát fog okozni az árhullám, mint a Duna felső szakaszán.
– Az 1954-es nagy, jeges árvizet követően nagyon erős védelmi rendszert építettek ki, melynek magassága az akkori tetőzést egy méterrel meghaladja – magyarázta. – Ennek köszönhetően ez a Duna-szakasz sokkal védettebb, jellemzően csak az árterekbe épített házak esetében jelent gondot, mint például a bajai üdülőtelep, illetve Bátánál is akad egy partszakasz. De hozzá kell tenni, ezek a területek már egy kisebb áradás esetén is víz alá kerülnek, hiszen árterek.
Orbán Viktor gumicsizmája és a sosemvolt mobilgátak
- Eddig minden előrejelzés stimmel, a legmagasabb vízszintnél csak 1-2 centiméteres eltérést tapasztaltak, s előreláthatóan csütörtökig kell lehozni a meccset, akkor lehet szögre akasztani a gumicsizmát, vagyis még hat napot kell megcsinálni a kiemelt védekezésből – mondta a péntek reggeli árvízinfón Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt kérte a parlamenti képviselőktől, az önkéntesektől és a polgármesterektől, szervezzenek figyelőszolgálatot, folyamatosan járőrözzenek, ugyanis a védekezési szintet a hétvégén is fent kell tartani, ennek megfelelően az árvízvédelmi operatív törzs folyamatosan működik.
Újságírói kérdésre, miért nem épült fel Kismaroson, illetve Vácon a mobilgát, azt válaszolta: ezt a kérdést majd az árvíz után kell elővenni. Egyszerre amúgy mindent nem tudnak megépíteni, így a kérdésben a szakembereknek kell dönteniük. A mezőgazdaságban nem számít nagy károkra, mert a termés nagy részét betakarították, az ártérben épült házakban keletkezett kár pedig a biztosítók és a lakástulajdonosok dolga.
Orbán Viktor: Már 754 kilométeren védekezünk, a tervek szerint csütörtök dél körül akaszthatom szögre a gumicsizmámat– Semmi olyasmi nem fog történni, amit még ne láttunk volna, nincs olyan veszély, amit ne hárítottunk volna el már legalább egyszer – jelentette ki. – Miközben a helyzet komoly, nincs szükség semmilyen kapkodásra, ha mindenki a helyén marad a hétvégén, akkor nem lesz semmi baj.
„Jóval a tetőzés előtt befejeztük a munkálatokat. A fővédvonalon 9 méteres magasságig épültek ki a szükséges helyeken az ideiglenes gátak. A védművek kiegészítő megerősítését is elvégezték kollégáink a biztonság fokozása érdekében. A Fővárosi Csatornázási Művek figyelőszolgálata szüntelenül járja a gátakat, ha szükséges, készenléti egységeink azonnal bevethetők.” – közölte Karácsony Gergely főpolgármester pénteken. Szerinte eddig minden a terv szerint halad, de a neheze még csak most jön.
Kisoroszi már a nyitásra vár
– A mai tetőzést követően, várhatóan kedden, maximum szerdán tudunk nyitni – bizakodott pénteken Molnár Csaba, a külvilágtól már napok óta elzárt, a Szentendrei- sziget csúcsán lévő Kisoroszi polgármestere. Szerinte a település lakói nyugodtan viselik az elzártságot.
– Tűzoltóság, mentő és ügyeletes orvos is van a településen, hiszen ha vészhelyzet van, kintről hiába várnánk segítséget,
nem lehet minket megközelíteni. Épp pénteken kellett egy magas vérnyomásos beteget kiszállítani hajóval a településről, de már ő is megkapta a szükséges ellátást. Az óvoda, iskola, bölcsőde működik, a pedagógusok viszik a gyerekeket terepszemlére, a számukra ez a helyzet újdonság, ők még nem éltek meg itt ekkora vízszinten. – mesélte Molnár Csaba.
Eőry Dénes, Visegrád polgármestere elárulta, náluk nagy könnyebbség a három kilométeres mobilgát, ami egy több éves projekt eredménye. – Egész más módon kell védekezni, mint 2013-ban, akkor több százezer homokzsákra volt szükség, most elég volt pár ezer. A védmű első próbája most lesz, reméljük jól teljesít.
A Komárom közelében fekvő Dunaalmáson félő volt, hogy átszakadhat a gát, Makay Tibor polgármester tájékoztatása szerint azonban sikerült kialakítani úgynevezett ellentartó medencéket, amik megakadályozzák a gátszakadást. Így már a szivárgásokra kell figyelni. – 790 centiméteren tetőzött a víz, péntek délben már 785 volt, apadni kezdett, de szombat délig még olyan magas vízállásra számítunk, hogy teljesen megnyugodni még nem lehet, a gátak még nem tehermentesültek.
Baján keddre várják a tetőzést 923 centiméterrel, ami fél méterrel kisebb a 2013-ban mért legmagasabb értéknél. Nyirati Klára polgármester szerint a gát elkészült, a homokzsáktöltés is lezárult. – Csütörtökön ezer önkéntes segített, főiskolások, illetve nagy szerencsénk, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi kara pont Baján van, így ők egy hetet tudtak nekünk szinte szakmai gyakorlat keretében segíteni.
A településen két részről kellett kiköltöztetni az embereket, Dunafürdő és Pandúr-sziget érintett, ez körülbelül összesen 200 embert jelent. A legtöbben el is hagyták otthonukat, szerencsére volt hova menniük. Akik nem tudták megoldani, annak segítettünk,
az önkormányzat tulajdonában lévő ifjúsági szállót és evezős házat is rendelkezésre bocsájtottuk – mondta a Népszavának Nyirati Klára.
„A védekezés ma arra épül, hogy Orbán Viktor gumicsizmában kiáll a gátra, és ettől a víz apadni kezd”