A Népszavához is eljutott dokumentumban a két ország illetékes tárcavezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van az EU jogállamisági eszköztársának továbbfejlesztésére, mindenekelőtt a közösségi pénzügyi források odaítélésének és folyósításának a szigorítására.
A Vera Jourová bizottsági alelnöknek és Didier Reynders biztosnak címzett levelében a két skandináv ország EU-minisztere leszögezi: érdemes lenne megfontolni, hogy ezután ne csak a felzárkóztatási pénzeket, hanem az uniós támogatások legszélesebb körét — köztük például a mezőgazdaságnak jutó forrásokat is — tegyék függővé attól, hogy a tagállamok érvényesítik-e a a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat. Felvetik azt is, hogy az EU a jövőben a pénzek visszatartását a közös politikák szélesebb körére alkalmazhatná. A finn és a svéd kormány annak a mechanizmusnak a továbbfejlesztésére gondol, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos alapértékek megszegése esetén Brüsszel felfüggesszen kifizetéseket. A mechanizmust az EU pénzügyi rendelete tartalmazza, módosításához a kormányok és az Európai Parlament többségének a jóváhagyása szükséges.
Magyarországgal szemben az akadémiai szabadság, a menekültek és az LMBTQ-közösség jogainak megsértése miatt van érvényben ilyen szankció. A zárolt összeg 2,6 milliárd euró. Az uniós zsargonban horizontális feljogosító feltételnek nevezett költségvetési eszköz nem azonos a korrupció miatt elindított eljárással, amelynek keretében eddig 6,3 milliárd eurótól esett el az ország.
Újabb fizetési felszólítást küldött Magyarországnak az Európai Bizottság, már összesen 293 millió euróval tartozunkAz EP állásfoglalásban sürgeti az Orbán-kormányt, hogy vonja vissza az ukrán menekültek lakhatásának támogatására vonatkozó korlátozástA 27 tagállam Európa-ügyi minisztere keddi brüsszeli ülésén a jogállamiság érvényesüléséről is tárgyalni fog, ezúttal azonban nem egy-egy országot vesznek górcső alá, hanem általános vitát folytatnak. Az ülést soros elnökség nevében a magyar EU-miniszter, Bóka János vezeti, aki egy magas rangú EU diplomata tájékoztatása szerint „tisztességes közvetítőként” fog eljárni, nem a magyar álláspontot fogja képviselni vagy ismertetni. Az ülésre meghívást kapott a négy legfejlettebbnek ítélt nyugat-balkáni tagjelölt ország – Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia – tárcavezetője is, hogy a jogállamisággal kapcsolatos közösségi elvárásokról és saját országuk teljesítményéről cseréljen eszmét uniós kollégáival.
Ezzel kapcsolatban a finn-svéd közös levél megjegyzi: megfelelő eszközöket kell alkalmazni annak biztosítására, hogy a tagjelölt országok az EU-hoz való csatlakozásuk előtt és után is megfelelnek a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó szabályoknak.
A két skandináv kormány tesz egy oldalvágást a versenyképesség erősítését soros EU-elnöksége egyik legfontosabb feladatának tekintő Orbán-kormány felé, amikor leszögezi:
a versenyképesség erősítése nem lehetséges a tagállamok közötti bizalom nélkül.
„Ahhoz, hogy ez a bizalom fennmaradjon és megerősödjön, minden tagállamnak ragaszkodnia kell közös értékeinkhez, nevezetesen a jogállamisághoz, a demokráciához és az alapvető jogokhoz” – olvasható a levelükben.
