Júliusban jelentősen, az elmúlt év ugyanezen időszakában regisztráltat 13,9 százalékkal meghaladva, 636 700 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset – tette közzé friss számait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagbér ezzel párhuzamosan 438 400 forintra ugrott, ami 13,7 százalékos fejlődés. Az infláció és a most megismert adatok alapján a reáljövedelem 9,4 százalékkal nőtt, vagyis folytatódott az erőteljes bérkiáramlás. Közzétették a január és a július közötti bruttó átlagbért is, ami ebben az időszakban 635 000 forintra kúszott fel. A nettó jövedelem pedig - kedvezmények nélkül - ugyanebben az időszakban 422 300 forintot tett ki.
A júniusival szemben a júliusi bérstatisztika kifejezetten pozitív meglepetést hozott.
A közölt 13,9 százalékos növekedés érdemben meghaladja a piaci konszenzust – emelte ki kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ezek alapján pedig az mondható, hogy továbbra sincs érdemi lassulás a bérdinamikában, ugyanis a friss adat illeszkedik az idei év első felében látott átlaghoz. Egyelőre tehát az év második felére várt lemorzsolódásból nem látszódik semmi, a keresetek növekedési üteme továbbra is messze felülmúlja az év elejei várakozásokat. Az elemző szerint ennek egyik magyarázata, hogy a hazai munkaerőpiac nem enyhül, sőt, a korábbiaknál is feszítettebbé vált, válik.
A részleteket vizsgálva kiemelte, hogy a gyorsuló átlagbér-növekedést elsősorban a versenyszférában tapasztaltak okozták. A vállalkozások körében ugyanis az előző hónap „gyenge” adatát követően most 12,7 százalék volt a bővülési ütem. A szektorban a medián kereset még nagyobb mértékben ugrott meg az előző hónaphoz képest. Ezek alapján úgy tűnik, hogy elsősorban az alacsonyabb keresetűek körében volt jelentősebb fizetésemelési nyomás. Tovább árnyalja a képet az ágazatok szerinti vizsgálat. Itt azt látható, hogy elsősorban a bányászat és a vízellátás, hulladékgazdálkodás területén nőtt jelentősen a bér. (Előbbi szektorban 22, míg utóbbinál 18 százalékos növekedést regisztrált a KSH.) Itt azonban inkább egyszeri kifizetések állhatnak a folyamatok mögött, ugyanis a létszámadatok változása nem igazán indokolna ekkora ugrást. Továbbra is átlag feletti a fizetésnövekedési ütem az állami és a non-profit szférában. Ugyanakkor mindkét szegmensben lassult a fejlődési dinamika. Előbbi szektorban 17,5 százalékra, a non-profit szférában pedig 15,8 százalékra fékeződött.
Virovácz felhívta a figyelmet arra, hogy a reálkeresetek növekedési üteme magas szinten 9,4 százalékon áll.
Az év egészében így akár 9 százalékot is megközelítő lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022. évihez képest szűk 6 százalékkal lenne magasabb az átlagjövedelem vásárlóereje. E szerint pedig még mindig csupán bérfelzárkózásnak lehetne nevezni az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében.
Három év múlva itt a 400 000 forintos minimálbér?
A mostani friss adatok arra is alkalmat adnak, hogy az idő közben megismert információk alapján a minimálbér tárgyalások korábbiaknál valószínűbb eredményeire, egészen pontosan a kormány eddigieknél jobban körvonalazható terveire is következtessünk. Különösen annak fényében, hogy a kabinet képviselői a múlt heti egyeztetéseken egy kormányrendelet-tervezetben az elvárásaikat és némi tényadatot is ismertettek. A megbeszéléseken azt jelezték, hogy terveik szerint a minimálbérnek a „rendszeres átlagbér” 50 százalékát kell érnie, amihez hozzátették, hogy most 44,6 százalékon állunk. A célszám elérését – hírek szerint – 2027-re tűzték ki. Ha a most megismert friss adatokból indulunk ki, és az elmúlt tíz év, mintegy 10 százalékos átlagbér fejlődési ütemét igazodási pontnak tekintjük, akkor a kabinet elvárásai alapján nagyon komoly minimálbér növekedésnek kellene kirajzolódnia a 2027-ig tartó időszakban. (Ehhez azt meg kell jegyezni, hogy a kormány által jelzett rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkereset júliusban 602 200 forint, míg ugyanennek az értéke 1-7. hóban, a Népszava kalkulációi szerint 594 157 forint volt.) Az általunk számoltak, és a kabinet idő közben közölt adatai és "elvárásai" alapján a rendszeres átlagbér 2027-re tehát valamivel 790 000 forint fölé kúszna. Mindez pedig azt jelentené, hogy a minimálbér a jelzett ciklus végére alig maradna el a 400 000 forinttól. Ha ezt vesszük figyelembe, illetve azt, hogy a felzárkóztatásnak a jelzett az időszakban jövőre kellene a legnagyobb arányúnak lennie – miután a bérdinamika vélhetően a következő években azért laposabbá válik –, akkor abból az körvonalazódik, hogy a kabinet elvárásai szerint a jövő évi minimálbérnek el kellene érnie a 300 000 forintot, az idei 266 800 forinttal szemben. Szomorú tény, hogy a gazdaság teljesítménye ekkora növekedést egyáltalán nem tükröz.
