Az ülésen elnöklő Bóka János tárcavezető bemutatta a magyar EU elnökség programját, amelyből majdnem mindenki hiányolta Ukrajna támogatását. Egy brüsszeli forrásunk szerint jó pár tagállam támogatta a finn-svéd kezdeményezést, amely megfontolásra ajánlja a közösségi támogatásoknak a jelenleginél kiterjedtebb összekapcsolását a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásával.
A magyar EU elnökségi program ismertetését követő nyilvános tanácskozáson valamennyi felszólaló méltatta, hogy a decemberig tartó időszakban Magyarország a kormányközi EU-Tanács élén a közösség versenyképességének és védelmi képességeinek az erősítésén, az illegális migráció megfékezésén, valamint a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának az előmozdításán fog dolgozni. A tárcavezetők túlnyomó többsége ugyanakkor hiányolta, hogy a programban nem esik szó az orosz agresszió áldozatául esett Ukrajna támogatásáról.
A legerőteljesebb kritikát a cseh, a svéd és az ír hozzászóló, illetve a balti országok képviselői fogalmazták meg. – Európa számára létkérdés Ukrajna mindennemű támogatása, ezért figyelemre méltónak találom, hogy nem szerepel az elnökség kiemelt céljai között fogalmazott Jessica Rosencrantz svéd miniszter. Dace Melbarde lett külügyi államtitkár elfogadhatatlannak minősítette, hogy az ukrajnai háború háttérbe szorul az elnökség napirendjén. Hozzájuk hasonlóan sokan kiemelték, hogy az orosz agresszió áldozatául esett ország megsegítése továbbra is az Unió első számú prioritása marad. Ezzel kapcsolatban legalább négyen kifogásolták, hogy Budapest blokkolja a Kijevnek fegyvereket szállító tagállamoknak járó kifizetéseket az Európai Békekeret nevű pénzügyi alapból. — Mikor fogják jóváhagyni az ezzel kapcsolatos döntéseket? — tette fel a kérdést Simonas Satunas litván miniszter-helyettes.
Bóka János sajtótájékoztatóján a Népszava kérdésére azt mondta, hogy a közeljövőben két nagyköveti ülésen is napirendre fogják tűzni Ukrajna pénzügyi és energetikai támogatását, ami szerinte annak a jele, hogy a magyar elnökség figyelembe veszi a tanácskozáson elhangzott kritikát.
A miniszteri eszmecserén több résztvevő jelezte, hogy a soros EU-elnöknek tisztességes közvetítőként és a tagállamok közötti őszinte együttműködés szellemében kell eljárnia. Finom utalás volt ez Orbán Viktor júliusi „békemissziójára”, amikor a miniszterelnök az európai partnerekkel történt egyeztetés nélkül, de az Unió képviseletében ült tárgyalóasztalhoz az orosz és a kínai elnökkel. – Olyan soros elnökre van szükségünk, aki konstruktívan beszél és cselekszik – figyelmeztetett a svéd miniszter.
Ursula von der Leyen szerint értelmetlen volt Orbán Viktor moszkvai útja, hatalmas tapsot kapott a kijelentésértAz Orbán-kormány mentességet akar kérni az EU-s menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alólA jogállamiság általános helyzetéről szóló eszmecserén a résztvevők többsége rámutatott: az uniós értékek tiszteletben tartása az EU működésének alapja és kulcsfontosságú a belső piacot megalapozó kölcsönös bizalom fenntartásához is. Fernando Sampedro Marcos spanyol államtitkár javasolta, hogy a következő hónapokban tartsanak vitát a magyarországi jogállamiság helyzetéről a 7. cikkelyes eljárás keretében, ami egyébként nem szerepel a magyar uniós elnökség prioritásai között. Néhány tagállam — például Dánia, Írország, Németország és a balti államok képviselője — támogatásáról biztosította a lapunk által ismertetett finn és svéd javaslatot, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e a közösségi pénzügyi források szélesebb körének odaítélését függővé tenni egy-egy tagország demokratikus teljesítményétől.
A finn és a svéd kormány azt javasolja, hogy a mezőgazdasági kifizetéseket is zárolják a jogállamiság elveit sértő EU-tagországok előtt