A jegybanki elemzők ugyanis a magyar gazdaság idei várható növekedését 1-1,8 százalékra vették vissza, míg jövőre is csupán 2,6-3,6 százalékos fejlődést valószínűsítenek. Az MNB több ok miatt is csökkentette magyar gazdaság bővülésére adott prognózisát. Markáns elem, hogy minden elemzői várakozást alulmúltak az idei első féléves tényadatok – fejtette ki Balatoni András, a jegybank igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A korábban vártnál lassabb idei előrelépés mögött egyszerre húzódik meg a mezőgazdaság vártnál gyengébb teljesítménye - amit az aszállyal magyaráznak -, és a nagyon gyenge külső konjunktúrával összefüggésben csökkenő ipari termelés. A nagy szárazság az idei gazdasági növekedést legalább fél százalékponttal, de akár egy százalékkal is mérsékelheti. Az legalább jó hír, hogy a gyenge idei első félév után fokozatosan élénkül a gazdaság és a szerkezetét tekintve kiegyensúlyozottabbá válik, vagyis egyre több ágazat kapcsol növekedésbe.
A felhasználási oldalon a lakossági fogyasztással a jegybank elemzői ugyan nem elégedettek, de nem is elégedetlenek. A háztartások fogyasztása ugyanis 4,2 százalékkal bővült az idei második negyedévben, igaz ez a többlet nem a hazai kiskereskedelmi forgalomban jelent meg. Az MNB így megvizsgálta a magyarok külföldi költéseit is és 2019-es adatokhoz összevetve az derült ki, hogy arányaiban még csökkent is a határon túli vásárlások aránya.
A magyar gazdaság egyik nagy erőssége, hogy a gyenge konjunktúra ellenére a foglalkoztatás történelmi csúcson van. Az MNB elemzői szerint az idén a bruttó átlagkereset 12,8-13,2 százalékkal emelkedhet, míg jövőre 7,5-8,6 százalékos béremelkedéssel számolnak, Mindez azt jelenti, hogy a reáljövedelmek idén 5,7-6,1 százalékkal, jövőre pedig 2,6-3,8 százalékkal növekedhetnek. Utóbbi még mindig jelentős, ám jóval kiegyensúlyozottabb fejlődés az ideivel összevetve.
Az inflációt illetően nagyon nagy meglepetés nem látnak az jegybank szakértői. Az augusztusi 3,4 százalék után, szeptemberre 3,1 százalékos árindexet várnak, majd a bázishatások miatt októbertől ismét emelkedik az infláció és az év végére 4 százalék felett tetőzik – mondta Balatoni András. A jegybank a prezentációjában a pénzromlás ütemét decemberre 4,2 százalékra tette. E szerint az infláció második hulláma alacsonyabban tetőzik majd a korábban várnál a már említett lassabb gazdasági és mérsékeltebb fogyasztásnövekedés miatt. Az MNB a 2025-ös inflációs előrejelzését 0,2 százalékkal megemelte a – tranzakciós adó emelése miatt – így azt most 2,7-3,6 százalék közé várják.
„Az egész Orbán-kormányban nincs olyan ember, akinek bármi terve lenne a magyar gazdaság problémáinak a megoldására”Az Orbán-kormány egyszerre akarja a költségvetési hiányt csökkenteni és a választásokra készülve a kiadásokat növelniMatolcsy György: A magyar kormány gazdaságpolitikája egy döglött ló, amiről azonnal le kellene szállni