Teljes fordulatra lenne szükség a gazdaságpolitikában, mert megint utat tévesztett az ország. Ez a folyamat 2021-ben kezdődött és azóta is tart - mondta a 62. Közgazdász Vándorgyűlés megnyitóbeszédében Matolcsy György.
Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség ideértve a gazdaságfejlesztést, a versenyképességet és az államháztartást is. Nem kellemes a jegybank elnökének a kormány gazdaságpolitikájával szemben kritikus szavakat megfogalmaznia, de nem volt az 2022 decemberében sem - folytatta -, amikor a Gazdasági Bizottságban sokadszorra bírálta a kormány inflációgerjesztő politikáját. Akkor az MNB elnöke kifogásolta a kormány által bevezetett árstopokat, amitől a pénzromlás ütemének mérséklődését remélték, ennek ellenére többlet áremelkedést vitt a gazdaságba. Sokan akkor ezt a vitát úgy interpretálták, hogy a jegybank a fékre, a kormány pedig a gázra lépett.
Ma már látszik, ebből „gáz lett, nagyon nagy gáz”
- fogalmazott Matolcsy. Ez a történet is azt igazolja, hogy a magyar gazdaság utat tévesztett. „Egyik megálló sem lesz jó, annak aki rossz vonatra száll”, mégpedig a magyar gazdaságpolitika rossz vonatra szállt fel. Ezt követően egy Orbán Viktortól vett „dakota” idézettel is fűszerezte helyzetértékelését, mely szerint „ha döglött lóra ülsz és ezt észreveszed, akkor azonnal szállj le”.
Matolcsy szerint
a Magyarországnak két veszélyes ellenfele van, az egyik az eladósodás, a magyar államadósság, a másik az infláció.
Ezt figyelembe véve szerinte komoly hiba, hogy a kabinet 2021 után elengedte az államháztartás hiányát. A másik kulcsfontosságú baklövésként nevezte meg, hogy a kormány nem csatlakozott az MNB által vitt antiinflációs politikához. Ez a küzdelem az MNB első számú törvényi kötelezettsége, ezért nem érdemes a jegybankot emiatt „Küklopsz-üzemmódúnak” nevezni, ahogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bírálatában kifejezte. Ha a jegybank nem lépne fel az pénzromlás emelkedő üteme ellen az a jegybanktörvény megszegése lenne – mondta.
Világosan látható, hogy az elmúlt években Magyarország uniós felzárkózása megállt, sőt visszájára fordult. Magyarország 2019-ben még az Unió 20. legfejlettebb állama volt, ami nem fényes eredmény, de 2023 végére a 23. helyre csúsztunk vissza. Ami méginkább szomorú, hogy ezzel párhuzamosan a leggyengébb uniós államok kezdnek felzárkózni a magyar fejlettségre. A hibás 2021-es gazdaságpolitika fordulat következtében veszített Magyarország az unión belüli pozícióiból. A Covid utáni újraindulás még jól sikerült 2020-2021-ben, a negatív fordulatot éppen ezért teszi 2021-re az MNB elnöke. Véleménye szerint
ugyanis ekkor kezdett a kormány erőltetett gazdasági növekedésbe, költekezésekbe.
Matolcsy szerint a kormány 2021-ben elfogadta azt a hibás érvelést, hogy magas infláció jót tesz a költségvetési bevételeknek, azt gondoltak, hogy magasabbak árak révén beszedett adóbevételek helyreteszik a költségvetést. A lakosság azonban nem tudott fogyasztani, a tartalékaikat felélték, ezért most hibás a kormány azon álláspontja is, hogy a növekvő reálbérekből automatikus fogyasztás lesz. A bérek valóban emelkedtek, de a nyugdíjak és más szociális transzferek reálértéke nem, vagy nem nőtt jelentősen, így a lakossági jövedelembővülése valójában nem is volt olyan erőteljes, hogy az elhozhatta volna a kormány által régóta várt fogyasztásbővülést, és vele a gazdasági fellendülést. Matolcsy szerint így „ez egy középosztály-ellenes gazdasági fordulat volt”.
Az MNB elnöke szerint nem volt reális az az Orbán Viktor miniszterelnök által 2019-ben megfogalmazott cél, hogy 2030-ra az EU öt legfejlettebb országa közé kerüljünk, pontosan ezért nincs jelenleg jövőképe Magyarországnak.
Nem leszünk gazdagok a külföldi beruházásoktól
– fogalmazott meg újabb bíráltatott a kormány autó- és akkuipari beruházásai kapcsán Matolcsy – ezek ugyanis a nemzeti jövedelmet kevésbé növelik.
Nagy Márton kínai hitelekről tárgyalt PekingbenÚjra dobogós helyen a magyar gazdaság, nálunk van az egész EU harmadik legmagasabb inflációjaNem a termelésben van a profit, hanem az értékesítésben és a fejlesztésben. A tudásintenzív ágazatokban háromszor nagyobb a megtermelt GDP – a hozzáadott érték – mint a feldolgozóiparban.
Matolcsy szerint elfogadhatatlan az államháztartás magas hiánya, azért vissza kell térni az egyensúlyi növekedéshez. Ennek első lépése az egyensúly megteremtése, vagyis az államháztartási hiány csökkentése. A rendelkezésre álló pénzügyi források újraosztásra elodázhatatlan. Új otthonteremtési programot sürgetett, évi 30-35 ezer új lakással. A kormány által erőltetett újraiparosítás, helyett a szolgálattó szektor fejlesztésében látja az előrelépés lehetőségét, ezért javasolja, hogy Budapestet 2040-re pénzügyi központtá tegye a kabinet.
Minden tőkét, amit ma a kormány a külföldi tőke behozatalára fordít, azt a tudásfejlesztésre (oktatásra) és magyar tulajdonú technológiák fejlesztésre kell fordítani.
Mindenki ezt csinálta korábban, aki ma sikeres – fogalmazott Matolcsy.
Marad az alapkamat, de az MNB-be esetleg visszatérő Nagy Mártonnal vége lehet a kemény antiinflációs hozzáállásnakKisebb növekedést vár az OTP
Az idei évre a magyar kormány 4 százalékos gazdasági növekedést remélt, ennek ma már a felét sem látják megalapozottnak az elemzők. Így legutóbb az OTP Bank csökkentett a magyar gazdaságra adott prognózisán. A hitelintézet erre az évre a kedvezőtlen második negyedéves GDP adatok láttán már csak 1,5 százalékos gazdasági növekedést lát megalapozottnak, 2025-re pedig a korábbi 3,5 százalékkal szemben már csak 2,8 százalékos fejlődést valószínűsít.
