A szaksajtó ingerküszöbét is alig elérő hírt tett közzé a Mol múlt pénteken este. Eszerint a magyar cégcsoport az azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Deepwater Gunashli (ACG) olajmező 2020-ban megvásárolt 9,57 százalékának birtokosaként, ottani társtulajdonosaival, így a brit BP-vel, valamint az azeri állam kezében lévő Socarral, megállapodott az olajkészletek felett talált gáz elosztásáról. Erről pontos adatokat nem közöltek, de az Erste hétfői becslései szerint a Molra 2025 után egy évtizedig körülbelül évi 4-5 milliárd köbméter jut.
A közlemény későbbi fordulata, miszerint „emellett Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója és Rovshan Najaf, a Socar elnöke szándéknyilatkozatot írt alá Bakuban” további, közös szénhidrogén-kutatási lehetőségek feltárásáról, még inkább észrevétlen maradt.
Pedig, kutatásaink szerint, azóta, hogy Hernádi Zsoltot, Zágrábban, az INA nevű horvát energiacsoport irányításának 2009-es átvétele ügyében, kenőpénzek kifizetésével megvádolták, aminek kapcsán 2021-ben, jogerősen, két év letöltendő börtönbüntetésre is ítélték, ez lehet a cégvezér első, hivatalosan bejelentett, külföldi útja. Bár az elmúlt másfél évtized során a Mol és Hernádi Zsolt mindvégig, mindennemű vádat, következetesen tagadott, a cégvezér, jogászai tanácsára, eddig nem ment külföldre.
Ez alól azért akadhattak kivételek: a régi Origo 2015-ben bécsi tárgyalásokról kapott fülest, az egykori Népszabadság pedig a horvát ügyekhez kapcsolódó nemzetközi eljárások miatti, külön engedélyezett utakról értesült. Bár ez idő alatt az EU területén való megjelenését a horvát szervek által fenntartott európai elfogatóparancs akadályozta, 2016-ból és 2017-ből is találtunk fotót, amelyen a cégvezér a dunaszerdahelyi Mol Arénában a helyi FC DAC futballcsapat VIP-páholyában drukkol. Az Interpol nemzetközi körözési listáján pedig az üzletember arcképe hol felbukkant, hol eltűnt és a kapcsolódó értesülések ez után is szórtak. (Azerbajdzsán egyébként Interpol-tag.) Egy biztos: bár Hernádi Zsolt láthatólag nem jelent meg leülni a rá kiszabott zágrábi börtönbüntetést, az Interpol nyilvános körözési listáján jelenleg nem szerepel. Ehhez képest viszont Hernádi Zsolt és a Mol mindeddig nem adta tanújelét annak, hogy a külföldi utak mellőzését immár okafogyottnak tekintenék.
Sajátos módon egyébként az MTI archívumában Hernádi Zsolt mostanit megelőző, utolsó, hivatalos, külföldi látogatásaként épp az INA irányításátvételéről szóló, 15 évvel ezelőtti hírt leltük fel.
Azt megelőzően ugyanakkor a Mol-vezér, gyakorta a hivatalos kormánydelegáció tagjaként, rendszeresen járt külföldre. Így 2006 márciusában, szeptemberében, illetve 2007 februárjában, Moszkvában, az orosz állami Gazprom vezetőjével – júniusban Szentpéterváron vezérhelyettesével –, gázügyekről egyeztetett. Göncz Kinga akkori külügyminisztert 2007 májusában Bakuba, júniusában Katarba, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt 2007 februárjában nyugat-balkáni körútra, 2009 elején pedig úgyszintén Katarba kísérte el. A mostani, azerbajdzsáni megjelenés azért is fura, mert Hernádi Zsolt ezt megelőzően számos, ennél fajsúlyosabb külföldi eseményen sem jelent meg, legyen szó akár az ACG-részesedés 2019-es megvásárlásáról. De nevét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter küldöttségének tagjai között sem leltük fel. Bár az elmúlt másfél évtized során többen felvetették, hogy miként irányítható egy, főként határainkon túl tevékenykedő cégcsoport, ha annak vezetője nem megy külföldre, olyan elemzés mindmáig nem látott napvilágot, hogy az elnök-vezérigazgató utazási kötöttségei érdemben rontanák az egyre nyereségesebb Mol helyzetét. Maga Hernádi Zsolt, ha az ügyről kérdezik, általában, megindultan, úgy fogalmaz, hogy a magyar tájak is szépek.
Kapcsolódó megkeresésünkre az olajcégtől annyit közöltek, hogy „a Mol-csoport és annak elnök-vezérigazgatója minden esetben betart minden jogszabályt”. (Ellenkező feltevést mi se fogalmaztunk meg.) E-mailes kérdéseinkre lapzártánkig sem Azerbajdzsán magyarországi nagykövetségétől, sem az Uskok nevű horvát ügyészségtől, sem a zágrábi Legfelsőbb Bíróságtól, sem az Interpoltól nem kaptunk választ.
„Másfél éve én is azt látom, hogy több a lukfoltozás” – Élesen bírálta a magyar gazdaságpolitikát Hernádi ZsoltHernádi Zsolt a Magyarországon egykor állomásozó szovjet csapatokhoz hasonlította az Orbán-kormány különadóitHernádi Zsoltot minden más testület felmentette
A bakui látogatás időzítése azért fura, mert a Mol-vezér zágrábi büntetőügyével kapcsolatos álláspontok az elmúlt évek során nem változtak. A korrupciós vizsgálatokra szakosodott Uskok 2011 óta rendszeresen kérte Magyarországtól Hernádi Zsolt kiadatását. A hazai hatóságok, többek között a cégvezér tíz évvel ezelőtti, magyarországi, jogerős bírósági felmentésére hivatkozva, a kiadatást megtagadták. A hazai perben az INA-val kapcsolatos horvát vádakat a Mol korábbi jogásza képviselte, mondhatni, sikertelenül. Bár Hernádi Zsolt védői ezután arra hivatkozva támadták a zágrábi eljárást, hogy egy jogerős döntés másutt sem bírálható felül, a zágrábi testületek ezt figyelmen kívül hagyva szabtak letöltendő börtönbüntetést Hernádi Zsoltra. A kenőpénzt úgymond elfogadó Ivo Sanader akkori kormányfő pedig emiatt máig a remetineci börtönben ül. A Mol álláspontját ugyanakkor más, egybevágó, úgynevezett választott bírósági ítéletek is alátámasztják. Legutóbb két éve a washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja mondta ki, hogy Hernádi Zsolt az ügyben nem követett el semminemű bűncselekményt.
