- „Másfél éve én is azt látom, hogy több a lukfoltozás” – Élesen bírálta a magyar gazdaságpolitikát Hernádi Zsolt

Ismét erőteljesen bírálta a magyar gazdaságpolitikát, főleg a különadókat és a kiszámíthatatlanságot Hernádi Zsolt. A Mol vezére pénteken az MCC Feszt nagyszínpadán fejtette ki, hogy a magyar iparpolitika diszfunkcionálisan működik, ez pedig szerinte a beruházásokat is érezhetően vissza fogja vetni – derül ki a 444 tudósításából.

„Nem biztos, hogy ez kellő súllyal van meg a döntéshozók fejében. A különadók és a szabályozói bizonytalanság miatt a beruházások csökkenését fogjuk látni. Az egyik első, amit egy beruházó megnéz, a szabályozói kiszámíthatóság. Persze, négy éve havária van, de nem mindegy, hogy utána mit csinálunk, és meddig hivatkozunk erre a haváriára” – jelentette ki. Hernádi hozzátette,

Rónai Egon azzal kapcsolatos kérdésére, hogy ehhez a nyilvános kritikához a Mol ereje ad-e az energiavállalat vezetőjének biztonságot, vagy mekkora bátorság kell ehhez Magyarországon, Hernádi kijelentette, ez már nemcsak a Molról szól, hanem a tágabb gazdaság- és iparpolitikáról, „ezért emelte fel az aggódó hangját”. Mint mondta, a kritikáit már többször elmondta Orbán Viktornak és Nagy Mártonnak is, de a mostanira egyelőre nem kapott nem nyilvánosan sem választ. Ezzel együtt szerinte valószínűleg odafigyelnek rá, önkorrekciónak gondolja azt is, hogy az állami vállalatoknál költségcsökkentést rendeltek el. „Nem biztos, hogy ez a tökéletes válasz, de fontos, hogy a begyűjtött pénz elköltésére odafigyeljenek” – fűzte hozzá.

Hernádi beszélt arról is, meglepte, hogy a Lukoil ukrajnai olajszállítása leállt, miután az orosz vállalatot feltették az ukrán szankciós listára. Kiemelte, folyamatosak a tárgyalások, hogy folytatódjon a szállítás. Ezzel együtt szerinte nincs ok a pánikra. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, hogy az ukrán döntés miatt szeptemberre üzemanyaghiány lehet Magyarországon, Hernádi Zsolt szerint az ukrán tranzit felfüggesztése miatt ez nem várható.

– közölte. Hangsúlyozta, hogy Magyarország többszörösen kiszolgáltatott: a déli Adria-vezeték kapacitás nem elég a magyar, a szlovák és a cseh finomítói igények együttes kielégítésére, a horvátok pedig a háborúban keményen megemelték a szállítási díjat (Hernádi szerint az európai benchmark ár 4,5-5-szörösére), és nem adtak hosszú távú szerződést. „Bármikor megcsinálhatják, hogy karbantartásra hivatkozva leállítják a szállítást” – jelentette ki. Szerinte a magyar tárgyalási pozíciókat nem rontja, hogy ő nem léphet be Horvátországba, ahol őt egy – mások által kétséges megalapozottságúnak tartott, de jogerős – börtönbüntetésre ítélték.

– kérdezett vissza Hernádi többször is arra, hogy hány százalékkal sikerült idáig leválnia Magyarországnak és az általa vezetett vállalatnak az orosz energiaimportról Azt állította, hogy korábban volt szóbeli nyugati ígéret arra, hogy beszállhatnak az átállási költségekbe, de „jogilag behatható ígéret nagyon kevés szokott lenni. Az EU végül semmilyen összeggel nem járul hozzá az átálláshoz”.

Az MTI összefoglalója szerint Hernádi arról is beszélt, szerinte

• nem lehet végrehajtani azt a döntést, hogy 2035 után ne készüljenek autók belsőégésű motorral. Nincs elég alapanyag az akkumulátorok gyártásához, a villamos hálózat sem bírja a terhelést és az emberek sem akarnak ilyen mértékben autót cseréni.

• az italospalackok kötelező visszaváltása be fog állni, még csak egy hónap telt el az indulás óta, csak az automatákra eddig 50 milliárd forintot költöttek, a rendszer csak évek múlva termel majd nyereséget.

• a magyar felsőoktatás a régi modellben a hallgatók számának növelésében volt érdekelt, ezért a színvonal „nem felfelé ment”, az egyetemek új működési modellje a felzárkóztatást szolgálja, mert versenyhelyzetet teremt és célelvárások jelentek meg.