Egy katolikus pap is lehet meleg, ahogy egy politikus, országgyűlési képviselő, miniszter vagy államtitkár is. Vagyis eddig lehetett úgy, hogy a szexuális orientációja nem volt a politikai karrier akadálya, még a jobboldalon sem. A kormányban persze régóta tudják mindenkiről, aki érintett, de az egész helyzetet, amelyben – ha hihetünk a Szabad Európa kormányközeli forrásának – Orbán Viktorban egyáltalán felmerülhet, hogy valaki emiatt „támadható”, és ezt megelőzendő inkább „diszkrét formában” elő kellene bújnia, ők teremtették meg. A független transzjogi aktivista szerint a kényszerített előbújással sok baj lenne, ezt nem lehet utasításra, még „diszkrét formában” sem, megkövetelni.
Bese Gergő melegbotránya, bármilyen szándékkal is került a nyilvánosság elé, mindenkinek ártott. A társadalomnak, a politikának, a központi szereplőjének és nem utolsósorban a katolikus egyháznak. A Bese-ügy nemcsak abból a szempontból vérzik, hogy a Karmelitát is megáldó katolikus pap a hivatásától nem teljesen függetlenül tett szert jelentős ingatlanvagyonra, hanem az LMBTQ-közösség tagjaként, politikai kapcsolatai révén anyagi támogatásért cserébe részt vett abban a lejárató propagandában, amelyet a kormány már évek óta folytat az LMBTQ-közösség ellen. Az persze felvethet morális kérdéseket is, hogyan tud valaki így reggel a tükörbe belenézni, de még inkább elgondolkodtató, hogy bocsánatkérést mi, az LMBTQ-közösség tagjai nem hallottunk tőle. Érdekes módon egyedül Beer Miklós nyugalmazott püspök kért bocsánatot, és vállalta a katolikus egyház közös felelősségét. Besét a megafonos nagy seprű megpróbálta gyorsan beseperni a szőnyeg alá.
Ennek az ügynek azonban a kormánypárt háza táján akkora füstje lett, hogy még a százmilliókkal kitömött propagandagépezet sem tudta elnyelni a magyar társadalomra is rászálló nyomasztó bűzt.
A Szabad Európa írta meg e héten, hogy „bennfentes információk szerint” a kormányfő azt várná el a kormánypárt környezetének saját nemükhöz vonzódó tagjaitól, „valamilyen diszkrét formában közöljék szexuális orientációjukat, hogy a későbbiekben emiatt már ne legyenek támadhatók”. Akkor most én transzneműként fel is lélegezhetnék, ugyanis a kérés csak a saját nemükhöz vonzódóknak szólt, tehát én transznemű nőként és heteroszexuálisként nyugodtan lehetnék akár államtitkár is. Azért mégse, mert a kormányfő már többször nyilatkozta azt, hogy „mi a gendert nem is értjük”. De a nem- és névváltást ellehetetlenítjük, az egészségügyi szolgáltatásokat nem biztosítjuk az érintetteknek, hogy ők se érezhessék magukat annyira jól.
Akár negyven országgyűlési képviselőjét is lecserélheti Orbán Viktor, aki diszkrét coming outokat vár a fideszesektől a Bese-ügy utánEnnek a kormánynak, amelyik „nem érti a gendert”, arról most feleslegesen tartanék kiselőadást, hogy mit jelent az a fogalom, hogy kényszerített előbújás. Ennek kijelentése és elvárása a kormányfő részéről (ha valóban történt a háttérben ilyen) nem pusztán etikai normákat, hanem személyiségi jogokat sért, az uniós adatvédelmi előírásokba (GDPR) súlyosan ütköző magatartást takarja.
Szigorúan védett személyi adat
Amikor egy LMBTQ-közösséghez tartozó ember felvállalja a szexuális orientációját vagy nemi identitását, akkor előbújik (coming outol), mert a titkolózás annyira nyomasztó már mentálisan, hogy ezzel a teherrel nem tud, nem akar együtt élni. Sokan azonban az életük különböző szakaszában teszik ezt meg, és van, aki sohasem.
Az előbújás kizárólag az érintett kezdeményezésével történhet meg, csak saját bevallásával, elmondásával, saját szándékából, és csak azoknak, akiknek az érintett azt tudomására akarja hozni.
A szexuális orientáció és nemi identitás ugyanis egy embernek a legszigorúbban védett, különleges személyi adatai közé tartozik. Ha valakinek tudomására jut egy másik emberről ilyen adat és azt továbbadja, kiadja vagy felszólításra kikényszeríti az előbújást, súlyos adatvédelmi sérelmet okoz. Ezt a cselekményt nevezzük kényszerített előbújásnak, amely az erről folyó pszichológiai kutatások szerint az elszenvedőjének súlyos stresszt és komoly mentális problémákat okozhat.
A Fidesz–KDNP soraiban nem tűrünk tovább melegeket, üzeni állítólag a kormányfő a „bennfentes informátorán” keresztül, de arról nem tudunk semmit, hogy ha Pintér Sándor nyugállományú vezérezredes parancsára elhangzik, „lépjen ki a sorból, aki buzi!”, a kilépettekkel mi fog történni.
Legfeljebb elképzelhetjük, hogy Semjén Zsolt majd gondoskodik valamiféle, talán az MCC egyik titkos vidéki bázisán megtartott konverziós terápiájukról (a konverziós terápiákat egyre több ország tiltja be), ami „kineveli” majd belőlük ezt a hajlamot. Esetleg valamilyen egzotikus helyre kapnak azonnali diplomáciai megbízatást, de indulás előtt a csatornaereszek gravitációs sajátosságairól is el kellene végezniük egy gyorstalpaló tanfolyamot.
Nem lehet ráíratni másra
Az a jó hírem mindenképpen megvan ezeknek a talán napóleoni sorsra váró kormánypárti politikusoknak, hogy a magyar LMBTQ-közösség nagyon szívesen látja őket (is). Mi nem vagyunk kirekesztők, mi értjük a „gendert”, s értjük azt is, ha valaki a saját neméhez vonzódik. Tényleg annyira nehéz helyzet lehet ez most nekik, hiszen eddig megfelelt a kormánynak a munkájuk, nem jelentett ebben hátrányt sem a szexuális orientációjuk, sem a nemi identitásuk, közben még azt is el tudták fogadni, hogy a propaganda az ő közösségüket támadja, de magukat még ettől is védve hihették, akárcsak Bese Gergő, aki naivan bízott befolyásos kapcsolatrendszerében, hogy az nem fogja őt kiadni.
Csakhogy ez az eset nem olyan lesz, ha lesz, mint a vagyonbevallásuk, amit rá lehet íratni az asszonyra meg a gyerekre meg a nagymamára.
A szexuális orientációja és a nemi identitása mindenkinek a sajátja. Akkor tud valaki egészségesen és boldogan élni, ha azt nyitottan fel tudja vállalni, akár a parlament folyosóit koptatja, akár egy magánlakásba indul bulizni.
Havasi Bertalan azóta az ATV kérdésére reagálva kifejtette, az egész híresztelés, amit a coming outtal kapcsolatban írtak, „fake news” és „marhaság”. Persze, mit is mondhatna a sajtófőnök? Igen, hölgyeim és uraim, a kormány súlyosan sérteni készül alapvető adatvédelmi szabályokat meg személyiségi, sőt emberi jogokat, és a híresztelés igaz?
Mi „kitesszük a melegeket a pártból?”. Talán ilyet még a Mi Hazánk sem kockáztatna meg nyíltan kijelenteni.
Az biztosan látszik, hogy a 2017-2018 táján külföldről importált antigender és LMBTQ-ellenes jobboldali propaganda kezd ráomlani a kormányra. Nem nagyon tudnak ezzel mit kezdeni, mert egyrészt ugye „nem is értik” az egészet, másrészt melegnek lenni (egy nem propaganda irányította országban, társadalomban) már nagyon régóta teljesen elfogadott dolog, és akármerre forog a kormányfő maga körül, azért látható távolságban lesznek tőle meleg emberek is.
Az egész füstoszloppal, amely bűzével borítja be a magyar társadalmat, még mindig az a legnagyobb probléma, mint a Bese-üggyel is volt. Megint rossz oldalról közelítenek az általuk „problémának” vélt jelenséghez. Az nem probléma, ha valaki meleg és képviselő is egyben. Attól nem válik „támadhatóvá” egy képviselő, ilyen csak egy elmebeteg rendszerben képzelhető el. Sőt, itt szeretném jelezni, hogy a magyar kormány által megreformálni szándékozott „Brüsszel” és Belgium miniszterelnök-helyettese egy transznemű nő (Petra de Sutter).Mi, állampolgárok a füstoszlop alatt, legyünk akár kívülálló cisznemű (saját születési nemével azonosuló) heteroszexuális emberek, vagy akár az LMBTQ-közösség tagjai, csak szemléljük ezt a kínos vergődést, amit a kormánypártok LMBTQ-ügyben előadnak. Maguknak okozták a bajt, egyszer rájuk dől (ez is), ha a jóérzésű, józan gondolkodású magyar állampolgárok többé nem fognak a gerendák alá állni, és tovább tartani nekik.
